Kiadványunk Eötvös Józsefnek fiához, Eötvös Lorándhoz írt leveleit tartalmazza. A "párbeszéd" első darabja 1866-ból való, de igazán rendszeressé a levélváltás csak 1867 őszétől válik, amikor Loránd, pesti jogi tanulmányait félbehagyva, Heidelbergben folytatja stúdiumait, mert érdeklődése a természettudományok felé fordul, s ezek legkiválóbb művelői - Bunsen, Kirchhoff és Helmholtz - ez idő tájt itt tanítottak. 1869-ben fél évet Königsbergben töltött, ahol Neumannt hallgatta; apja levelei ide is elkísérték. Apa és fia levelezése akkor szakad meg, amikor Loránd 1870-ben "summa cum laude" fokozattal doktorál és hazatér; alig fél évvel később, 1871. február 2-án Eötvös József meghal. Loránd ugyanebben az évben tanítani kezd a budapesti egyetem elméleti fizika tanszakán, tudósi, közéleti pályája ettől kezdve meredeken ível fölfelé.
Érdekesen alakult az itt olvasható félszáz levél sorsa. Windisch Éva és Oltványi Ambrus közléséből a következő kép rajzolódik ki: 1929-ben, Eötvös Loránd halálának tízéves évfordulójára egy emlékkönyv készült. A munkálatok során Berzeviczy Albert és Fröhlich Izidor használta Eötvös József és Loránd leveleit, de azok szállítás közben a villamoson (!) elvesztek. Az 1930-ban megjelent emlékkönyvben néhány lapos ismertetés olvasható róluk, Fröhlich közli Loránd egy levelét, az apa kilenc levelét pedig már korábban (bár pontatlanul) Voinovich is közreadta Eötvös József Összes Munkáinak 20. kötetében, de az eredeti példányok - úgy tűnt - ezen a balszerencsés villamosutazáson végképp elvesztek. Némi reményt jelentett, amikor kiderült, hogy Morvay Győző már 1902-ben lemásolta Eötvös Józsefnek fiához írt leveleit, s ezekből közölt is 29-et az ItK 1929-es évfolyamában. A monográfusok és az adatközlők egészen a legutóbbi időkig erre a közlésre voltak kénytelenek támaszkodni. Így történt ez akkor is, amikor 1976-ban a Szépirodalmi Könyvkiadó Oltványi Ambrus gondozásában megjelentette Eötvös József leveleit.
1982 szeptemberében váratlanul előkerült az a boríték, amely Eötvös József és Loránd eredeti leveleit tartalmazza. A híradás szerint valaki egy padláson lévő kofferben találta más iratokkal együtt, de a szóbanforgó borítékon kívül minden mást elégetett. Újabb vándorút következett, míg a boríték - remélhetőleg végleg - biztos helyre: az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárába került.
Mostani kiadványunk összeállítása után, már szinte a nyomdába adás pillanatában, Csiky Győzőné, az ercsi Eötvös József Emlékmúzeum áldozatkész munkatársa hívta fel a figyelmemet két - mindeddig kiadatlan - Eötvös-levélre. A múzeum felügyeletét ellátó Országos Pedagógiai. Könyvtár és Múzeum segítsége tette lehetővé, hogy e két fontos dokumentumot (gyűjteményünk 1. és 4. jelzésű darabját) utólag fölvegyük a kötetbe.
Kiadványunk felhasználja Oltványi Ambrus föntebb említett kötetének jegyzetapparátusát, de magától értetődően szövegközlését összevetettük az időközben megkerült eredeti példányokkal, s ahol eltérést találtunk, ott visszaállítottuk az eredeti sorokat. Jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára Eötvös József 51 Lorándhoz írt és Eötvös Lorándnak 35 darab apjához írt levelét őrzi. Oltványi 1976-ban Eötvös Józsefnek 43 darab Lorándhoz írt levelét közölte, mi ezt kiegészítettük a kézirattár 7 és az ercsi múzeum 2 levelével és a jegyzetekben közöljük Loránd leveleiből azokat a részleteket, amelyek segítik kettejük kapcsolatának, szeretetének és konfliktusainak megértését.
A leveleket mai helyesírással jelentetjük meg. Az eredeti darabok tanulmányozása során sikerült kijavítani néhány elírást és pontatlanságot, de - különösen a már beteg Eötvös utolsó leveleiben - maradtak szavak, amelyeket továbbra sem tudtunk megfejteni, ezeket a helyeket mindenütt jelöltük. Zárójelbe tettük a levelek pontos dátumát, ez alatt pedig a levélen szereplő keltezés található. A jegyzetben megadtuk az egyes darabok helyét az Oltványi által közreadott Eötvös József levelei című kötetben, hogy a kérdéssel foglalkozó olvasó könnyen visszahelyezhesse őket Eötvös József teljes levelezésébe.
A munkában komoly segítséget
nyújtottak az Országos Széchényi Könyvtár
Kézirattárának, valamint az Országos
Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
munkatársai, akiknek a sajtó alá rendező
ezúton mond köszönetet.
Lelőhelye az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum múzeumi dokumentációs gyűjteménye, jelzetszáma: 70.107.1. - Szent-Tornya: ma Orosháza egyik külterülete. Itt volt Eötvösnek földbirtoka. - Bethlen: feltehetőleg gróf Bethlen Andrásról (1847-1898), a későbbi politikusról van szó. - magasabb hivatalba lépek: Eötvös 1867 februárjától 1871-ben bekövetkező haláláig az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. - Atyám maga népszerűtlen volt: Eötvös József apja, Eötvös Ignác (1786-1851) egy ideig Sáros vármegye főispánja, majd az udvar másodkancellárja. Nevét kormánybiztosként az 1831-i felvidéki koleralázadás leverésével és kíméletlen megtorlásával tette hírhedtté.
Eötvös Loránd
nemcsak közvetítők útján, hanem
(épp aznap, amelyen apja levele kelt) levélben is
kifejtette pályaválasztásának indítékait,
jövőbeli terveit. Mivel a sorok jól mutatják
a 18 éves fiatalember érettségét,
eltökéltségét és az apjáétól
eltérő véleményét, itt teljes
terjedelmében közöljük a levelet (lásd
még többek között Fröhlich Izidor:
báró Eötvös Loránd Emlékkönyv:
Bp., 1930. 22-23. l.):
1866. március 28.
"Kedves Atyám!
Bocsásd meg, ha vidám
csevegés helyett, melyet talán fiadtól elvársz,
kissé komolyabb tartalmú levelet kapsz. Midőn
köztünk múltkor külföldre menetelem
terve szóba jött, én hallgattam; tettem azt
nem annyira nyíltság hiánya miatt, mint inkább
félelemből érzelgősnek tetszeni; ebből
természetesen szándékom okainak félremagyarázása
keletkezett, s így én, habár tervemről
már lemondtam, igazolásomul hozom föl azoknak
főbbjeit.
