A verseny teljes anyaga (feladatok, részletes megoldási javaslatok, eredménylista, stb.) a június végén megjelenő, először az ankéton kapható kiadványban lesz megtalálható. A kiadványt az ankét után az ELFT Titkárságán, 1027 Budapest, Fő 68. II. em. lehet megrendelni, ill. Nagy Zsigmondné, ügyvezető titkártól megvásárolni.

 

TESZTEK

Jelezd bekarikázással az általad is helyesnek ítélt (igaz) állítások előtti betűjelet, és húzd át a helytelen (hamis) válaszok előttit!

1. Egymásra merőleges utak kereszteződésétől egyszerre indul el Jancsi és Juliska. Jancsi 40 Juliska 0,5 sebességgel. Mekkora távolságra lehetnek egymástól 10 perc múlva?

 

a)      100 m-re,

b)      200 m-re,

c)      0,5 km-re,

d)      600 m-re,

e)      700 m-re.

 

 

2. Egy 100 cm2 alapterületű lábasban 10 cm magasan áll a víz. A lábas vízen úszik és abba 15 cm mélyen merül be. Mekkora a lábas súlya?

 

a)      A lábas súlya annyi, mint amennyivel nagyobb súlyú vizet szorít ki, mint a benne lévő víz súlya.

b)      10 cm magas vízoszlop súlyával egyenlő.

c)      A lábas és benne lévő víz együttes súlya 15 N, ami megegyezik a lábasra ható felhajtó

erővel, ebből következik, hogy a lábas súlya 0,5 kg.

d)      Úszás esetén a testre ható felhajtóerő megegyezik a rá ható gravitációs erővel.

A felhajtóerő 15 N, tehát a lábas súlya is 15 N.

e)      A lábas és a benne lévő l kg tömegű víz együttes súlya 15 N, tehát a lábas súlya 5 N.

 

 

3. Az alábbiakban egy adott mennyiségű víz  hőmérséklet-idő grafikonját látod (A víz megnevezés a feladatban mindvégig az anyag nevét jelöli és nem a halmazállapotra utal).

Véleményezd a borítóoldali felszólításnak megfelelően az alábbi megállapításokat!


 

a)      A 10. perc végén a víz sűrűsége kisebb, mint a 90. perc végén;

b)      A II. szakaszban a hőfelvétel 9-szer nagyobb, mint az I. szakaszban;

c)      A grafikon meredeksége azt is kifejezi, hogy a víz fajhője folyékony halmazállapotban nagyobb, mint szilárd halmazállapotban, mégpedig 2-szer;

d)      Feltételezve, hogy a víz a folyamat során csak a környezetével van kölcsönhatásban, a legnagyobb mértékű hűtő hatása a környezetre a II. szakaszban van;

e)      A III. szakaszban a víz 2-szer annyi hőt vesz fel a környezetéből, mint az I. szakaszban.

 

4.      Egy mérőhengerben 20 cm rétegvastagságú vízen 25 cm rétegvastagságú olaj helyezkedik el, melynek sűrűsége a víz sűrűségének 80 %-a. Az alábbiak közül melyikkel értesz egyet, melyikkel nem?
 

a)      Az adott rétegvastagságú olajrétegnek és vízrétegnek a hidrosztatikai nyomása egyenlő;

b)     Az adott rétegvastagságú olajnak a hidrosztatikai nyomása -szerese az adott rétegvastagságú víz hidrosztatikai nyomásának;

c)      Az olajréteg alján a hidrosztatikai nyomás fele az edény aljára ható hidrosztatikai nyomásnak;

d)     A vízréteg középvonalában a hidrosztatikai nyomás 2-szer akkora, mint az olajréteg középvonalában;

e)      Az edény aljára ható hidrosztatikai nyomás 4-szer akkora, mint az olajréteg 10 cm-es mélységében.

5. Egy nehéz szekrény megemeléséhez másfél méteres acélrudat használunk emelőként. A rajzon ábrázolt változatok közül melyikkel és miért tudjuk a szekrényt könnyebben mozgatni?

