Ablutio, lotio (abluo). Régi alkémiai és gyógyszerészi mûvelet. Mosás, öblítés. Az anyagot vízzel öblíteni, hogy a rajta lévô szenny leázzék.

Abstrahatio. Lefejtés. Folyadékot az iszaptól lefejteni. Alkémiai mûvelet.

Accidens. Az Empedokles–Aristoteles-féle elemek közül a tûz. (Kunckel: Lab. Chym. 2. l.)

Accidentia. VaIamilyen anyag lényegtelen alkotórésze. Tisztátalanság. Ez a tisztátalanság calcinatióval (oxidatio) eltávolítható. A lényegtelen alkotórésszel szemben áll az ôsalkotórész.

Acetum, vinum mortuum. Híg ecet. Rendesen borból készült.

Acetum cydoniorum. Birsalmából készült savanyú oldat, fôleg tannint tartalmazott.

Acetum philosophorum. Lásd: Lac virginis.

Acetum radicale, acetum destillatum. Desztillált ecet. Mint kitûnô oldószer játszott szerepet a régieknél. Az alkémisták az ecetsavat ecet ismételt lepárolásával állították elô. A mai erôsségét meg sem közelítette.

Acetum vini rubri. Vörösborból készült ecet.

Acidum, agens, agens universalis, sat vitrioli sulphureum. Az az anyag, amelybôl a földben a fémek keletkeznek. (Glauber: De igne etc. 6.)

Adeptus. Az aranycsinálók egyik csoportja. Az adeptusoknak állítólag birtokukban volt a bölcsek köve, amellyel a nemtelen fémet aranyra vagy ezüstre festették. Szószerint "beavatott", "felvett". A mûvészetben elérték a legmagasabb fokot.

Adler Glutén, antimónklorid (SbCl₃).

Aer. Az Empedokles–Aristoteles-féle elemek közül a levegô.

Aer tingens. A kén szublimálása után a "sublimatorium"-ban visszamaradó barna por, ami valószínûleg vasoxidtartalmú kálciumszulfát. Neveztetett: "aer seu spiritus tingens"-nek is. (Bas. Val. Chym. Schrift. 1113. l.)

Aerugo. Kétféle jelentése van: az egyik szerint grünspan (bázikus rézacetát) volna, a másik szerint a vörösréz felületén képzôdô zöld rozsda (bázikus rézkarbonát).

Aerugo nobilis, patina. A vörösréz felületén keletkezô rozsda.

Aes, réz. A rézre használatos kifejezés még: aes rubrum, aes cyprium (Vitruvius-nál), aes cypreum (Plinius-nál), aes cyprinum, aes cupreum; cuprum, cuprinus, Venus alatt az alkémista irodalomban réz értendô. Kolozsvári Cementes-nél [XVI. sz.] "Venusnak feÿersege ez zerenth lezen" Az ókori világ a legtisztább minôségû rezet Cyprus-szigetérôl szerezte be. Innen az aes cyprium, amelybôl késôbb a cuprum lett. Az alkémisták Cyprus-sziget védô istennôjérôl nevezték Venusnak.

Aes Hermetis, Sulphur philosophorum. (Bas. Val. Chym. Schrift. 963. l.) Lásd ott.

Aes ustum, crocus Veneris, rézoxid (CuO). Sokszor, különösen a régiek, megpörkölt, égetett rezet értettek alatta. A régiek külsôleg mint gyógyszert is használták. (Lemery: Cur. Chym. 189. l.)

Aes viride. Grünspan. Az alkémisták valószínûleg bázikus rézacetátot értettek alatta, amely azonban sok szennyezôdést tartalmazhatott. Kolozsvári Cementes úgy állította elô, hogy erôs ecetbe rézlemezeket függesztett: "azt hiak eben az könÿben viridisnek". Kolozsvári Cementes "grispan"-nak írja. Volt bécsi, ez a jobb, volt törökországi, ez a silányabb. Ballagi A. helytelenül szénsavas rézélegnek tartja. (Kecskeméti P. ötvöskönyve. 150. l.)