Az ambíció s kötelességérzet, mely nemcsak a privilegiált nemzet, hanem az egész emberiség irányában köt le, velem született; e két indulatot kielégíteni, éspedig kielégíteni úgy, hogy amellett egyéni függetlenségemet megtartsam: életcélom, és legalább eddig úgy találtam, hogy annak leginkább akkor felelhetek meg, ha a tudományos pályára lépek. Miután beláttam, hogy a jogtudományok elmulasztása, ha fent említett nézeteim mellett megmaradok, csak félszeggé tenne, ha pedig más pályát választanék, az elé akadályt gördítene, e gondolattal, melynek, megvallom, sokáig rabja voltam, felhagytam; de csak megerősödtem azon véleményemben, hogy a természettudományokat, tekintetbe véve azoknak jelen terjedelmét, csak két esztendőre is félrevetni, reám nézve nagy hátrány lenne. Jól tudom, hogy te azt nem kívánod; sőt, a könyvek által, melyeket nekem ajándékozol, magad segítesz előre; de képes vagyok-e én egyedül azokból tanulni? Tanulom az ásványtant és nem ismerek ásványt; tanulom a geológiát és a legegyszerűbb formációnál kétségben vagyok; tanulom az állattant állat, a növénytant növény, egyszóval a természettudományt természet nélkül. E bajon, s vele együtt a restségen is, melyet támogat, külföldi egyetemen, jó tanárok vezetése alatt, úgy hiszem, segítve lenne.
Még egy, ettől egészen
elváló okot hozok fel.
Abban a korban vagyok, midőn
az ember még nem férfi és már nem
gyermek; kilépve a gyermekszobából, a világ
még nem nyit ajtót; ha valaha, így ilyenkor
érezhető a társaság szüksége;
megbocsátod tehát nekem, ha én kortársaimmal
- egy-kettőnek kivételével - ellenkezésbe
állva, ismét el-, a külföldre vágytam.
Ezek voltak fő okaim.
Tudom, hogy az általam felhozott érvek megcáfolhatók; hogy többek között például itt is jól tanulhatok, restségemen erőt vehetek (meg is nyugodtam már akaratodban); de legalább láthatod ezekből, hogy óhajtásom nem pillanatnyi szeszély, hanem ha téves is, amennyire tőlem kitelt, higgadt meggondolás eredménye volt.
Végül kérlek, bocsásd meg, ha restségem által gondot okoztam neked; mire visszajössz, fiadat a római jog mellett találod. Talán mulatságosabban írhattam volna, de így legalább tudod, mit akart és mit akar fiad.
Loránd
Az egészség jó,
mindnyájan velem együtt csókolnak."
Lásd: Oltványi 512-513.
l. - megelégedve helyzeteddel: Eötvös
Loránd 1867 októberében kezdte meg heidelbergi
tanulmányait. - fenn a hegyen: a család svábhegyi
villájában. - őket egyszerre ... három
oldalról támadom meg: ti. mint miniszter. -
A katolikus autonómia: ezt a kérdést
többek közt az 1867 júliusában Simor János
hercegprímáshoz intézett levelében
fejti ki. - a nevelési egyletek: a népnevelési
egyletek alakítására vonatkozó, 1867.
július 3-án kibocsátott felhívása,
amelynek célja az oktatásüggyel kapcsolatos
társadalmi tevékenység kibontakoztatása
volt, de az a különböző egyházak
részéről - amelyek jogkörük csorbítását
látták a kezdeményezésben - ellenállásba
ütközött. Eötvös koncepciója az
oktatásról végül az 1868. évi
népoktatási törvényben öltött
testet. - a gimnaziális rendszer: Eötvös
1867-ben új tantervet készíttetett a gimnáziumok
számára, amely az állami és a katolikus
gimnáziumokban az 1868/69-es tanévben életbe
is lépett; a protestáns oktatási intézmények
- épp autonómiájukra hivatkozva - megtagadták
bevezetését. - A falu jegyzője fordítását:
a regény német fordításáról
lehet szó, amely 1846-ban és 1853-ban jelent meg.
- prenumeráció: előfizetés.
- Lloydot: a Pester Lloyd című lapról
van szó, amely 1854-ben indult és 1867 óta
Falk Miksa a főszerkesztője. - Welckernek: Karl
Theodor Welcker (1790-1869): német liberális jogász
és publicista, heidelbergi egyetemi tanár; Eötvössel
személyes kapcsolatban is állt. - Sághy
Gyula (1844-1916): jogtudós; az 1860-as évek
végén a kultuszminisztérium támogatásával
Heidelbergben tanult. - Bozóky Alajos (1842-1919):
jogtudós; ekkortájt ugyancsak a minisztérium
támogatásával folytatott egyetemi tanulmányokat
Heidelbergben.
Lásd: Oltványi 513-515.
l. - Bunsen, Robert Wilhelm (1811-1899): német kémikus,
egyetemi tanár, akinek előadásait Eötvös
Loránd Heidelbergben hallgatta. - Kirchhoff, Gustav
Robert (1824-1887): német fizikus, egyetemi tanár.
- Bluntschli, Johann Kaspar (1808-1881): német liberális
jogtudós, egyetemi tanár, akivel Eötvös
személyes kapcsolatban volt. - Wangerow, német
jogtudós, egyetemi tanár.
Lelőhelye az Országos
Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
múzeumi dokumentációs gyűjteménye,
jelzetszáma: 70.107.2. A levélen nincs keltezés,
de a szövege alapján feltételezhető,
hogy 1867. december 20-a táján íródhatott.
Lásd: Oltványi
515-517. l. - Anyád: br. Eötvös Józsefné,
sz. Rosty Ágnes. - Eötvös Jolán (1847-?),
Eötvös Mária (1851-?), Eötvös
Ilona (1846-1924): Eötvös lányai. -
Trefort Ágoston (1817-1888): politikus, publicista,
Rosty Ilona férjeként Eötvös sógora.
Gypsy: Eötvös Loránd otthon hagyott kedvenc
kutyája. - Andrássy Gyula gr. (1823-1890):
politikus, 1867 februárjától 1871 novemberéig
miniszterelnök. - Tegnap ment át a zsidó-emancipáció
a főrendeknél: az ország izraelita lakosainak
teljes polgári és politikai jogegyenlőségét
kimondó 1867: XVII. törvénycikkről van
szó, amelyet a képviselőház előzőleg
már elfogadott. - 1842-ben írtam az emancipáció
mellett: A zsidók emancipációja c. tanulmány
valójában 1840-ben keletkezett és 1841 februárjában,
a Budapesti Szemlében jelent meg. - obskuráns:
népbutító, a tudomány és
a felvilágosodás ellensége. - Zukunft:
jövő, jövendő. - egy könyvből
fogod látni: a Reform c. könyv második
kiadásáról van szó, amelyet Eötvös
eredetileg 1846-ban írt, s amelyet 1868-ban azért
jelentetett meg a saját költségén, mert
az országgyűlés 1867. október 31-i
ülésén néhány ellenzéki
szónok a szemére vetette, hogy a vármegyék
jogköréről jelenleg vallott nézetei
ellentétben állanak a kérdésre vonatkozó
egykori állásfoglalásával.
Lásd: Oltványi 517.
l.
Lásd: Oltványi 518-519.
l. - feruláját: nádpálcáját,
botját.
Lásd: Oltványi 524-526.
l. - in effigie: itt: jelképesen. - A Lipót
templomának kupolája: a lipótvárosi
plébániatemplomról van szó (ma: Szent
István Bazilika), amelyet 1851-től 1867-ig Hild
József épített, majd Ybl Miklós folytatott.
