Hivatkozások a BZ-reakcióról szóló fejezethez
[1] Belousov, B.P., Sb. Ref. Radiats. Med. za 1958., Medgiz, Moscow, 1, 145 (1959)
[2] Az 1951-es kézirat angol fordítása függelékként olvasható a következõ könyvben: "Oscillations and traveling waves in chemical systems", Eds.: Field, R.J.; Burger, M., Wiley, N.Y. 1985.
[3] Zhabotinskii, A.M.: Periodic Processes of the Oxidation of Malonic Acid in Solution (Study of the Kinetics of Belousov's Reaction), Biofizika, 1964, 9, 306.
[4] Nemlineáris dinamika és egzotikus kémiai jelenségek kémiai rendszerekben (egyetemi jegyzet). Szerk.: Dr. Bazsa György, Debrecen–Budapest–Gödöllõ, 1992.
[5] Az itt megadott recept eredete: Field, R.J.: A Reaction Periodic in Time and Space. A Lecture Demonstration, J. Chem. Educ., 1972, 49, 308. Kicsit eltérõ receptek találhatók a következõ cikkben: Jahnke,W.; Winfree,T.: Recipes for Belousov–Zhabotinsky Reagents, J. Chem. Educ. 1991, 68, 320.
[6] Noyes, R.M.; Field, R.J.; Kõrös, E .: Oscillations in Chemical Systems. I. Detailed Mechanism in a System Showing Temporal Oscillations, J. Am. Chem. Soc., 1972, 94, 1394–95. (2.1. melléklet) és
Field, R.J., Kõrös, E.; Noyes, R.M.: Oscillations in Chemical Systems. II. Thorough Analysis of Temporal Oscillation in the Bromate–Cerium–Malonic Acid System, J. Am. Chem. Soc., 1972, 94, 8649. Ez a közlemény 1984. február 20-án az International Scientific Institute-tól megkapta a "HÉT KLASSZIKUS IDÉZETTSÉGÛ CIKKE" címet, mert az intézet kimutatása szerint 1972-tõl kezdõdõen több mint 280-szor hivatkoztak mások erre a munkára.
[7] Thompson, R.C.: Reduction of Bromine(V) by Cerium(III), Manganese(II), and Neptunium(V) in Aqueous Sulfuric Acid, J. Am. Chem. Soc., 1971, 93, 7315.
[8] Noyes, R.M.; Field, R.J.; Thompson, R.C.: Mechanism of Reaction of Bromine(V) with Weak One-Electron Reducing Agents, J. Am. Chem. Soc., 1971, 93, 7315–16.
[9] Field, R.J.; Noyes, R.M.: Oscillations in chemical systems. Part 4. Limit cycle behavior in a model of a real chemical reaction. J. Chem. Phys., 1974, 60, 1877–84.
[10] Ez a jelrendszer ma már általánosan elterjedt. A vázmodellek felírásakor alkalmazott további "szabályok": a) ha lehetséges, akkor a H+ koncentrációjának változásától eltekintünk, de állandónak vett értékét a sebességi állandók értékeinek megadásakor mindig figyelembe vesszük, b) az eredeti reakcióegyenletekben szereplõ H2O-t mindig elhanyagoljuk. Így egy-egy vázmodell felírásakor az anyagmegmaradás elvét "sértõ" reakciólépések is kikerekedhetnek. Ez nem olyan nagy baj, ha emlékezünk arra, hogy ezek a "karikatúra" reakciók csak a valódi folyamatok kinetikai hatásának – megközelítõen helyes – leírását kívánják "szimbolizálni".
[11] Field, R J.; Försterling, H.-D.: J. Phys. Chem., 1986, 90, 5400.
[12] A bonyolultnak hangzó fogalom valójában egy egyszerû koordinátarendszer-transzformációt takar. A "dimenziómentesítés" persze nem mindig egyszerû – sokan egyfajta "mûvészetnek" is tekintik –, mert a változók bevezetésének nincsenek általános szabályai. Sok gyakorlással azonban ez a "mûvészet" is megtanulható.
[13] A dimenziómentes paraméterek értékeit a leggyakrabban alkalmazott kísérleti körülményeknek megfelelõen számítottuk: A = [BrO3-] = 0,06 M és B = [MA + BrMA] = 0,03 M.
[14] Tyson, J.J.: Oscillations, Bistability and Echo Waves in Models of the Belousov–Zhabotinskii Reaction, Ann. New York Acad. Sci., 1979, 316, 279. és Tyson J.J.: Scaling and Reducing the Field–Kõrös–Noyes Mechanism of the Belousov–Zhabotinskii Reaction, J. Phys. Chem., 1982, 86, 3006.