 

a)      Teljesen mindegy, mert ugyanazt a rudat használjuk emelőként;

b)      A felső rajzon ábrázolt módon, mert ott az általunk kifejtett erő karja hosszabb;

c)      Az alsó rajzon ábrázolt változatban, mert éket tettünk az emelő alá;

d)      A felső rajz szerintivel, mert abban az esetben nagyobb forgatónyomatékot tudunk biztosítani;

e)      Mindkettővel ugyanolyan könnyen tudjuk mozgatni, hiszen a szekrényre ható erő  erőkarja mindkét esetben ugyanakkora.

 

6. Zsinóron függő tartólapra helyezett téglák közé egy vékony papírból kivágott papírcsíkot helyeztünk. A papírcsíkot egyik végénél fogva próbáltuk kihúzni, de az mindig elszakadt. Ha viszont a tartó fonalat a felső nyíl által mutatott helyen elvágjuk, esés közben a papírcsík könnyedén kicsúszik a téglák közül.  Melyek az elfogadható magyarázatok, melyek nem?

a)      A hatás–ellenhatás törvénye értelmében a papírlapot nem csak a felső tégla nyomja, hanem az alsó is, így a két erő hatása megduplázódik, ezért szakad el a papír. A zsinór elvágása után már csak az alsó tégla szorítja a felsőhöz a papírcsíkot, ezért a papír elszakadás nélkül kihúzható;

b)      Szabadesés közben a testek súlytalanok, tehát nem nyomják az alátámasztási felületet, ennek következtében a papírcsíkot sem nyomja a felső tégla az alsóhoz, a papír könnyedén kicsúszik közülük;

c)      A zsinór elvágását követően először az alsó tégla kezd gyorsulni, a felső tehetetlensége folytán egy kicsit késik, ezért rés keletkezik a két tégla között, így könnyen kicsúszik a papírcsík közülük.

d)      A két tégla szabadesésének következtében megszűnik a papírlapra ható súrlódási erő is, mely megakadályozhatná a papírlap kihúzását;

e)      A két tégla azonos gyorsulással esik, így a felületeiket összenyomó erő megszűnik, a papírcsík elszakadás nélkül kihúzható közülük.

SZÁMÍTÁSOS FELADAT (1)

 

Egy magas emeleti ablakból fényképeztük a ház melletti utca forgalmát. A két felvétel egymást követően  másodperc időkülönbséggel készült az egyenletesen haladó gépkocsikról.

a)      Mekkora a gépkocsiknak az úttesthez, és mekkora az egymáshoz viszonyított sebessége, ha az úttestet kettéosztó szaggatott választóvonal egy darabjának hossza 2 méter?

 

(Az autók közötti távolságot a szaggatott vonalakkal párhuzamosan, az út hosszirányában kell megadni! Segítségedre lehet a feladatlaphoz csatolt milliméter beosztású papírcsík.)

 

b)      A mellékelt milliméter beosztású felületen két grafikont készíts! Külön ábrázold a két autó orrának, illetve végeiknek távolságváltozását az idő függvényében!

(A kép felső részén látható autót jelöld A-val, az alul levőt B-vel!)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

SZEREZHETŐ PONTSZÁM: 31            

 

 

SZÁMÍTÁSOS FELADAT (2)

 

Egy szobai csillárban 3 darab 230 V, 40 W-os izzólámpa van, melyeket két kapcsolóval lehet működtetni.

(1)   Készítsd el az izzók azon lehetséges, egymástól különböző kapcsolásának rajzát melyekben, ha mindkét kapcsoló nyitva van, ne működjék egyik izzólámpa se, és egy kapcsoló zárásával ne legyen működtethető egyszerre három izzó!

(2)   Válaszd ki ezek közül azokat, amelyekre érvényesek az alábbi feltételek, és a kiválasztott kapcsolások minden lehetséges kapcsolóállásában határozd meg az izzólámpák által leadott összteljesítményt! Mindegyik esetben indokolj!

Feltételek:

·  Egy adott kapcsolásban a különböző kapcsolóállások különböző összteljesítményt szolgáltassanak!

·  Nem engedélyezett az áramforrás rövidzárlata!

 

Az izzólámpa ellenállása függ az izzószál hőmérsékletétől. A névleges feszültség felével működő izzók ellenállása 30%-al kisebb, ahhoz képest, mintha 230 V-on működnének.

