[Kármán Tódor, Lee Edson: Örvények és repülôk, Kármán Tódor élete és munkássága (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994)]

Kilencéves koromra ... beírattak a Minta* diákjának. Az iskolát apám alapította. A "Minta", vagyis a modell-gimnázium apám oktatási elméletének ékköve volt. Az egyetem egyik tanárának igazgatása alá rendelték, de önállóságát meghagyták. Mintaképe lett valamennyi magyar középiskolának, és Magyarországon ma is jó hírû, bár nyugaton kevéssé ismerik. Nemrégiben ugyan a londoni Observer egy munkatársa tett említést az éveken keresztül megtartott magas színvonaláról, s a Mintát az "elit gyermekszobájának" nevezte. Olyan iskolákhoz hasonlította, mint az Eton, ahonnan a konzervatív képviselôk kerülnek ki, vagy amilyen az exkirályok és a felsô tízezer számára a Le Rosey.

A Mintában végzett Anglia két vezetô közgazdásza, dr. Thomas Balogh a Balliol College-bôl (aki unokatestvéreim egyikének a fia) és Nicholas Kaldor a cambridge-i Kings College-bôl. Itt végzett a kiváló atomfizikus, Szilárd Leó, a University of Columbia tanára és a Dániában élô Nobel-díjas Hevesy György.

Számomra a Mintagimnáziumban tanulni nagy élmény volt. Apám erôsen hitt valamennyi tantárgy - legyen az latin, matematika vagy történelem - oly módon való tanításában, amely a tárgy mindennapi élettel való kapcsolatait is feltárja. ... A matematikát, amelyet ekkoriban mohón tanultam, a mindennapi statisztika fogalmaival tanították, s ez rám ... igézôen hatott. Áttekintettük például a magyarországi gabonatermés néhány éves adatait. Táblázatokat és grafikonokat készítettünk, s ezeken megfigyelhettük a változásokat, s meghatározhattuk a gabonatermés maximumát és minimumát. A diagramokon korrelációkat kerestünk, és a "változás sebességérôl" tanultunk, ami azután elvezetett bennünket a differenciál- és az integrálszámításhoz. Ilyenformán gyakorlati úton tanultuk meg, hogy a változó mennyiségek között összefüggés van. [...]

Sohasem memorizáltunk szabályokat a könyvbôl. Ehelyett megkíséreltük magunk levezetni a szabályokat. Úgy gondolom, hogy ez jó oktatási módszer volt, mert véleményem szerint az, ahogyan valaki az elemi iskolában megtanulja a gondolkodás elemeit, meghatározó lesz késôbbi intellektuális képességeire is. Az én esetemben a Minta jó alapokat adott az induktív okfejtés elsajátításához, vagyis a sajátos esetekbôl általános érvényû szabályok levezetéséhez - ahhoz a módszerhez, ami aztán egész életemet végigkísérte. [...]

Azontúl, hogy az oktatás akkoriban még új módszereit bevezette, apám a Mintagimnáziumban azt is kezdeményezte, hogy az oktatásban vegyenek részt a végzôs egyetemi hallgatók is. Némelyik oktató ellenezte ezt a tervet, mondván, így ki leszünk szolgáltatva a "kocáknak", ahogyan mi, a középiskolai diákok ezeket a gyakorlatlan oktatókat kegyetlenül elneveztük. Apám azonban szilárdan kitartott amellett, hogy ezt a hallgatók maguk is kihívásnak fogják tekinteni annak az elsajátítására, hogy mielôbb különbséget tudjanak tenni a jó és a rossz oktatási módszer között.

A Minta volt Magyarországon az elsô olyan iskola, amelyik véget vetett annak a merev viszonynak, ami tanár és diák között abban az idôben a Biradalomban még általános volt. A Minta folyosóin a tanárok állandóan a diákok között voltak, s a többi középiskolában kialakult gyakorlattól eltérôen a diákok az osztálytermen kívül is szólhattak a tanárokhoz és olyan témákat is megbeszélhettek velük, amelyek nem érintették szigorúan véve az iskolát. A Minta iskolarendje jelentette ki Magyarországon elsô ízben írásban, hogy egy tanár odáig is elmehet, hogy kezet rázzon diákjával, ha az osztálytermen kívül találkoznak...

* A budapesti Trefort utcában lévô gyakorlógimnázium; Kármán Mór alapította 1872-ben.