Kislexikon



  • Akciós potenciál: A membránpotenciál inger hatására bekövetkezõ ugrásszerû megnövekedése, majd lecsengése. Az ~ küszöbjelenség, vagyis nagysága és alakja független az inger nagyságától, "minden vagy semmi" módon jön létre. Az éppen ~-t generáló sejtre mondjuk, hogy tüzel.

  • Axon: Az idegsejt kitüntetett nyúlványa, amely akciós potenciál generálására, gyengítetlen továbbítására, és - speciális végzõdései segítségével - átadására képes.

  • Back propagation: Ünnepelt mesterséges neuronhálózati tanulóalgoritmus. Lényege, hogy a hiba visszafelé terjedésével minden sejtréteg optimalizálni tudja kapcsolatainak erõsségét.

  • Blokkolás: Valamely ioncsatorna mûködésének bénítása többnyire kémiai úton, specifikus blokkolóanyag hozzáadásával.

  • Boltzmann-gép: Mesterséges neuronhálózati tanulóalgoritmus. Statisztikus fizikai módszerrel mindig megtalálja az optimális kapcsolaterõsségeket. Hátránya a lassúság.

  • Bottom-up: A modellezés alulról felfelé építkezõ stratégiája. A kis alkotóelemek tulajdonságaiból és kölcsönhatásukból próbálja levezetni az egész rendszer mûködését.

  • Bulbus olfactorius: "Szaglógumó" vagy "szaglóhagyma". A szaginger feldolgozásában részt vevõ, az orr szaglóhámja és a szaglókéreg közötti agyterület.

  • Burst: Gyors akcióspotenciál-sorozat, amelyet hosszabb "csend" követ. Az egyes akciós potenciálok között a membránpotenciál nem tér vissza a nyugalmi értékre. Az egyedi akciós potenciáloknál hatékonyabb információ-átadást és szinkronizációt tesz lehetõvé.

  • Compartment: "Rekesz". Az idegsejtnek a modellezés szempontjából egységesnek tekintett darabkája. A ~-modellek feltételezik, hogy az egyes rekeszeken belül a különféle ioncsatornák sûrûsége állandó.

  • Computational neuroscience: Az a diszciplína, amely az idegrendszer valós szerkezetét és mûködési elveit figyelembe vevõ, kísérleti alapokon nyugvó matematikai modellek készítését, és ezáltal e folyamatok jobb megértését tûzte ki céljául. (vö. mesterséges neuronhálózat)

  • Dale-elv: Annak a tapasztalatnak a megfogalmazása, hogy egy idegsejt axonjának minden végzõdése ugyanazt a transzmitter anyagot tartalmazza, vagyis egyetlen preszinaptikus idegsejt szinaptikus kapcsolatai vagy mind serkentõk, vagy mind gátlók.

  • Dichotómia: Két, egymást kiegészítõ fogalom vagy kategória szembe- vagy párhuzamba állítása.

  • Dinamikus rendszer: Olyan matematikai konstrukció, amely adott kezdeti állapothoz és (késõbbi) idõponthoz egy új állapotot rendel, annak figyelembe vételével, hogy bármely idõponthoz tartozó állapot egyben kezdeti állapot is lehet. Az idõpontok és állapotok közötti összefüggést általában közönséges differenciálegyenlet-rendszer adja meg. A ~-ek elmélete e matematikai objektum tulajdonságait vizsgálja.

  • Dualista: Olyan filozófiai tradíció, amely szerint a világ kétlényegû, "anyag" és "szellem" egymástól függetlenül létezik. (vö. monista)

  • Egyensúlyi potenciál: Adott ionra jellemzõ feszültségérték, amelynél az elektromos, és a membrán két oldala közötti koncentrációkülönbségbõl adódó diffúziós hajtóerõ éppen kioltja egymást. A Nernst-egyenlet szerint: E = RT/(zF) · ln(ce/ci), ahol E az ~, R a gázállandó, T a hõmérséklet, z a töltésszám, F a Faraday-állandó, ce és ci pedig a külsõ, ill. belsõ koncentráció.