 

SZEREZHETŐ PONTSZÁM: 24

 

KÍSÉRLETI MÉRŐ FELADAT

 

A mérőkísérlethez az asztalon előkészített eszközök állnak rendelkezésedre. A zsebtelep záró fedelét előzetesen felbontottuk, így láthatod, miként van a három elem összekapcsolva.

Feladatok:

a)      Kapcsolj a telepről 1,5 V-ot, 3 V-ot és 4,5 V-ot a 6 V / 3 W-os kerékpárizzóra, és mérd meg az áthaladó áramerősségeket!

b)      Készíts a méréshez kapcsolási rajzot és töltsd ki az alábbi összefoglaló táblázatot!

c)      A táblázat felhasználásával készíts grafikont a mellékelt milliméter beosztású felületen az áram–feszültség összefüggéséről!

d)      Adj magyarázatot az alábbi kérdésre: a kétszer, háromszor, négyszer nagyobb feszültség hatására miért nem kétszer, háromszor, négyszer nagyobb az izzólámpán áthaladó áram erőssége?

U (V)

I (A)

R (Ω)

P (W)

1,5

 

 

 

3

 

 

 

4,5

 

 

 

6

 

 

3

 

SZEREZHETŐ PONTSZÁM: 21

KÍSÉRLETELEMZŐ FELADAT

 

A kísérletet bemutató személy gyűjtőlencse mögött egy lézerfényforrást mozgat fel és le úgy, hogy a lézernyaláb a lencse optikai tengelyével mindig párhuzamos maradjon. Egyik esetben a felfogó ernyőt a lencse előtt 15 cm-re, másik esetben 45 cm-re helyezi el. A fényfolt függőleges irányú elmozdulása mindkét esetben ugyanakkora hosszúságú, viszont az elmozdulás iránya a lézer mozgatási irányával az egyik esetben megegyezik, másikban ellentétes lesz.

 

a)      Adj magyarázatot a látott jelenségre! Készíts ábrát az elemzéshez!

b)      Mekkora a lencse gyújtótávolsága?

SZEREZHETŐ PONTSZÁM: 16

 

FIZIKATÖRTÉNETI FELADAT

 

1.      Az események és a mellettük olvasható helyszínek kissé összekeveredtek. Írd az események bal oldalán szereplő cellába helyesen az eseményhez tartozó helyszín betűjelét!

 

Esemény

 

Helyszín

Helyszín
betűjele

 

Város, melyben érettségizett.

 

Budapest

A

 

Ebben a faluban végezte az elemi iskola első 5 osztályát

 

Páka

B

 

Egyetemi tanulmányainak helyszíne. Melyik városban van ez az egyetemi épület?

 

Szeged

C

 

Tanári pályájának kezdete. A város neve?

 

Budapest

A

 

Szülőfalujában tábla őrzi emlékét. Hol született?

 

Zalaegerszeg

D

 

Itt temették el.

 

Pér

E

 

Ebben az épületben kezdte meg gimnáziumi tanulmányait. Melyik városban van ez a gimnázium?

 

Tata

F

 

 

10 évig az Öveges József Fizikaverseny országos döntőjének helyszíne volt ez a gimnázium, ahol az első könyvét írta. Melyik városban van?

 

Győr

G

 

Itt kezdett ismeretterjesztő előadásokat tartani

 

Vác

H

 

Tanári pályájának befejezése

 

Kecskemét

I

2.      Öveges József életében fontos szerepet játszó személyiségek:

 

a)      Az elemi iskola első 5 osztályában tanítója volt.

…………………………………………………….

 

 

 

 

b)      A Pázmány Péter Tudományegyetemen kísérleti fizikára tanította. Ki ő?

………………………………………………

 

 

 

 

 

 

 

 

c)      Két professzora is felterjesztette maga mellé tanársegédnek, a későbbi Nobel-díjas pedig gyakornoki állást ajánlott neki. (A kipontozott helyre írd be a nevét!)

   

           ………..……………………………………..

         

 

 

 

d)      Öveges Józsefnek volt egy tanítványa, aki visszaemlékezésében elragadtatással ír róla.

A későbbiekben Nobel-díjat kapott. Ki ő?

…..………………………………………….

 

Mely tudományterület Nobel-díjasa?

 

……………………………………………..

SZEREZHETŐ PONTSZÁM: 15