Június 2., vasárnap - 22. nap
Úton
Két-három
órával napkelte előtt hagytam el először a nagyszerű Antelope buszt, mivel
a sötétség leple alatt tanult sofőrünk kátyuba futott a jobb első kerékkel.
Több órán keresztül próbáltuk/próbálták kiszabadítani járművünket, sikertelenül.
Végül, pár órával napkelte után arra járt egy olyan teherautó, aminek
volt vontatókötele, nem úgy, mint két előző teherautónak, és sikerült
kihúznia a kátyuból.
Nem csak mi ragadtunk kátyúba
Innentől túlnyomórészt eseménytelenűl haladtunk tovább, azt leszámítva, hogy mivel csöpögött a hűtővíz kifele az Antelopéból a maradék víz előbb-utóbb felforrt. Mivel a sivatag közepén jártunk éppen, az utántöltésre nem mutatkozott egyszerű módszer (naplómat éppen egy porfészekben lévő étteremben - kisebb porfészekben - írom és éppen idelépett egy fickó és megjegyezte: "Ah, English! Csing-csang-csung". Én igyekeztem kijavítani, mondván: "No, Hungarian", mire tett pár kiegészítő megjegyzést kínaiul és hozzátette: "Ah, English!", majd távozott) így sofőrünk úgy döntött, az elfolyó és elforró hűtővizet gázolajjal pótolja. Így is tett, és számomra igazán meglepő módon eljutottunk egy valódi porfészekbe, ahol van Antelope megálló és éppen szerelik a buszt.
A gázolaj szükség esetén kiválóan megfelel hűtőfolyadéknak -- a motor kicsit zörögni fog tőle
A Tibet-fennsík egy lefolyástalan, ámde száraz terület -- hacsak nem teszünk ellene
A profészek egyébként annyira porfészek, hogy minden a helyi porból van, esetleg valah kevés vízzel volt elegyítve. Felemelő egy hely ez is.
A porfészekben a busz előtt látható kacatokból buszt építenek
Most éppen bekapcsoltak egy traktorból átalakított generátort, így lehetőségünk nyílik megtekinteni a Paraguay - Dél-Afrika mérkőzést. Pontosabban a 2. félidő elejétől addig, amíg az agyatlan makik ki nem kapcsolták a generátort, mivel nem volt szükségük voltaképpen áramra. Eddig az állás 2:1 volt.
Megszerelték a buszt, megyünk tovább. Az úton, a semmi közepén egyszer csak megállunk, a szemközti sávban áll egy teherautó. Sofőrünk kinyitja az ajtót, mire felszáll egy nagyon-nagyon ideges kis kínai. Dadog is. Kínaiul. Azt akarja látszólag, hogy vigyük el Lhasaba. Le is ül egy ágyra . Aztán nagy magyarázás van. Felszáll a teherautóü maradék legénysége, vagy még négy ember is. Még erősebb, egyre indulatosabb magyarázás van. Aztán az eddig barátságosnak mutatkozó egyik kiskatona utitársunk már nem is olyan barátságos. Ordibál. A kiskatona és a sofőr megpróbálják letenni az ijedt kínait a buszról, de az kapaszkodik. Aztán sírvafakad. Ekkor a sofőr kicsit rugdossa a hátát, Kolléga úr hangosan tiltakozik. Végül még pár kiváló utitársunk, pl. a rendőr segítségével letuszkolják az embert a buszról.
Nem értem mi történt.