  • Elektronmikroszkóp: Nagyfelbontású, a fény helyett elektronnyalábot használó mikroszkóp, amelynek segítségével a sejtek egyes alkotórészei és a szinapszisok is nagy nagyítással láthatók.

  • Eloszlás: Populáció állapotának statisztikus leírását szolgáló függvény, amely megmondja, hogy egy változó lehetséges értékeit a populáció hány tagja veszi éppen fel.

  • Fixpont: A dinamikus rendszer olyan állapota (az állapottér olyan pontja), amelyben a rendszer egyensúlyban marad, onnan a dinamika nem mozdítja ki. A rendszernek a ~ környezetében való viselkedésétõl függõen a ~ lehet stabilis, instabilis, vagy nyeregpont.

  • Gátlás: A szinaptikus kapcsolatban részt vevõ transzmitter olyan hatása, amely a posztszinaptikus sejt membránpotenciálját csökkenti. A Dale-elv szerint nemcsak a transzmittert, hanem magát a preszinaptikus sejtet is nevezhetjük gátlónak. (vö. serkentés)

  • Gráf: Matematikai struktúra, amely pontokból (csúcsok) és az õket összekötõ vonalakból (élek) áll. A ~-ot csak az határozza meg, hogy mely csúcsok vannak egymással összekötve, a térbeli elhelyezkedésük nem releváns.

  • Hierarchia: Olyan struktúra, amelynek elemei között egyértelmû alá-/fölérendeltségi viszony van. Az egyes elemek maguk is lehetnek hierarchikus vagy nem hierarchikus struktúrák, így a ~-nak különbözõ szintjei jönnek létre.

  • Hippocampus: Az agykéreg fejlõdéstanilag legrégebbi részéhez tartozó agyterület. A neurobiológiai kutatások egyik fõ célpontja, mivel alapvetõ szerepet játszik az új emléknyomok rögzítésében, vagyis a memória kialakulásában.

  • Hopfield-hálózat: Fizikai indíttatású mesterséges neuronhálózat, amely a rendszer fixpontjait memóriaállapotoknak tekinti. Statisztikus fizikai módszerekkel analitikusan is tanulmányozható.

  • Ioncsatorna: A sejtmembránba ágyazott fehérjemolekula, amely bizonyos ionok szelektív áteresztésére képes. A feszültségfüggõ (aktív) ~-k a membránpotenciál értékétõl függõen, alakjuk változtatásával képesek nyitni-zárni.

  • Ionpumpa: A sejtmembránba ágyazott fehérjemolekula, amely koncentrációgradiens ellenében képes ionokat a membránon keresztül mozgatni, és így fenntartja a membrán két oldala közötti koncentrációkülönbséget.

  • Kábel-elmélet: Az a feltételezés, hogy a hosszú, szigetelt, henger alakú elektromos vezetõk feszültségének térbeli és idõbeli változására felírható parciális differenciálegyenlet alkalmas a membránpotenciál idegsejtek nyúlványaiban (sõt sejttestjében) való terjedésének leírására.

  • Káosz: Egyes dinamikus rendszereknek az a tulajdonsága, hogy kezdeti állapotuk bármilyen kis bizonytalansága a további pályák exponenciálisan nagy eltéréséhez vezet. A kaotikus rendszerek bonyolult, "véletlenszerûnek" látszó mozgást végeznek, és azt a legapróbb hatásra is gyökeresen megváltoztatják, noha minden adat egészen pontos ismeretében a mozgás pályája egyértelmûen meghatározott (determinisztikus).

  • Kibernetika: Élõlények és gépek vezérlésének tudománya. A ~-i hagyomány fõként az élõ rendszerek mûködésének szabályozás- és automataelméleti megközelítésével foglalkozik.