Aethiops. Tulajdonképen szerecsent jelent, de az alkémisták fekete színt értettek alatta. Igen sokszor használt kifejezés ez náluk. Mikor a testek hevítve fekete színt vettek fel, amiben ôk a bölcsek köve felé való haladást látták, használták e szót. Már Komariusnál találkozunk vele: "a mi aethiopiai földünk". Melchior Miklós is használja.

Aethiops mineralis. Fekete higanyszulfid (HgS). A XVII. században Turquet de Majerne alkalmazta mint gyógyszert.

Aethiops vegetabilis. Cserkivonatból és vassóból elôállított fekete csersavas vas. A tinta alapanyaga.

Aethna. Alkémiai felfogás szerint földalatti tûz, láthatatlanul égô kén.

Agens universalis. Filozófiai kén, amelybôl a földben a fémek keletkeznek. Van agens particularis is, amely alkotórész a ként hatásában segíti. Az arany pl. tartalmaz egy universalis agens-t, a ként; de e mellett kevés "sal commune" is van benne, mint particularis agens. Az ezüst és ólom kén mellett vitriolt (CuSO₄) és salétromot tartalmaz mint particularis agenst. (Glauber: Ig. sec. 9. l.)

Agrestis, savanyú, csípôs; durva. Agresta, nedv, a gyümölcsök savanyú nedve.

Ahenum. Rézbôl, vasból készült nagyobb kazán, üst.

Alumen. Alaun. Timsó. A timsót a ruhafestésnél használták a régiek. Innét átvitt értelemben fémfestôszer, tinktúra is.

Albificatio. Az az alkémiai mûvelet, amikor a prima materia más anyaggal hevítve eredeti, többnyire fekete színét elvesztette és megfehéredett. Az albificatio erôs és huzamos ideig tartó hevítés mellett folyt le. Rendesen egy kémiai hónapot vett igénybe. Egy kémiai hónap 40 nap volt és azt jelentette, hogy a tégelyt éjjel-nappal, szakadatlanul 40 napon át kellett hevíteni. Egyes alkémisták az albificatio helyett a resurrectio szót használták.

Album hispanicum, Spanisch Weiss, spanyol fehér. A fehér színû testek sokszor kapták ezt a nevet. Az ólom és bizmut fehér vegyületei különösen. (Spanyol szimpatikus tinta.)

Alcool, alkool, alcofol, alchofol, azonos kifejezések, az arab al és kohl szavakbóI képezve. Finom port, legtöbbször antimónitot jelentett (Sb₂S₃). Mint gyógyszer játszott szerepet.

Alembik. A desztillálókészülék fedôsisakja. Az arab al és görög ambix szavakból tevôdött össze. A sisakot rendesen képlékeny agyaggal, amelyet különleges recept szerint állítottak elô, ragasztották össze. Belôle keletkezett a ma használatos lombik szó. Kovács így adja vissza: rézfazék.

Alembroth, sat divinum, sal alembrothi. A görög ambrotos szóból származik, az "al" arab névelôvel. Isten sója. Nem egyéb, mint kettôs só. Mercuriklórid és ammoniumklórid sója (HgCl₂–2NH₄Cl, 2H₂O). Geber, Rhases, Avicenna sokat foglalkoznak vele. A vérbaj ellen használták.

Alkahest, Alcahest, Alchahest. Alatta más idôben mást értettek. Rendesen universalis oldószert jelentett. Ilyen oldószert Zozimos is keresett és elnevezte pantorreustosnak. Egyesek az alcali est, mások az all geist, ismét mások az alles est-bôl származtatják. Minderre Kunckel azt mondja: "Alles Lügen est, alles Lügen heist". Egyes alkémisták különös gonddal tisztított kénesôt értettek alatta. A szót Paracelsus készítette, tôle vette át Helmont és a késôbbiek. Glauber is használta. (De igne. 33. l.)

