Sokváltozós
adatelemzés (kemometria). Szerkesztõ: Horvai
György. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. 356 oldal.
Ára 3900.- + ÁFA.
Ha szemügyre vesszük a kémia közhelyszerûen hangoztatott újabb változásait, bizonyosan feltûnik, hogy ma sokkal több adattal kell számolnunk, mint egy vagy két generációval ezelõtt. Gondoljunk a sok tízezer vegyület, sok tízezer spektrum együttes vizsgálatára, összekapcsolt mérõmûszerek, monitorozott rendszerek egyszerre befutó ezernyi adatának értékelésére, de akár arra is, hogy a döntõen fontos elválasztó vagy vizsgálati módszerekre (pl. kromatográfiákra) annyi nehezen szabályozható körülmény hat, hogy azok megismeréséhez rengeteg tapasztalati adatot kell feldolgozni.
Már a szakirodalom cikkeinek akár felületes szemlélése meggyõzhet arról, hogy a jelen idõ természete miatt az esetek jó részében kényszerûen csak többváltozós statisztikai módszerekkel lehet eredményhez jutni. A helyzet Magyarországon – legalábbis a kémiát illetõen – ambivalens. Miközben kémikusaink – szükségképpen sokváltozós statisztikai, kemometriai módszereket alkalmazva – elismerhetõ eredményekre jutnak a mûszeres analitika, az élelmiszer-kémia, az elválasztástudomány, a gyógyszerhatás-vizsgálat, a környezetvédelmi adatgyûjtés, a minõség-ellenõrzés, a folyamatirányítás területén, az átlagos egyetemi hallgató, legalábbis posztgraduális tanulmányai elõtt, nem ért meg egy tudományos dolgozatot, mert statisztikai ismeretei végetérnek a függvények paramétereinek becslésénél.
Nyolc, a területen tevékeny (és egyben oktató) kémikus ezért idõszerûnek vélte, hogy könyvet adjon az érdeklõdõk kezébe. Tankönyvet, nem monográfiát. A könyv három téma köré épül: a csoportosítás (alakfelismerés), a faktoranalízis és a sokváltozós regresszió köré.
Részletesebben: az elsõ témában a könyv tárgyalja a hierarchikus és nem hierarchikus csoportosítási módszereket, ideértve a fuzzy eseteket is, továbbá az osztályozást, annak módszereit, a diszkriminancia kérdéseit, és mindkét esetre a mesterséges ideghálózatok alkalmazását.
A fõkomponens- és faktoranalízis elveinek és gyakorlatának ismertetését két kémiai példa is szemlélteti: régészeti leletek elemzése és gázkromatográfiás stacioner fázisok és polaritássi jellemzõik vizsgálata.
A sokváltozós matematikai modellek paramétereinek becslése fejezet eddig többé-kevésbé elhanyagolt részleteket is tárgyal. Sztochasztikus és fuzzy modellek esetét, a kalibráció problémáit, az ún. problematikus paraméterbecslési esetekben használható eljárásokat, úgymint a fõkomponens regressziót, a parciális legkisebb négyzetes (PLS) módszert, valamint a mesterséges ideghálózatokat használó regressziót. A fejezet különbözõ módszereit a könyv a gyökaddíciós reakciók aktiválási energiájának és sebességi állandójának elõrejelzése példáján hasonlítja össze.
Bár a felsorolt módszerek megértése átlagon felüli matematikai képzettséget nem igényel, a könyv, mintegy visszakereshetõ tétel- és képletgyûjteményként matematikai összefoglaló fejezeteket is tartalmaz a mátrixaritmetikáról, lineáris algebráról, a valószínûségszámításról, a sztochasztikus folyamatokról, a globális szélsõérték-keresõ eljárásokról (ideértve a genetikus algoritmusokat), valamint a mesterséges ideghálózatokról.
A könyvet Borosy András Péter (GYKI), Héberger
Károly (MTA KKKI), Horvai György (BMGE), Kolossváry
István (BMGE), Lengyel Attila (Miskolci Egyetem), Rajkó
Róbert (Szegedi Egyetem), Paksy László (Miskolci Egyetem),
Szepesváry Pál (ELTE) írta, Keszei Ernõ és
Varga Károly bírálta, Horvai György szerkesztette.