A levélben említett katasztrófa után
Ybl megváltoztatta a templom tervét és az
eredetileg klasszicista stílusban tervezett templom összhatásában
eklektikus formát kapott. Az építkezés
csak Ybl halála után, 1905-ben fejeződött
be.
Lásd: Oltványi 529-530.
l. - a zsidó-ügynek rendezése: feltehetőleg
az izraelita hitfelekezet autonómiájának
módozatait kidolgozó zsidó kongresszus előkészítéséről
van szó, amely végül 1868 decemberében
nyílt meg.
Lásd: Oltványi 531-532.
l. - a királyi keresztelőről: Ferenc
József legkisebb leányának, Mária
Valériának a keresztelőjéről
van szó. - Návay Lajos (más forrás
szerint József) (1842-1905): Eötvös leendő
veje, a Makó melletti Földeák földbirtokosa.
Lásd: Oltványi 533.
l.
Lásd: Oltványi 540-541.
l. - notandum bene: megjegyzendő.
Lásd: Oltványi 545-546.
l. - Károlyi Tibor gr. (1843-1904): politikus, történetíró,
országgyűlési képviselő, később
a főrendiház elnöke. - Balassa János
(1814-1868): sebész, egyetemi tanár, az 1850-es,
1860-as években Eötvös kezelőorvosa. -
itinerárium: útikönyv, útleírás.
Lásd: Oltványi 549-550. l. - A tellur iránt: erről az ügyről (amelyről a további levelekben is szó esik) nem tudunk közelebbit. - A Laboratórium: a pesti egyetem épülőfélben levő I. sz. kémiai intézete. - Than Károly (1834-1908): kémikus, 1862-től a pesti egyetem tanára, a korszerű kémiaoktatás megteremtője; ő létesítette az egyetem I. sz. kémiai intézetét. - Bunsen: Robert Wilhelm Bunsen.
OSzK. - Miska: a személyzet
egy tagja.
Lásd: Oltványi
551-552. l. - a felséges nép lázongott:
az 1848. július 17-20. közötti napokban,
miközben az országgyűlés válaszfelirati
vitája folyt, Pesten ismételt tüntetésekre
került sor. - mely minisztertanácshoz hítt:
Eötvös a Batthyány-kormány vallás-
és közoktatásügyi minisztere volt. -
Balassa: B. János. - az infinitezimálók
első mestere: a differenciál- és integrálszámítást
(összefoglaló nevén az infinitezimális
számítást) Newton és Leibniz egymástól
függetlenül fedezték fel. Eötvös itt
valószínűleg Newtonra céloz, akinek
nevét írásaiban is gyakran említi.
- a védtörvénnyel: a képviselőház
1868. július 30-án kezdte tárgyalni a véderőről,
a honvédségről, a népfelkelésről
és az 1868-i újoncmegajánlásról
szóló törvényjavaslatokat. A vita, amelyben
az utolsó napon Eötvös is felszólalt,
a törvények elfogadásával augusztus
5-én ért véget. - Than: T. Károly.
- Welcker, Karl Theodor (1790-1869): német jogász
és publicista, heidelbergi egyetemi tanár, akivel
Eötvös személyes ismeretségben állt.
Lásd: Oltványi 552-554.
l.
Lásd: Oltványi 569-570.
l. - a politechnikummal: a későbbi Műegyetemről
van szó, amelyet Eötvös emeltetett egyetemi rangra.
- külön zsidó országgyűlésemet:
az 1868. december 13-án megnyíló zsidó
kongresszusról van szó.
Lásd: Oltványi 571-572.
l. - A Volkszeitung cikke: A Volkszeitung c. német
lap meleg hangú cikkben foglalkozott Eötvös 1868.
november 25-i, a nemzetiségi törvényjavaslat
ügyében tartott képviselőházi
beszédével. A cikket a Pesti Napló 1868.
december 2-i száma magyar fordításban közölte.
- Welcker, Karl Theodor. - interkonfesszionális:
felekezetek közötti.
Lásd: Oltványi 574-576.
l. - Was ihr nicht wiegt ...: Mefisztó szava a
Faust II. részének első felvonásában.
Magyarul, Kálnoky László fordításában:
"...mit nem tehettek latra, súlytalan, amit nem fémjeleztek,
nem arany." - Akin Károly (1830-1893): fizikus,
az MTA levelező tagja; Faraday Mihály c.
tanulmánya 1868-ban jelent meg. - Akinnek ezen előadása
fordítás: Oltványi szerint e feltevés
nem igazolódott be (i. m. 781. l.).
Lásd: Oltványi 578-581.
l. - mellyel jövődről szólsz: az
említett levélben Eötvös Loránd
többek között ezt írja: "Amit a jövő
érdekében tanulni akarok, az 1-ször: miként
kell experimentálni, jobban mondva miként kell a
kérdést felállítani, hogy reá
a természet megfelelhessen? és 2-szor: mi módon
lehet az úgy nyert feleleteket egyszerű törvényekre
visszavezetni. A nagy mester, kitől ezeket legjobban lehet
tanulni, Neumann Kőnigsbergben, s ezért szándékom
jövőre odamenni." (Heidelberg, 1869. febr.) -
Humboldt, Alexander (1769-1859): német természettudós,
utazó. - caecus de colore: a vak (beszél)
a színről. - burschenschaftok kneipolása:
a (német egyetemeken fennálló) diákegyesületek
korhelykedése. - Pulszky Ágost (1846-1901):
Pulszky Ferenc fia, a pozitivista jogbölcselet kiváló
képviselője.
Lásd: Oltványi 581-582.
1. - A választások: az 1869-i országgyűlési
választások március második felében
zajlottak le, de a választási agitáció
már januártól folyt. Eötvös március
7-én tartotta meg képviselői programbeszédét.
- Treforték: T. Ágoston Eötvös
sógora.
OSzK. - Ilona: Eötvös
legnagyobb lánya, Návay Lajos felesége. -
fiút: Návay Tamás (1869-1925).
OSzK. - Neumann, Franz
(1798-1895): német fizikus, egyetemi tanár. -
Júlia: Eötvös Júlia br. (1812-1880):
Eötvös József nővére. - Keleti
(Klette) Gusztáv (1834-1902): festő és
műkritikus. Az 1850-es évek második felében
Eötvös Loránd nevelője volt. Azután
Bécsben és Münchenben festeni tanult.
Lásd: Oltványi 582-584.
l. - Königsbergből írt első leveled:
Eötvös Loránd 1869-ben egy féléven
át a königsbergi egyetemen folytatta tanulmányait.