  • Kognitív pszichológia: A pszichológia megismeréssel, tanulással, a külvilág ingereinek feldolgozásával foglalkozó ága. Egzakt módszerekkel (pl. reakcióidõ mérésével, memóriatesztek statisztikai kiértékelésével) próbálja mérni az információfeldolgozás egyes paramétereit, és a kísérleti eredményeket integráló modelleket állít fel.

  • Kohonen-háló: Olyan mesterséges neuronhálózat, amely rendezetlen bemeneteket külsõ irányítás nélkül, önszervezõ módon képes rendezni.

  • LTD (long-term depression): A szinapszis hatékonyságának a pre- és a posztszinaptikus sejt aktivitásából adódó, hosszútávú csökkenése.

  • LTP (long-term potentiation): A szinapszis hatékonyságának a pre- és a posztszinaptikus sejt aktivitásából adódó, hosszútávú növekedése. A mai elképzelés szerint az ~ a tanulás sejtszintû megfelelõje.

  • Membrán (sejthártya): A sejtet határoló lipid kettõsréteg, amely elválasztja a sejt anyagát a külsõ tértõl. A különféle molekulák és ionok speciális transzportfolyamatok segítségével (pl. ioncsatornák és ionpumpák) közlekedhetnek a ~ két oldala között.

  • Membránpotenciál: A membrán két oldala között fennálló potenciálkülönbség, megegyezés szerint a külsõ tér potenciálját nullának tekintve. A ~-t a különféle ionoknak a membrán két oldala közötti egyenlõtlen megoszlása hozza létre. Az ionmegoszlás kialakításában az ioncsatornáknak és az ionpumpáknak van meghatározó szerepük.

  • Mentális: Az elmével, a gondolkodással kapcsolatos.

  • Mesterséges intelligencia: Artificial intelligence (AI). A számítástudomány és a logika egyik ágaként létrejött tudományág, amely általában emberi intelligenciát igénylõnek tekintett feladatok megoldására próbál algoritmusokat készíteni.

  • Mesterséges neuronhálózat:Artificial neural network (ANN). Az idegrendszer felépítésével való felszínes analógia alapján nagy számú, egyszerû elembõl felépített hálózat. Mentális szintû, elsõsorban tanulási és memóriafeladatok hatékony megoldására képes, de nem célja, hogy az agy fiziológiai mechanizmusaival azonos módon mûködjön (vö. computational neuroscience).

  • Mikroelektróda: Vékony, elektrolittal feltöltött tû, amely egyetlen sejt ingerlésére, illetve elektromos aktivitásának mérésére alkalmas.

  • Monista: Filozófiai tradíció, amely szerint a világ egylényegû. Egyik megközelítése szerint minden anyagi eredetû, így a szellem is; az ezzel ellentétes tartalmú megközelítés szerint a szellem az elsõdleges. Szintén ~ álláspont szerint a világ egy harmadik szubsztanciából vezethetõ le. (vö. dualista)

  • Neurobiológia: A biológia idegrendszerrel foglalkozó ága.

  • Neuroszámítógép: Az idegrendszer felépítésével való felszínes analógia alapján, a mesterséges neuronhálózatok elvén mûködõ algoritmus, illetve az ilyen algoritmust megvalósító számítógép.

  • Oszcilláció: Idõben periodikus viselkedés. Egy rendszer oszcillál, ha állandó idõközönként (ezt periódusidõnek hívjuk) ugyanazokon az állapotokon megy keresztül. Az ~ frekvenciája a periódusidõ reciproka.

  • Permeabilitás: A membrán valamely ionra vagy molekulára vonatkozó áteresztõképessége. A ~ egyik szélsõ értéke 0, ha az ion vagy molekula egyáltalán nem képes áthatolni a membránon, a másik pedig 1, ha teljesen szabadon mozoghat a membrán két oldala között.

