Az eredeti változat címe: http://www.rmplc.co.uk/eduweb/sites/suttonvs/rmsart.html
Elôfordulhat, hogy ugyanazokból a kiindulási anyagokból kétféle (vagy még több) módon - különbözô kémiai reakciókkal - elôállíthatjuk ugyanazokat a termékeket. A kémiai átalakulásokkal járó energiaváltozásokról a Hess-tétel tájékoztat: bármelyik úton vezetjük is a reakciót, az entalpiaváltozás azonos (ha a kezdeti és végállapot körülményei megegyeznek).
Most csak kovalens kötésû molekulákkal foglalkozunk. A Hess-tétel alapján:
Ha egy adott energiaváltozást nem tudunk megmérni, ki tudjuk számítani, ha olyan újabb reakcióutakat találunk, amelyek azonos végtermékekhez vezetnek, és amelyek energiaváltozásait mérni tudjuk:
A képzôdéshô mérése gyakran nehézségekbe ütközik, de az elemek és vegyületek égéshôjét meg tudjuk határozni.
Példa a képzôdéshô kiszámítására:
Az eddigi diagramokon csak az anyagok szerepeltek. Az energiaszinteket is érdemes azonban felvázolni. Az alábbi ábrán a lefelé mutató nyilak endoterm változásokat jeleznek.
Kovalens molekulák esetében a képzôdéshôt a reakcióban felbomló és keletkezô kémiai kötések energiája alapján is megbecsülhetjük.
A vázlat feltételezi, hogy a molekulák gázatomokká hasadnak szét, és ezekbôl képzôdik a termék. A vázlat csak modellezi a valóságot, de a kötési energiák legalább kikereshetôk a kézikönyvekbôl.
A bután példájában a méréssel (az égéshôk alapján) és a számítással (a kötési energiák alapján) meghatározott érték közel azonos. Ebbôl arra lehet következtetni, hogy a bután szerkezetérôl pontos képet kapunk, ha feltételezzük, hogy kémiai kötései kovalens kötések. Ha a kétféle módszer különbözô eredményt ad, valószínû, hogy a feltételezett kötések nem írják le pontosan a szerkezetet (pl. ha a benzol képzôdésénél három kettôs kötéssel számolunk).
[ Vissza az Elôadóba ]