- Megnyitottuk az országgyűlést: az
1869-72-i országgyűlés ünnepélyes
megnyitására 1869. április 24-én került
sor. - lelepleztük a Nádor-szobrot: Johann
Halbig német szobrász József nádorról
készült művéről van szó,
amelynek leleplezését eredetileg 1860-ban tervezték,
s bár a szobor elkészült, a leleplezésre
csak kilenc év múlva, 1869. április 25-én
került sor. A szobor ma is eredeti helyén, a nádorról
elnevezett téren látható. - Madarász
József (1814-1915): jogász, politikus, a szabadságharc
után bebörtönözték, ahonnan 1856-ban
szabadult, 1861-től negyvennyolcas párti, 1865-től
haláláig függetlenségi párti
képviselő. - Irányi Dániel
(1822-1892): politikus. A szabadságharc alatt kormánybiztos
volt. 1849-től emigrációban élt. A
kiegyezés után országgyűlési
képviselő, 1869-től a Negyvennyolcas Párt,
majd később a Függetlenségi Párt
elnöke. - Ghyczy Kálmán (1808-1888):
politikus. 1848-ban igazságügyi államtitkár,
1861-ben a képviselőház elnöke. 1865
és 1873 között mint a balközép egyik
vezetője közvetíteni próbált
Deák és Tisza Kálmán álláspontja
között. - Tisza Kálmán (1830-1902):
politikus. Az 1861-i országgyűlés alelnöke,
Teleki László halála után a határozati
párt vezetője. 1867 és 1875 között
ellenzéki álláspontot foglalt el a kiegyezés
Deák által megvalósított formájával
szemben, és az 1868 áprilisában közreadott
"bihari program"-ban bizonyos közjogi, katonai
és gazdasági természetű kívánságokat
hangoztatott. - Lloydod: a Pester Lloyd c. lap. - Borsszem
Jankód: az 1868-ban indult Deák-párti
élclap; első szerkesztője Ágai Rudolf
volt. - Pablo: Rosty Pál (1830-1874): utazó,
földrajzi író, Eötvös sógora,
amerikai utazásáról írt könyvét
Úti emlékezetek Amerikából címmel
adta ki 1861-ben. - Liszt kedvéért.: Liszt
Ferenc 1869 áprilisában Augusz Antal, Erkel Ferenc
és mások meghívására Pestre
látogatott. - Dénes bácsinak: Eötvös
Dénes br. (1817-1878): Eötvös fivére.
Lásd: Oltványi 584-585.
l. - Wodianer Móric (1810-1885): bécsi bankár
és nagykereskedő; az Eötvös család
pénzügyeit az ő bankháza intézte.
- discutiáljuk: megvitassuk. - Richelot, Friedrich
Julius (1808-1875): német fizikus, königsbergi egyetemi
tanár.
Lásd: Oltványi 586-587.
l. - kedélyileg rosszul érzed magad: Eötvös
Loránd 1869. május 8-i keltezésű levelében
többek között ezt írja: "A múlt
hetet levert hangulatban töltöttem, a nehézségek,
melyekkel itt tanulmányaimban meg kell küzdenem, legyőzhetetleneknek
látszottak." - vanitas vanitatum: hiúságok
hiúsága. - Goethe ...egyedül tudta kimondani:
Oltványi szerint (i. m. 782. l.) az utalás arra
a híres monológra vonatkozhat, amelyet a tudományok
hiábavalóságán tépelődő
főhős mond el a Faust elején. -
epocháján: korszakán. - Than: T.
Károly. - adressz-discussió: az országgyűlés
válaszfelirati vitája, amelyhez Eötvös
nem sokkal a levél elküldése után maga
is hozzászólt.
Lásd: Oltványi 588-589.
l. - leveledet: Eötvös Loránd május
21-i levelében (amelynek hátoldalán ez áll:
"Egyedül papának") újra panaszkodik:
"Nem tudok itt megnyugodni. - Napról napra kedvetlenebb
leszek s inkább vágyódom hazatérni.
- Az előadásokban élvezetet nem találok
s magamat butulni érzem. - Én azt képzelem,
hogy reám nézve leghasznosabb volna innét
mentül hamarébb elutazni. (...) Ami döntő
e kérdésben, az a te tanácsod, mert tudom,
hogy ismersz... " - pretextus: ürügy, kifogás.
Lásd: Oltványi 589-591.
l. - leveledre: Eötvös Loránd május
27-én írja: "Kedves atyám! Leveleid
nem voltak hatás nélküliek, s legalább
a kételytől megmentettek, mit kelljen jelen pillanatban
tennem (...) Mindemellett nem tudom, a félév végeig
itt maradok-e, mert szeretném, mielőtt hosszabb
időre hazatérnék, a berlini, göttingai
és lipcsei tanárok tanítási modorát
megismerni - s így, feltéve hogy ide különös
érdek nem köt, július hónapban e városokban
egy-egy hetet hasznosan eltölthetnék." - az
általad kifejezett nézetet: erről így
ír Eötvös Loránd: "Ha egyszer hosszabb
időre együtt leszünk, segítségeddel
talán tisztába jöhetek, melyek a legbiztosabb
eszközök szellemi előhaladásunk emelésére
- mert hiába, én több súlyt fektetek
arra, mint a vasutak legsűrűbb hálózatára
s a gyárak legnagyobb telepeire." (u.o.) - Tisza...
ellenem köszörüli torkát: Tisza Kálmán
Eötvösnek 1869. május 26-án, a válaszfelirati
vitában tartott, a kiegyezést védelmező
nagy beszédével szállt vitába.
Lásd: Oltványi 595-597.
l. - kérésedről: Eötvös
Loránd 1869. június 4-i levelében arról
ír, hogy szeretne Svájcba utazni, s az utazáshoz
némi pénzre lenne szüksége.
Lásd: Oltványi 597-599.
l. - omnipotenciája: mindenhatósága.
- Úgy ítéltem meg állapotodat,
mint leírtad: 1869. június 12-én írt
levelében Eötvös Loránd így ír:
"Itt tartózkodásom alatt a tudományt,
mellyel foglalkozni szándékozom, oly alakban tálalták
elém, melyben egyelőre meg nem emészthetem,
s ennek következtében oly kedvetlen hangulatba estem,
melyet leghelyesebben szellemi indigestiónak nevezhetnék.
- Míg itt oly kérdésekkel faggattak, melyek
iránt érdekem nagyon csekély, kedvem a pályán
haladni, melyre léptem, nagyon leapadt..." - recipét
ordináltam: receptet rendeltem. - indigestio: emésztési
zavar, gyomorrontás. - rektifikál: helyesbít,
helyreigazít. - Der Kerl der spekulirt: a fickó,
aki okoskodik. (Utalás Goethe Faust-jának
alábbi soraira: "Ich sage es dir: ein Kerl, der
spekulirt, Ist wie ein Tier auf dürrer Heide Von einem bösen
Geist im Kreis herumgeführt, Und ringsumher liegt schöne
grüne Weide." Magyarul Sárközi György
fordításában: "Én mondom: az,
ki folyvást spekulál, barom, akit egy kósza
lélek szikes pusztán terel körbe, és
nem talál füvet, holott körül zöldek
a rétek.") - Akin: A. Károly.
- Horváth Ignác (1843-1881): mérnök.
1868/69-ben Franciaországban folytatott erőmű-
és géptani tanulmányokat. 1869-től
a budapesti műegyetem tanára.
Lásd: Oltványi 599-600.
l. - szesszió: ülésszak. A kis névtelent:
Eötvös első unokájáról,
Návay Tamásról van szó. - Bolyai
János (1802-1860): nagy magyar matematikus, a matematika
történetének egyik legnagyobb alakja, Bolyai
Farkas fia; Appendix c. korszakos műve apja
Tentamen című matematika-tankönyvének
mellékleteként 1832-ben jelent meg. Farkas: Bolyai
Farkas (1775-1856): matematikus, drámaíró.
Göttingai egyetemi tanulmányai alatt ismerte meg Gausst,
akivel élete végéig levelezésben állott.
