Az
MTA Kémiai Tudományok Osztálya 2001. szeptember 20-án
elõadóülésen emlékezett meg a Nobel-díj
száz évérõl. Anders Bárány, a
Fizikai Nobel-díj Bizottság titkára, a Nobel
Múzeum kurátora (a Nobel-díjas Bárány
Róbert unokája) a Nobel-rendszerrõl, Palló
Gábor a Nobel-preferenciákról, Beck Mihály
a magyar Nobel-díjasokról, Fülöp Márta a
Nobel-versenyrõl beszélt, Hargittai István „Mert sokan
vannak a meghívottak, de kevesen a választottak” címmel
tartott elõadást.
Bárány professzor – igen udvariasan – megemlékezett a Nobel-díj és a kémikusok kapcsolatáról. A Nobel-végrendelet végrehajtásának elindításában két vegyész, Ragnar Sohlman és Rudolf Liujequist is fontos szerepet játszott. A Nobel-rendszer kidolgozásában részt vett a náluk sokkal híresebb Svante Arrhenius: õ javasolta, hogy a díjazandókra a külföldi tudósoktól is kérjenek javaslatot. (Õ szintén a külföldi jelölések nyomán kapott 1903-ban Nobel-díjat.)
1974-tõl engedélyezik, hogy az ötven
évvel korábbi nevezések nyilvánosságra
kerüljenek. Az eddig ismert adatokból kiderül például,
hogy néha egyetlen javaslat is elég a Nobel-díjhoz
(így kapott Marie Curie kémiai Nobel-díjat), néha
hosszú évekig jelölnek valakit, mégis más
kapja meg az elismerést. Einsteint 1908 óta jelölték
Nobel-díjra a relativitáselmélet kidolgozásáért,
de csak az 1921-es díjat kapta meg a fényelektromos hatás
értelmezéséért. A tudományos Nobel-díj
odaítélését általában nem vitatják,
bár ismert számos személyiség (például
Mengyelejev, Salk, Sabin, Lise Meitner), akinek "járt volna", és
néha olyanokat is említenek, akiknél méltóbbat
is találhattak volna.
 |
 |
 |
| Anders Bárány | Fülöp Márta | Beck Mihály |
Eddig összesen 719 Nobel-díjat, tudományos munkáért 515 Nobel-díjat osztottak ki. (Az idén az új Nobel-díjas tudósok nevét október 8 és 10 között jelentik be.) Az 515 díjon 29 állam tudósai osztoznak. A díjazottak túlnyomó többsége amerikai, de minden földrészrõl van nyertes. Ha a díjazott tudósok származását nézzük, a legnagyobb "Nobel-importõr" az Amerikai Egyesült Államok, a "Nobel-exportõrök" között Magyarország a negyedik helyen áll. A díjat a legtöbb tudós 40–70 éves korában nyeri el. Eddig Sir William Bragg volt a legfiatalabb díjazott: 25 éves korában kapta meg az elismerést. A két legidõsebb kitüntetett a 87 éves Peyton Rous és Karl von Frisch, mindketten orvosi Nobel-díjat kaptak. Az összes díjazott között mindössze 30 nõ szerepel.
Ajánló:
Hargittai István: Út
a Nobel-díjhoz
Beck Mihály: A
Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok