A molekulák rezgô atomjainak mozgását egyszerû és áttekinthetô módon írhatjuk le a normálkoordináták és -rezgések bevezetésével. N atomból álló molekula esetén valamennyi mozgás elôállítható 3N–6 egyszerû, az egyensúlyi állapot körüli harmonikus rezgésbôl. Egy-egy ilyen rezgési módusban minden atom azonos frekvenciával rezeg, és egyidôben éri el egyensúlyi helyzetét, valamint a maximális kitérésnek megfelelô pozíciót.

A formaldehid molekula (H₂CO) rezgési szabadsági fokainak száma hat (=3 x 4 – 6). A molekula az ún. C_2v pontcsoportba tartozik (egy szimmetriatengellyel és azon áthaladó két szimmetriasíkkal rendelkezik), és mind a hat normálrezgés megjelenik az infravörös színképben. Az ábrák jól szemléltetik, hogy a normálrezgések sok esetben jó közelítéssel hozzárendelhetôk az egyes atomok (atomcsoportok) jellegzetes mozgásához.

Jól látható az ollózó, kaszáló mozgás, valamint a CH₂ csoportnak a molekula síkjára merôleges mozgása. Vegyük észre, hogy a két CH₂ vegyértékrezgésnél az egyik esetben (szimmetrikus vegyértékrezgés) a két hidrogén egyszerre közelít (távolodik) a szénatomhoz (szénatomtól), míg a másik esetben (antiszimmetrikus vegyértékrezgés) a mozgás ellentétes fázisban történik. A CO vegyértékrezgés esetében nemcsak az oxigén atom rezeg, hanem a hidrogénatomok is, így lesz ugyanis lehetséges, hogy a molekula tömegközéppontja helyben maradjon a normálrezgés során.

A víz normálrezgései
A szén-dioxid normálrezgései
A benzol normálrezgései

A formaldehid molekula animált ábráit John J. Nash (Purdue Egyetem) készítette.
A víz, a szén-dioxid és a benzol modelljeit Marco Ziegler engedélyével közöljük.
A rezgéseket bemutató lapokhoz Jancsó Gábor írt magyarázatot.