- Gauss, Carl Friedrich (1777-1855): nagy német
matematikus és fizikus. Gauss annak idején elmulasztotta
felhívni a tudós társadalom figyelmét
Bolyai felfedezésére; ez is oka annak, hogy a világ
csak Gauss leveleinek 1859-es kiadásából
értesülhetett a rendkívüli megállapításokról.
(Bolyai és Gauss levelezése magyarul először
csak 1899-ben jelenik meg, Bolyai Jánosról pedig
- halálának százéves évfordulóján
- épp Eötvös Loránd emlékezik meg
a kolozsvári ünnepségen elmondott beszédében.)
- Buoncompagni, Baldassaro (1821-1894): olasz matematikus,
a matematika történetének kutatója.
- Gauss vele éveken át levelezett: Gauss
csak Bolyai Farkassal levelezett, Jánossal csak közvetett
kapcsolatban állt. - mint genie-hadnagy penzionáltatott:
Bolyai János hadmérnök-kapitányként
1833-ban kérte nyugdíjaztatását.
Másolata: OSzK. - Lásd:
Oltványi 610-611. l. Erről a levélről
csak egy gépelt másolat található
a kézirattárban, láthatóan sietve
készült, hevenyészett gépirat 1925-ből.
Ennél jóval pontosabbnak látszik Morvay Győző
1902-es másolata, ezért itt ez utóbbit közöljük.
- Cartesius: René Descartes (1596-1650) francia
filozófus megállapítása a "Cogito
ergo sum": gondolkozom, tehát vagyok. - Mióta
a király s Andrássy elment: az uralkodó
1869 október végétől december elejéig
Beust belügyminiszter és Andrássy kíséretében
a szuezi csatorna megnyitásának ünnepségei
kapcsán Egyiptomban tartózkodott. - a honvédzászló
beszentelésénél: 1869 folyamán
került sor (az 1868-ban elfogadott véderőtörvények
értelmében) a magyar honvédség újbóli
felállítására, és az év
utolsó hónapjaiban számos helyen tartottak
zászlóavató ünnepségeket. A budai
honvédzászlóalj zászlószentelése
1869. október 31-én a királyné jelenlétében
ment végbe. - beneventál: üdvözöl.
Lásd: Oltványi 615-617.
l. - leveledből... látom, jól érzed
magad: Eötvös Loránd 1869. november 6-án
keltezett levelében többek között ezt írja:
"Heidelberg különben néhány nap óta
földrengésnek színhelyévé vált,
mi új ismeretségek kötésére jó
alkalom; hogy egynek vagy másnak arca tetszik nekem, rögtön
megkérdem, érezte-e a földrengést, s
mindenki tud valami csodásat elmesélni, s az ismeretség
kötve van. - Magam is e hó 2-án éjszaka
revolveremet megtöltve léptem ki hálószobámból;
mert meg voltam győződve, hogy a mellékszobába
valaki bejött. -
Érdekesebb egy filiszter
esete, aki almáriumának megrázkódásától
annyira megijedt, hogy a meggyőződésében,
hogy valaki benne elrejtőzött, kétszer belelőtt.
- Mikor a zajra a ház lakosai összecsődültek,
s nagy óvatossággal az almárium ajtaját
kinyitották, egy keresztüllőtt nadrágot
és egy hasonló állapotban levő frakkot
találtak benne. - Most, midőn a levelet végzem,
egy öreg báró Howenhez megyek, kinek megígértem,
egy rendkívül »elegáns« szeizmométert,
azaz »földrengésmérőt« csinálni.
- Ez az öregúr, ki már 40 év előtt
tanult, itt most újra rendesen látogatja az előadásokat
s a legszebb és legdrágább fizikai eszközeket
összevásárolja, anélkül hogy hozzájuk
merne nyúlni. - Ennél gazdálkodunk mi, s
csinálunk nála »Hókusz-pókusz«-t.
Nagyon szép anilin színei vannak, s hogy ezeket
applikálhassa, a földrengés tanulmányozására
következő apparátust gondolt ki. - Szobája
közepén a függőlámpás kapcsán
egy földig érő szálat függeszt
fel, melynek alsó végén ólomgolyó,
s ahhoz megerősítve egy ecset van. - Ez az ecset
egy széles karimájú tányér
mélyedésébe ér, mely meg van töltve
anilis színekkel (s ezt tartja ő találmányában
legfontosabbnak). - Földrengés esetén az ólomgolyó,
mint egy ingának súlypontja, mozgásba jön,
mégpedig a rengés irányában, s az
ecset a karimán »elegáns szín«-nel
megörökíti ez irányt. E csodálatos
apparátus a múlt éjjeli földrengésnél
nem festett, s ő azt hiszi, valami hiba van benne. - Ezért
megyek hozzá." - recurrensek: visszatérők.
- Krenner József Sándor (1839-1920): mineralógus.
Egy ideig Eötvös Loránd nevelője volt.
1866-tól a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárának
őre, később igazgatója, 1870-től
1894-ig Eötvös Loránd közbenjárására
műegyetemi tanár volt. - a Múzeum organizációját:
Eötvös 1870-ben valóban keresztülvitte
a Nemzeti Múzeum szervezeti reformját.
Lásd: Oltványi 618-619.
l. - privatissima: kis számú (esetleg csak
egy) hallgató számára tartott különleges
egyetemi előadás. - a sarkvidéki expedíciót:
mint a következő levelekben is látható,
Eötvös Loránd meghívást kapott
egy sarkvidéki expedíción való részvételre.
- robbok: fókák. - a beszéd, melyet
tartottam: Eötvös a képviselőház
1869. november 29-i ülésén két, a dalmáciai
felkeléssel kapcsolatos interpellációra válaszolt.
Lásd: Oltványi 621-623.
l. - a jégbarlangról írt cikked: A scarisoarai
jégbarlang c. cikk (Vasárnapi Újság
1869. 49. sz. 673-75. l.). - ortográfiát: helyesírást.
- Siebold, Philipp Franz (1796-1866): német természettudós;
hosszú időn át Japánban folytatott
növénytani kutatásokat. - "Das ist
für dem Mann viel zu wenig": ennek az embernek ez
túl kevés. - Vogt, Karl (1817-1895): német
természettudós, a darwinizmust vulgarizáló,
mechanikus materialista természetfilozófia neves
képviselője. - spektákulum: látványosság.
- ultramontánizmus: szélsőségesen
klerikális, pápapárti. - Dénes
bácsi: Eötvös Dénes br. (1817-1878):
Eötvös fivére.
OSzK. - Tamás: Návay
Tamás, Eötvös unokája.
Lásd: Oltványi 635-636.
l. - Petermann, August (1822-1878): német térképész
és földrajztudós, 1854-től haláláig
a góthai földrajzi intézet igazgatója.
- utazást: Eötvös Loránd sarkvidéki
expedíciójáról van szó, melynek
útitervét részletesen 1869. december 21-i
levelében írja meg: "E tervem kivitele most
csaknem egyedül beleegyezésedtől függ
s talán megnyerem azt, ha az ügy állásával
közelebbről megismertetlek. - A kis expedíció,
melyről itt szó van, magánvállalat,
melyet Petermann segítségével Dr. Bessels
hoz létre. - A hajó, az 1868-i német expedíció
hajója, »Grönland« a vállalatnak
szabad rendelkezésére áll; egyéb költségeit
részben Robbenschlag [fókavadászat] által,
részben különösen e célra gyűjtött
pénzekből fogja fedezni. - Maga Dr. Bessels 1000
tallért ad e célra, s ugyanannyit kellene résztvevés
esetében nekem is adni. -
Dr. Besselsen kívül,
ki zoológus, egy fizikus, s ha akad, egy geológus
alkotnák az expedíció tudományos részét.
- Ehhez járulna egy hajóskapitány s a hajónak
szokott személyzete. - A cél, melyet az expedíció
magának kitűzött, keleti Spitzbergen földrajzi
felvétele s a szomszéd, eddig el nem ért
Gillis-Land felkeresése. - E célból március
végén indulna ki Bremerhavenból s vagy Norvégia
partjainak mentében, vagy Jan Mayennek tartva haladna rendeltetése
felé, s legkésőbb októberben térne
vissza. ...Fel vagyok szólítva mint fizikus részt
venni ez expedícióban, s én forró
vággyal kívánom azt. - 1000 tallér
nem kis pénz, de nem elég nagy, hogy akadály
legyen ott, hol ily kedvező alkalom nyílik arra,
hogy végre már tegyek valamit."
Eötvös József
december 25-i levelében azt írja, hogy nem engedi
fiát az utazásra. Loránd december 28-án
sietve válaszol:
"Kedves atyám!
Kérésemet kereken
megtagadod s én engedelmeskedem, mert másként
nem tehetek, anélkül hogy érveid meggyőznének.
Ha közelebbről tekinted a dolgot, látni fogod,
hogy sem az nem áll, hogy az utazás feladata fáradságra
nem érdemes; sem az, hogy én ez utazás tervezése
által célomtól eltértem.
E leveledben, úgy mint már azelőtt is többször, a hibát veted szememre, hogy feltételeimben ingatag vagyok; azt jogosan tagadhatom. -
Az első perctől kezdve, mióta higgadtan határozhattam jövőm felett, a tudományos pályát választottam, s nem tudok egy napot sem, melyen e célt szemeim elől vesztettem volna. Biztonsággal állíthatom azt is, hogy az időtől kezdve, midőn pályám követésére alkalmam nyílt, fáradtam is érte. Ha néha gyengének és habozónak láttál, úgy az mindig csak veled szemben történt; midőn te mint atya szeretettel törekedtél feltételeimtől eltéríteni. - Hogy ily fegyverek hatással voltak reám, azt nemcsak jellemhibának nem, de sőt, helyesnek tartom. -
Látom, hogy véleményedet jellemem felett másként meg nem változtathatom, mint ha ellenedben is határozottan lépek föl.
Ezt teszem, s kinyilatkoztatom: hogy most is, úgy mint már 4 év előtt volt, feltétem tudományos pályát követni s minden erőmmel törekedni fogok hazámban vagy ha ott akadályokat gördítesz elém, Németországban mint tanár működni. E céltól eddigelé nem tértem el, s tőle egyéniségemet kellene megtagadnom; de ha egy feléje vezető úton elindulva, egyszerre sokkal rövidebb és kedvezőbbre bukkanok, úgy minden esetben meg fogom kísérteni arra általtérni...
Ily eset fordult elő, midőn a sarki utazásra alkalmam nyílt. -
Nem tartom helyesnek, ha a fiú atyjával ellenkezésben ily határozottan lép föl, mégis teljesen igazolva érzem magamat, ha meggondolom, hogy önbecsülésem és a te becsülésed megnyerése kényszerítettek erre."
- Gillis-Land: a
Spitzbergai-tenger egyik szigete Spitzbergától kb.
200 kilométerre. - a fiatal Goethe: August Goethe
(1789-1830).
Lásd: Oltványi 639-642.
l. - école des Mines: bányászati főiskola.
Lásd: Oltványi 637-639. l. (Feltehetőleg az Eötvös felesége által írt levéllel együtt küldték, ezért hiányzik a címzés; lásd Eötvös Loránd alább következő, december 30-i válaszát.) - Reguly Antal (1819-1858): nyelvész, utazó, a finnugor nyelvtudomány egyik úttörője. Az 1840-es években beutazta a finnugor népek lakóhelyeit és nagyértékű tudományos anyagot gyűjtött össze. Betegsége azonban megakadályozta gyűjtésének feldolgozásában és közlésében. Eötvös baráti kapcsolatban állt vele, 1863-ban emlékbeszédet mondott fölötte. - Castrén, Matias (1813-1852): finn nyelvész és etnográfus, az ural-altáji nyelvtudomány egyik megalapozója.
Erre a levélre válaszolva Eötvös Loránd december 30-án egyebek között ezt írja:
"Kedves atyám!
Mostanig mama levelét és
a te második leveledet megkaptam, s én is boldog
új évet kívánok. - E levelekből
újra látom, mily szeretettel gondoltok reám,
s éppen ezért tagadó válaszod valódi
oka, t.i. aggodalmad, melyet te csak mint mellékest említettél,
teljesen megnyugtat. - Különben lehetett volna elég
eszem arra, hogy e vágyam teljesedését már
csak az egy okból is lehetetlennek tartsam, mert nagyon
kívántam."
Lásd: Oltványi 642-645. l. - az öreg Wodianer: W. Móric, az Eötvös-család pénzügyeinek intézője.
Eötvös Loránd 1870. január 25-i levele:
"Kedves atyám!
Az 500 forintot, melyet nekem
december végén küldöttél, elköltöttem.
- Mire? és miképp? alig szükséges magyaráznom.
Pezsgőre s lányokra költöttem. Nem akarom
itt magamat sem kárhoztatni, sem bármi módon
is igazolni. Megnyugtatásodra legfeljebb annyit mondhatok,
hogy ez idő alatt sem egészen meg nem szüntem
dolgozni, sem morálisan legkevésbé nem süllyedtem.
- Az egész csak egy fellobbanó lángocska
volt, melyet rögtön eloltani eddigelé még
erős szándékom sincs."
Lásd: Oltványi 645.
l. - Heidelberget most egy időre elhagyod: Eötvös
Loránd február 20-i levelében azt írja:
"Amennyire szerettem és még most is szeretem
Heidelberget, úgy meguntam e pillanatban, éspedig
különösen engemet kielégítő
társaság hiánya miatt, s azért, mert
egyedüli mulatsága, melyet nyújt, az ivás."
Két terve van, és apját kéri, határozzon,
melyiket teljesítse: "Az egyik hely Luzern volna,
hova egy ismerősöm követne, s hol séták
és kirándulások mellett szorgalmasan tanulhatnék.
...Második tervem: ...Pablo [Rosty Pálnak Pentelén
volt birtoka - a szerk.] gyakran felszólított, jöjjek
hozzá hosszabb időre, s tudom, hogy nem volnék
neki alkalmatlan, ha a két hónapot Pentelén
tölteném; friss levegőt s közbe-közbe
kis szórakozást ott is találnék, s
mi több, nehány napot veletek is tölthetnék."
- inaugurális dissertatio: székfoglaló
értekezés. - büdzsé-diszkusszió:
az 1870. évi költségvetés vitája
1869 decemberétől 1870 márciusáig
húzódott el. Eötvös 40 alkalommal szólalt
fel a vitában, válaszolva a kultuszminisztérium
költségvetésével kapcsolatos kérdésekre
és indítványokra.
Lásd: Oltványi 646-647.
l. - jól tetted, hogy visszatértél:
Eötvös Loránd a tervezettnél rövidebbre
sikerült svájci útról hazatérve,
március 8-án ezt írja apjának: "Az
időjárás egyszerre rosszra fordult, s Luzernbe
egy ismerősöm érkezett, kit kerülni utazásom
egyik célja volt; így, hogy egy nem sikerült
próba után a Titlist megmászni, ide visszatértem.
Különben is ez, és még más ismerőseim
voltak fő indoka éppúgy annak, hogy Luzernba
menni szándékoztam, mint annak, hogy e tervemet
megváltoztattam. - Szökni akartam előlük,
de midőn ezt megtudták, ők is kedvet kaptak
Luzernba jönni, s nekem nem maradt egyéb hátra,
mint visszaszökni." - A baj, amely minap a képviselőházban
ért: Eötvös 1870. március 5-én
a képviselőházban elszédült.
- Abschluss: lezárás, befejezés. -
Wilhelm Meisterünk Wanderjahrjait kezdje-e meg: utalás
Goethe két híres, egymáshoz kapcsolódó
művére, a Wilhelm Meisters Lehrjahre (W. M.
tanulóévei) és a Wilhelm Meisters Wanderjahre
(W. M. vándorévei) című regényekre.
- a honvéd-kérdésből: a honvédelmi
minisztérium költségvetésének
vitája során néhány ellenzéki
képviselő az 1848/49-i honvédrokkantak, -özvegyek
és -árvák nyugdíjban való részesítésére
vonatkozó határozati javaslatot nyújtott
be. A javaslat megvitatására az 1870. március
11-i ülésen került sor. A kormány és
a Deák-párti többség - politikai megfontolásokra
hivatkozva - elvetette az indítványt, viszont Andrássy
társadalmi gyűjtőakciót javasolt a
honvédek felsegélyezésére, és
ő maga nyomban 10000 forint aláírásával
nyitotta meg a gyűjtést.
Lásd: Oltványi 648-650.
l. - legkedvesebb volt leveled: Eötvös Loránd
1870. március 15-én írt levelében
egyéb jókívánságok mellett
egy saját, 1863-ból származó költeményével
is köszönti apját, amelyet az érdekesség
kedvéért közlünk:
"Atyám a vágyat
kaptam én tetőled!
Ezzel kívánom, légy
boldog magad,
Jósors kövesse mindig
áldott lépted,
S nevedhez bár méltó
legyen fiad!
És ami több, eszméid
győzedelme
Hordozza messze el dicső
neved!
Hisz hogyne áldna meg Isten
kegyelme
Ki nemzetednek szántad
életed!"
(A vers további négy szakaszát Fröhlich Izidor is bemutatja Emlékkönyvében, 77-78. l.)
- A nézeteket, melyet
terminológiánkról közlesz: ugyancsak
ebben a levélben olvasható az alábbi okfejtés:
"Tudomány és nemzetiség legtöbbeknek
egymással meg nem egyeztethetőnek látszik;
s míg némelyek röviden bánnak el a kérdéssel,
s a tudományt, mert nem nemzeti, feleslegesnek tartják,
mások azon töprengenek, mi módon lehetne a
tudományt nemzetivé tenni. Mintha elég erőt
lehetne feltételezni bármely nemzet szellemében,
hogy egy elzárt, az egységes tudománytól
elkülönült tudományt tartson fel, anélkül
(hogy) amattól fölülmulassék! - Nem a
legszebb s legteljesebb kielégítést nyeri-e
a nemzeti büszkeség ott, hol nagy tudósokat
mutathat föl, kik az összes emberiség szellemére
behatottak? Legyenek magyar tudósaink, legyen magyar tudományos
irodalmunk; de bárgyúság volna magyar tudományra
gondolnunk. - A tudománynak nemzetünk keblébe
kell behatni, s ezért magyarul kell azt előadnunk;
de nem szabad magát a külföld tudományos
irodalmától elkülönöznie, s ezért
meg kell tartanunk annak nomenclatúráját.
- Ez általános nomenclatúra a tudomány
tanulását nagy mérvben elősegíti;
de van ezenfelül még más, fontos jelentősége
is. - Nem egy vagy más szobatudós önkényszerű
alkotmánya az, hanem szorosan összefügg az magának
a tudománynak történetével, mondhatnám
életével. - Ha az összes művelt világ
minden lakója a Magnetizmus szónál Magnezia
városára s meséjére gondol, miért
adjuk mi ugyane fogalomnak a »delejesség« nevét?
(S vajon sokkal magyarabb-e a szó?) - Ezer hasonló
rossz szóval rendelkezünk, s nemcsak őrizkednünk
kell újabb hibába nem esni; de még számtalan
régi vétséget is jóvá kell
tennünk." - Szabó József (1822-1894):
geológus, mineralógus, 1862-től a pesti egyetem
ásvány-földtan tanszékének tanára,
a hazai geológiai kutatás egyik úttörője.
- consortesei: társai, cimborái. - makulatúra:
piszkozatpapír. - Ráth Mór (1829-1903):
könyvkereskedő, könyvkiadó. Számos
magyar író munkáit - köztük az
1860-as évektől Eötvös műveit is
- jelentette meg. Pesti könyvesboltja az 1860-as években
a politikai és szellemi élet vezető alakjainak
állandó találkozóhelye volt. - Inkey
István (1842-1905): Eötvös leendő
veje, Eötvös Jolán férje. - juridicus
facultás: az egyetem jogi kara.
Lásd: Oltványi 650.
l. - 8 törvényjavaslatot nyújtottam be a
törvényhozásnak: 1870. április 7-én
nyújtotta be a szabad vallásgyakorlatról,
a pesti tudományegyetem újjászervezéséről,
a kolozsvári egyetem felállításáról,
a műegyetem újjászervezéséről,
a középiskolai oktatásról, óvodák
felállításáról, közoktatási
célokat szolgáló póthitelről,
továbbá a törvényjavaslatokat előzetesen
megvizsgáló bizottság létrehozásáról
szóló törvényjavaslatait. Ezek egyike
sem emelkedett törvényerőre, érdemi
megvitatásukra sem került sor. - politechnikum:
műegyetem. - statutum: szervezeti szabályzat.
- egy egészen új egyetemet Kolozsváron:
a kolozsvári egyetem létrehozására
ténylegesen csak Eötvös halála után,
1872-ben került sor. - praeparandia: tanítóképző.
- konciliumon: az 1869. december 8-án összeült
vatikáni zsinat tanácskozásainak középpontjában
az az indítvány állt, amelynek értelmében
a pápa csalhatatlanságáról (infallibilitás)
szóló tételt a dogma rangjára
kell emelni. Eötvös 1870 márciusában levelet
intézett a magyar püspökökkel együtt
Rómában tartózkodó (és a dogmát
ellenző) Simor hercegprímáshoz, amelyben
figyelmeztette őt azokra a hátrányos következményekre,
amelyeket a csalhatatlansági dogma kimondása a katolikus
egyház és a magyar állam közötti
viszonyban előidézne. A dogmát végül
ugyanez év július 18-án elfogadták,
de a szavazáson - álláspontjának és
tiltakozásának írásbeli kifejtése
után - a magyar püspöki kar nem vett részt.
Lásd: Oltványi 651-653. l. - a 3 teológikus kart indítványozva: a pesti tudományegyetem újjászervezéséről szóló törvényjavaslatban Eötvös az egyetemen - a már fennálló katolikus hittudományi kar mellett - protestáns és görögkeleti teológiai karok létesítését irányozta elő. Eötvös Loránd említett levelében (1870. április 16.) így ír a kérdésről: "Bizonyos, hogy a katolikus vallási fakultásnak joga van az egyetemhez tartoznia, s így az egyetlen eszköz, melyet te mint kormány (kinek mindig igazságosnak kell lenni) alkalmazhattál hatalmának gyengítésére, az volt, hogy mellé két riválist állítottál. - Én nem hiszem, hogy ezáltal a cél el lenne érve, mert jövőben bizonyosan nagyobb lesz a küzdelem a dogmatikus vallások összessége közt egyrészről és a szabad gondolkozás közt másrészről, mint a küzdelem az egyes vallásfelekezetek közt. - Ez esetben pedig a vallási fakultások túlnyomóak volnának az egyetemen. - Amennyire az újságokból kiolvastam, a ház a vallási fakultásnak teljes eltörlését az egyetemről fogja kívánni, mit már azért is helyesnek tartanék, mert az új vallási törvény értelmében a vallási tudományt sem kellene az államtól függővé tenni...
Magam is sajátságosnak
tartom, hogy e tárgyakról írok neked; ha
csakugyan az, úgy nevess soraim felett." - ultramontán:
szélsőségesen klerikális, pápapárti.
- Abélard, Pierre (1079-1142): francia teológus
és filozófus; nézeteit az egyház több
ízben elítélte. - Luther, Martin (1483-1546):
a németországi reformáció kezdeményezője.
- Schleiermacher, Friedrich (1768-1834): német protestáns
teológus és filozófus, a hit érzelmi
tényezőinek elsőbbségét hangsúlyozó,
romantikus, irracionalista szemléletű teológia
neves képviselője. - Renan, Ernest (1823-1892):
francia vallástörténész és orientalista,
a racionalista, pozitivista szemléletű bibliakritika
kiváló művelője.
Lásd: Oltványi 654.
l. - Miután e kiadásra: Eötvös
egyik - itt nem közölt - levelének hátoldalán
Eötvös Loránd hosszú számoszlopokban
jegyzi fel tartozásait, kiadásait, pénzügyi
helyzetét. Feltehetőleg a számítások
eredménye a június 28-i levél: "Ez alkalommal
azonban ismét egy nagy összeget s egyúttal
bocsánatodat vagyok kénytelen kérni. - Itt
Heidelbergben u.i. még ez 500 forinton kívül
900-1000 forintra van szükségem, hogy adósság
nélkül hagyhassam el e várost. - Pontosan az
összeget nem is tudom, mert roppant rendetlenül gazdálkodtam.
- Lehetetlen, hogy ne ítélj el szigorral; s csakis
azt reménylem, hogy jóságosan megbocsátsz."
- hogy Heidelbergből becsülettel elmehessél:
Eötvös Loránd 1870. július 8-án
tette le "summa cum laude" minősítéssel
doktori szigorlatát Heidelbergben, majd hazatért
Magyarországra.
Lásd: Oltványi 661-663.
l. - a poroszok győzelme: a német hadsereg
offenzívája már az 1870-i német-francia
háború első heteiben nagy sikereket hozott:
a Mac-Mahon vezetése alatt álló francia hadsereg
az augusztus 4-i weissburgi és az augusztus 6-i wörthi
elvesztett ütközet után visszavonulásra
kényszerült. - 813 előtt: 1813. február
28-án jött létre a franciaellenes koalíció,
amely első győzelmét Lipcsénél,
a "népek csatájá"-ban érte
el Napóleonnal szemben. - ...alig olvasok mást,
mint Darwint: Eötvös erről az olvasmányáról
többek között ezt írja naplójában:
"Fiam tanácsára Darwin könyvét
olvasom. Rendkívül érdekes, habár alig
képzelhető szomorúbb... A legszomorúbb
az, hogy a teóriát valónak kell tartanunk.
Legalább mi az embereket, s főképp a népeket
illeti, bizonyosan az, egész történetünk
nem lévén más egy hosszú küzdelemnél,
melynek legfeltűnőbb eredménye az, hogy a
nemzeti egyéniségek mindég fogynak, s végre
csak néhány küzdő marad a téren.
Az egyetlen, mi még vigasztaló, az, hogy a küzdelem
eredménye mindig csak a magasabban álló,
a tökéletesebb egyéniségeknek győzelme
lehet, s hogy az embereknél az, mi erősebbé
tesz, csak a szellemi magasabb kifejlődés."
(370. l.) (Eötvös József: Naplójegyzetek.
Közreadja Czegle Imre. Történelmi Szemle, 1978.
2. 365-410. l.) - ignoráns: tudatlan. - species:
faj.
Lásd: Oltványi 667-669.
l. - Sommsich Pál (1811-1888): politikus, az 1860-as
években Deák politikájának híve,
1867-től a képviselőház alelnöke,
majd 1869-től 1872-ig elnöke. - Horváth
Boldizsár (1822-1898): politikus, jogtudós,
1867 és 1871 között mint az Andrássy-kormány
igazságügyminisztere a feudális maradványok
felszámolását célzó, következetesen
liberális irányvonalat képviselte. (N. B.:
1876-tól Eötvös Loránd apósa.)
- apprehendál: neheztel, megsértődik.
- Pali: Rosty Pál. - Roscher, Wilhelm (1817-1897):
német közgazdász, az ún. német
történelmi iskola megalapítója. -
Csermák: Czermák János (1828-1873): cseh
származású orvos, egyetemi tanár,
a gégetükör feltalálója. - phisiológ:
az élettan kutatója. - Greif hinein ...:
nyúlj bele az élet teljébe. Ahová
nyúlsz, mindenütt érdekes.
OSzK. - Markusovszky Lajos (1815-1893): orvos, egészségügyi szervező, az Akadémia tagja. 1867-től a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban előbb az orvosképzés, majd az összes egyetemi ügyek előadója volt.
A tervezett kirándulás
a napló tanúsága szerint nagyrészt
sikerült. Eötvös szeptember 13-án Iharosberényben,
Jolán lánya vendégszerető házában
írja naplójába a következő sorokat:
"A napot három kedves gyermekemmel töltém,
kik mindazt, mit szülők gyermekeikben óhajthatnak,
észben és jellemben, teljesíték. Nem
gazdagodtunk meg, sőt, életem gondok között
folyt el, melyek talán még szaporodni fognak, de
áldom Istenemet nagy jótéteményeiért
és nem kívánok mást a jövőtől,
mint hogy kedveseimet megelégedve mint eddig, még
sokáig lássam magam körül, s tevékenységem
által embertársaim javát előmozdítva,
azon szerencsére érdemessé tegyem magamat,
mellyel a gondviselés családomban elhalmozott."
(i. m. 389. l.)
Benedek Mihály
Vissza az "Eötvös Loránd és Eötvös József levelezése" c. lapra
Eötvös home page |