A kémia
egyik legismertebb "logója" a periódusos rendszer. Mengyelejev
mégsem kapott Nobel-díjat,
noha az elsõ kémiai Nobel-díjat 1901-ben, Mengyelejev
halála elõtt hat évvel osztották ki.
A díjazottakat egyéves mérlegelés után választják ki. Február 1-jére be kell érkezniük a jelöléseknek, amelyek alapján az öt svéd vegyészbõl álló Kémiai Nobel Bizottság megteszi javaslatát. A fizikusok és kémikusok javaslatai november elején kerülnek a svéd Tudományos Akadémia elé. Az Akadémia döntését november 15 elõtt teszik közzé, és decemberben adják át a díjakat.
Jelölésre a következõk jogosultak:
a Svéd Királyi Tudományos Akadémia svéd
és külföldi tagjai,
a Fizikai és Kémiai Nobel Bizottság tagjai,
a Nobel-díjasok,
a svéd, a dán, a finn, az izlandi és a norvég
egyetemek és mûegyetemek, valamint a Karolina Intézet
fizika- és kémiaprofesszorai,
legalább hat külföldi egyetem professzorai, akiket
a Tudományos Akadémia választ ki a világ különbözõ
tájairól,
és néhány más tudós, akiket szintén
az Akadémia választ ki.
Az elsõ tíz Nobel-díjat van`t Hoff, Emil Fischer, Arrhenius, Ramsay, von Baeyer, Moissan, Buchner, Rutherford, Ostwald és Wallach kapta. A svéd Arrhenius a fizikai bizottság tagja volt, de gyakran jelölt vegyészeket, és valószínûleg befolyást gyakorolt a döntésre is, amikor a kémiai bizottság tagjainak véleménye megoszlott. 1903-ban fizikai és kémiai Nobel-díjra is javasolták. Szóba került, hogy megosztva mindkét díjból részesül – csak azt nem tudták, ki kapná a másik két "felet".
Mengyelejevet 1905-ben hárman javasolták Nobel-díjra, van`t Hoff, Hartwig és a Nobel Bizottság egyik tagja, Otto Petterson. A bizottság azonban Adolf von Baeyert javasolta, akit már korábban is több alkalommal jelöltek Nobel-díjra. A következõ évben ismét javasolták Mengyelejevet, Henri Moissan azonban eggyel több szavazatot kapott. 1907-ben csak ketten jelölték Mengyelejevet Nobel-díjra.
Miért nem kapott Mengyelejev Nobel-díjat? Nem tudjuk.
Az 1870-es, 1880-as években, a periódusos rendszer publikálása
után bizonyára kapott volna, és talán 1920
táján is, amikor az atomszerkezet ismerete alátámasztotta
az elemek elrendezését (Nobel-díjra csak élõ
tudósok jelölhetõk). Mengyelejev így sincs rossz
társaságban. Nem kapott például Nobel-díjat
Lewis, a róla elnvezett sav-bázis elmélet megalkotója
sem. Pedig Mengyelejev és Lewis nevét az alsó
éves vegyészhallgatók jobban ismerik, mint sok más
híres tudósét, s Mengyelejev neve még az utca
emberének is valószínûleg ismerõsebben
cseng, mint az elsõ tíz Nobel-díjasé.