Mészáros Sándor
nyugalmazott fõiskolai tanár, szakértõ

A régmúlt idõk homályába vész az a próbálkozás, midõn az ember magához hasonló lényt próbált készíteni. Már talán az õsember is vágyott részt venni a "mûember" megteremtésének örömében. A legõsibb vallások papjai, varázslói is alkottak mechanikusan mozgatott emberszabású gépeket a híveik elkápráztatására.

Nem lehet megfeledkezni a magyar Kempelen Farkas kísérleteirõl, legsikeresebb alkotásáról a sakkozó automatáról, amely még ma is a legsikeresebb korabeli megoldásnak számít. 1769-ben egy beszélõ masinát is alkotott Kempelen a Bécsi Udvar kívánságára. Vajon mit volna képes alkotni ma Kempelen, ha élne?

Az emberszabású robotok fejlõdéséhez az igazi nagy lendületet a számítástechnika hozta, amikor a robotszervek mozgatását a beépített vagy kívülre helyezett számítógéppel, s a korszerû elektronikai elemekkel nemcsak vezérelni, hanem programozni is lehetett. A hatvanas években már jelentõs kutatás folyt minél intelligensebb emberszabású robotok fejlesztésére.

A szerzõ 1987-ben gondolt arra, hogy megépíti saját célú, emberszabású személyi robotját, amelynek kevéssé kell gépszerûnek látszania és az emberi mozgásokat is utánoznia kell tudni.

Az 1. ábrán a robot külalak rajzát láthatjuk. Az 1 m. magas, teljesen fémépítésû robot három keréken mozog. Hátsó meghajtott kerekeit ablaktörlõ-motorok hajtják elõre-hátra, és az egyik oldali motor leállításával jobbra-balra is fordulóképes. A talpból kinyúló lábrészben foglalnak helyet az akkumulátorok. A hasrész a viszonylag nagy méretével bõséges teret biztosít az elektronika részére. A mellrészen elhelyezett display szolgál az alatta lévõ kis méretû computer monitorának, de átkapcsolható TV-vételre is. A has közepén egy 4 csatornás programozható vezérlõegység van, amely a fej mozgásait vezérli.

A robot nyaka rozsdamentes harmonika henger, amely a fej részére minden irányú mozgást lehetõvé tesz, egyben elrejti a számos vezetéket és fejmozgató mechanikát. A fej ugyancsak rozsdamentes acéllemezbõl készült. Kialakításánál igyekeztem az emberi fejet mûvészien megközelíteni, ezért a harmadik kivitelt tartottam érdemesnek megtartani. A szájrész beszédet kísérõ mozgását is sikerült megvalósítani. A fülekben lévõ mikrofonok a külsõ beszédek rögzítésére szolgálnak digitális hangrögzítõkön.

1. ábra

A robot karjai mozgathatók. A jobb kéz elektromechanikus szervórendszerû. A bal kar emelését, mozgatását izomhuzal végzi. Jól látható a különbség hely-és súlykihasználás szempontjából. A kézfejen öt ujjat sikerült hosszú kísérletezés után kialakítani, amelyeket ugyancsak izomhuzal fog mozgatni. A robot vállán egy miniatûr kamera van elhelyezve, amely az elõtte állókról felvett képet a displayen jeleníti meg.

A robot mozgását és számos funkcióját többféleképen lehet vezérelni. A Graupner M Cl6 sokcsatornás távirányítóval 40 MHz-en lehet akár l00m-rõl irányítani. A robotba beépített fény- és hangérzékelõkkel és a computerrel bonyolultabb programozás és érzékelés is lehetséges. A 6 W-os hangerõsítõ elegendõ hangerõvel adja vissza a digitális hangrögzítõ vagy a sétálómagnó kazettájáról a hanginformációt, amikor a robot szája is mozog a beszéd alatt.

2. ábra

Végezetül saját tanulmányom és a robotépítésben szerzett tapasztalatom, valamint a világ kutatóinak eredményei bizonyítják még mindig Szophoklész szavait: