Termodinamika és a fenntartható fejlődés
Martinás Katalin
ELTE Atomfizikai Tsz, 1088, Budapest, Puskin u. 5-7
A fenntartható fejlődés az eredeti Brundtland-féle értelmezés szerint olyan növekedési pályát jelent, amely a jelen igényeit maximálisan kielégíti anélkül, hogy csorbítaná a jövő generáció esélyeit. Egy fenntartható társadalom a jövő generáció számára is biztosítja az erőforrások elérhetőségét, valamint az ökoszféra produkciós és asszimilációs kapacitását.
Lehetséges-e fenntartható fejlődés a véges Földön? A kérdés így megválaszolhatatlan, hiszen a fejlődés jelentése sem egyértelmű. Az ipari forradalom óta az ország, a vállalat gazdagságát az energia- és anyagfogyasztás nagysága jellemezte; a GNP lényegében ennek mérőszáma. A környezeti problémák már mindennapjainkat érintik! A túlnépesedés, az erőforrások és a nyersanyagok készletek kifogyása, a környezetszennyezés, a felmelegedés, az ózonlyuk, az elszegényedés, a munkanélküliség növekedése megkérdőjelezik unokáink jövőjét. De lesznek-e unokáink? és ha igen, lehetnek-e gazdagabbak, boldogabbak, mint mi? A problémák jelentős része abból származik, hogy az eddigi és a jelenlegi gazdasági gyakorlat a természeti tényezőket, ezen belül a természeti költségeket nem veszi figyelembe.
A fizika ad egy megoldási javaslatot. Minden emberi tevékenységnek egyúttal van egy termodinamikai oldala is: a biológiai, gazdasági folyamatok egyben fizikai változásokat is jelentenek. A természet törvényei korlátokat szabnak a lehetséges változásoknak, ezen belül a fejlődés azon fajtájának is, amit "fenntartható"-nak nevezhetünk. A termodinamika első és második főtétele - az energia megmaradása és az entrópia növekedése - ilyen korlát. Nem teremthetünk energiát, legfeljebb az egyik megjelenési formát alakíthatjuk a másikba. Minden tevékenység növeli az entrópiát: ha eszünk, ha alszunk, ha termelünk, ha fogyasztunk, ha takarítunk, azaz ha csinálunk valamit, ennek ára az lesz, hogy a világegyetem ill. a szűkebb környezetünk entrópiáját növeljük. Ismerni kell létünk fizikai korlátait, ha meg akarjuk találni a fenntartható társadalomhoz vezető utat. Természetesen a gazdasági döntéseket csak termodinamikai mérőszámokra nem lehet alapozni, de a fizikai jellemzők lényeges információkat adnak, és segíthetnek abban, hogy olyan ésszerű gazdálkodásra térjünk rá, amelyik a szűkös javakkal takarékoskodik, s olyanokat enged bőségesen felhasználni, amelyek tartósan rendelkezésünkre állnak.
Az entrópia alkalmazását megnehezíti az növekedése két különböző folyamat eredménye lehet. A rendszer növekedésével együtt jár az entrópia növekedése, és ez általában "előnyös", míg az irreverzibilitásból származó entrópia növekedés általában "hátrányos". Nemegyensúlyi potenciál függvények alkalmazása ezt a problémát kiküszöböli.
Nemegyensúlyi potenciálfüggvények
A természeti folyamatok irreverzibilisek. Egyensúlyi
határfeltételek mellett egy rendszer olyan állapothoz tart, amelyet a
saját és a környezet paraméterei egyértelműen meghatároznak. A végső
egyensúlyi állapot entrópiája (So) jól definiált. A végső
és aktuális entrópia különbsége
= So - S, az extrópia. Izolált rendszerben két lehetőség
van az irreverzibilitás matematikai megfogalmazására:
- nő az entrópia, dS/dt >= 0.
- csökken az extrópia, d/dt <= 0.
Állandó környezetben lévő nyílt rendszer esetén az entrópia nőhet és csökkenhet is, de az extrópia csak csökkenhet, ahol
= So - S = s
(Yio - Yi)
i,
S most a rendszer és a környezet együttes entrópiáját
jelöli, míg Yio a környezeti intenzív. Az extrópia az
egyensúlytól mért termodinamikai távolság.
-potenciál függvény,
azaz minden termodinamikai információt tartalmaz
a rendszerről. Amig az entrópia mérlegegyenlete:
dS/dt = Js + s
, addig az extrópiáé: d
/dt = J - s
, ahol s
= o + ok, ok a rendszer és a környezet
közötti kiegyenlitődési folyamatok entrópia termelése.
J más, nemegyensúlyi rendszerből jövő extrópia áram,
és Jout > Jin. Transzport esetén mindig
csökken az extrópia.
A II. főtétel új megfogalmazása: Az extrópia mindig csökken. Egy rendszer extrópiája csak úgy nőhet, hogy egy másik nemegyensúlyi rendszertől extrópiát kap, de a teljes extrópia ekkor is csökken. Minden természetes folyamat csökkenti az extrópiát. Az Univerzum extrópiája azonban nem csökken, a tágulás folyamatosan extrópiát termel.
Gazdasági alkalmazások
A gazdaság termodinamikai feltétele az,
hogy a szereplők a különböző formában megjelenő extrópiákat
másként értékeljék. Egy gazdasági egység gazdagsága
W = 033 s
vi
alakban írható fel, ahol v az érték. Állandó
mellett is lehet gazdagodni, ha a vi változik. A fenntartható
fejlődésnek nincs termodinamikai akadálya. A
bevitel viszont korlátos, ezért szűkös erőforrásnak tekintendő. Át kell
alakitani a gazdaságot, úgy hogy minimális
felhasználással maximális gazdagságot állítson elő.
A környezetszennyezés nem szükséges velejárója az emberi tevékenységnek. Egy termelési folyamat extrópia mérlege
in =
termék +
hulladék + s
,
alakban írható fel. A termék hulladék felbontás gazdasági. A hulladék léte csak azt jelenti, hogy a felhasználható extrópiát nem használjuk fel, "mert nem gazdaságos".