Noha az agy- és elmekutatásnak mindig is volt absztrakt ága is (például Boole 1854-es cikkének címe a "gondolkodás törvényeit" emlegeti), az elméleti megközelítést a kísérletezõk legjobb esetben is csupán a neurobiológia könnyûlovasságának tekintették (egy híres magyar idegélettan-professzor húsz évvel ezelötti minõsítése; mindenesetre mostanában õ is modelleket gyárt). Úgy tûnik, a "computational neuroscience" alapelvei és módszerei egy bizonyos szinten tisztázódtak, és így olyan korszak kezdõdött, amikor (legalábbis egy darabig) haladni lehet. Az Olvasót arról igyekeztük tájékoztatni, hogy mind egyetlen sejt, mind pedig a neuronpopulációk leírására többé-kevésbé (az egyikre többé, a másikra kevésbé) elfogadott modell-keret van, s remélhetõ, hogy a gyakran kissé elszigetelt anatómiai, élettani, neurokémiai és viselkedési adatokat matematikai modellek segítségével koherensen integrálni tudjuk, és így megérthetjük az egyes idegi strutktúrák funkcionális és dinamikus szervezõdését.
Please send your comments to grobler@sunserv.kfki.hu.