Alkali, alcali, alchali, sal alcali, cineres clavellati. A tengerparton növô chali vagy chala nevû növény hamuja. Arab szavak: al, caljun. Libavius a borkôbôl kiégetés után nyert terméket értette alatta. Hamuzsír, szennyezett káliumkarbanát (K₂CO₃).

Alkali gallicum. Libavius használta kifejezés. Francia eredetû, növényi hamuzsír. Az alkémisták a hamuzsír eredetét rendesen megadták, mert ezzel a minôséget akarták megkülönböztetni.

Alkali hispanicum. Libaviustól ered. Spanyol eredetû hamuzsírt jelentett.

Alkali volatile. Ammonia (NH₃). Kovács így adja vissza: bûzsó. Nyulas pedig: repdékeny lúgsó.

[Alkémia. E szó egyiptomi eredetû, és annyit jelent, mint "feketével foglalkozás". Chemea = feketével foglalkozás. A transzmutáció leglényegesebb szakasza, amidôn a tégelyben izzó anyag megfeketedik. Hogy a szó eredete tisztán áll elôttünk, az Kopp, Pott, Hoffmann és Lippmann érdeme. Mikor az arabok Egyiptomot meghódították, elsajátították az egyiptomiak titkos mûvészetét és ezzel együtt átvették a nevet, de az arab "al" névelôt ragasztották hozzá, így kapta "Hermész tudománya" az "alkémia" nevet.]

Alkémista. Az aranycsinálók azon csoportja, amelyik még nem jutott el a fém festéséig. Ezek még nem voltak a bölcsek kövének birtokában.

Alkoholisatio. Alkémiai mûvelet, amidôn a rendkívül finoman szétporlasztott anyagot átszitálták, hogy még finomabb port kapjanak. Felletár lángított pornak nevezi. Az elnevezést átvitték folyadékra is. A spiritus vini alkoholizált terméke a bornak.

Aliocab. Lásd: almizadir.

Almizadir, alemzadar. Al és mizadir arab szavakból származik. Ammoniumklóridot (NH₄CI) jelentett. Schmieder szerint roncsolóanyagot is.

Aludel. Szublimálóedény. Arab szó, amely az al és utal szavakból keletkezett. Annyit jelentett, mint csôalakú edény. Lippmann azt hiszi, hogy al és aithale szavakból keletkezett.

Alumen alexandrinum. Alexandriából származó timsó. A minôséget a lelôhely megadásával tüntették fel.

Alumen catinum, alumen gatinum, Potasche, Weidasche. Hamuzsír, amelyet tengeri növények elégetése után nyertek. Spanyol- és Dél-Franciaországban készítették nagyban. Gebernél Alumen gatinum. Catinum a görög katinon szóból ered, ami tégelyt jelent. Valószínûleg azért, mert tégelyben történt az égetés.

Alumen de Tabia. Darmstädter szerint kisázsiai, taviumi alkálit jelentett. Tabia = Tavium.

Alumen faecis. Borélesztô és törköly elégetése által nyert hamuzsír.

Alumen Jameni. Jemeni timsó. Arábiából, Jemenbôl származó timsó.

Alumen petrinum. Törött timsó (Lemery). Szó szerint "kôbôl fejtett"; talán a nyers timkôre vonatkozik.

Alumen plumosum, alumen plumeum. Lemery szerint (Cursus chym. 564. l.) törött timsó, rózsavíz és tojásfehérje keveréke. Gyógyszer. Mások vasas timsót, ismét mások rostos gipszet értettek alatta, sokszor steatitport (Federweiss). E. Bruckmann az azbeszttel hozza össze.

Alumen Rocca. Rocca, helység Elô-Ázsiában. Az innen származó timsó kapta e nevet.

Alumen Romanum. Római timsó. Tolfa vidékérôl, Civita Vecchia, Róma mellett. Ezt az anyagot római vitriolnak is nevezték, vitriolum Romanum.

Alumen scaiolae. Kasztiliai timsó, vasas timsó.

Alumen ustum, alumen calcinatum. Égetett, kristályvízétôl megfosztott timsó.

Alteratio. A fémek átváltoztatása.