  • Piramissejt: Az agykéregben legnagyobb számban megtalálható sejttípus. Jellegzetes sejttestjének háromszög alakja és kettõs nyúlványrendszere. Fiziológiai hatását tekintve serkentõ sejt.

  • Plaszticitás: Változásra való képesség. Az idegrendszer ~-ának különbözô formái lehetségesek: (1) Az egyedfejlôdés során az idegsejtek nyúlványainak növekedése határozza meg azt a hálózati struktúrát, amely a késôbbiekben az idegrendszer megfelelô mûködését biztosítja (ontogenezis). (2) Ha a kialakult hálózat valamilyen okból károsodik, vagy egy terület mûködése kiesik, az idegsejtek nyúlványaik átrendezésével képesek lehetnek a kiesô funkciók részleges pótlására (regeneratív plaszticitás). (3) A változatlan hálózati struktúrában egyes szinaptikus kapcsolatok hatékonysága változik meg, ami a további mûködést módosítja (tanulás).

  • Posztszinaptikus: A szinaptikus kapcsolatban az információáramlás iránya szerint a szinapszis után álló sejt vagy sejtalkotórész.

  • Preszinaptikus: A szinaptikus kapcsolatban az információáramlás iránya szerint a szinapszis elõtt álló sejt vagy sejtalkotórész.

  • Receptor: Olyan (általában fehérje-)molekula, amely agy adott anyag (ligandum) specifikus megkötésére képes, és ez a kötés mint jel, más folyamatok beindulását eredményezi.

  • Receptorsejt: Olyan sejt, amely a külvilág valamilyen (fény-, hang-, szag-, fájdalom- stb.) ingerét felfogja, és arra aktivitásának megváltoztatásával válaszol.

  • Serkentés: A szinaptikus kapcsolatban részt vevõ transzmitter olyan hatása, amely a posztszinaptikus sejt membránpotenciálját növeli. A Dale-elv szerint nemcsak a transzmittert, hanem magát a preszinaptikus sejtet is nevezhetjük serkentõnek. (vö. gátlás)

  • Szigmoid-függvény: Folytonos, nem csökkenõ, korlátos függvény. Egyes mesterséges neuronhálózatok elemeinek bemenete és kimenete közötti összefüggést adja meg. A valóságos idegsejteknek adott áraminger és a sejt tüzelési frekvenciája között mérhetõ összefüggés is általában ~-t ír le.

  • Szinapszis: Az idegsejtek közötti specializált funkcionális kapcsolat. A pre- és posztszinaptikus sejt membránja nem ér egészen össze, hanem keskeny szinaptikus rést formál, amely elektronmikroszkóppal jól látható. A központi idegrendszerben legelterjedtebb kémiai szinapszison kívül az idegrendszerben elektromos szinapszis és más típusú sejtkapcsolatok is találhatók.

  • Talamusz: Fontos agyterület, amelynek egyes részei többek között a látó- és a hallópálya átkapcsoló-állomásai.

  • Top-down: A modellezés felülrõl lefelé építkezõ stratégiája. A rendszer mûködésébõl próbál következtetni azokra az elemi mechanizmusokra, amelyek az adott funkciót lehetõvé teszik.

  • Transzmitter: Kémiai átvivõanyag, amely a preszinaptikus axon végzõdésébõl szabadul fel, és a posztszinaptikus sejt membránján lévõ receptorhoz kötõdve a posztszinaptikus sejt membránpotenciáljának megváltozását okozza.

  • Tüzelés: Az idegsejt aktív állapota, miközben axonján akciós potenciált generál.

  • Voltage clamp: "Feszültségzár". Elektrofiziológiai mérési technika, amely során a membránpotenciál közvetlen mérése helyett egy rögzített membránpotenciál-érték fenntartásához szükséges áramot mérik.

    • Last modified: Tue Mar 25 11:05:16 MET 1997

    Please send your comments to grobler@sunserv.kfki.hu.