Összefoglalóan a fõbb tématerületek:
– eljárás és termékfejlesztés 1957–99-ig,
– berendezés-fejlesztés, gyártás és üzembehelyezés, 1960–99-ig,
– környezetvédelmi mérések és fejlesztések, 1980–1999-ig,
– oldószerek visszanyerése, tisztítása, 1972-1999-ig.

1957 óta az együttmûködés folyamatos, tehát minden évben létrejött a két cég között egy vagy több szerzõdés. Nagyon fontos alapgondolata ennek a kapcsolatnak, hogy mindkét fél a minél gyorsabb, gazdaságosabb, a környezetet kevésbé terhelõ, mûveletileg modernebb és jobb minõségû terméket adó megvalósítást tartotta szem elõtt. Ennek fontos hajtóereje volt az 1968-ban bevezetett haszonrészesedési konstrukció: a megvalósult eljárások a Richternél lecsapódott hasznának egy része – mint a megbízási díj kiegészítése – a SZEVIKI Rt.-hez került.

Az együttmûködésbõl a megvalósult eljárások mellett gyakran született szabadalom, ezek tulajdonjoga a Richteré, de a feltalálói lista mindkét cég résztvevõit tartalmazta.
 

Megvalósult fejlesztések
Ezek közül a szteroid területen végzett munka a legnagyobb volumenû. 1968-ig az androsztadiéndion aromatizálásával az ösztrongyártás, majd ezt követõen a norszteroid totálszintézis két alapanyaga, a metoxi-tetralin és a metil-ciklopentándion szintézisének kidolgozása és megvalósulása kezdõdött. A 70-es évek végétõl intenzív együttmûködés indult egyrészt a szintézis további lépéseinek optimalizálására, másrészt egyéb szteroidszármazékok "különálló" eljárásfejlesztésére: allil-ösztrenol, noretiszteron, spironolakton, hidrocortizon, valamint az új Richter-termék, a pipecuroniumbromid eljárása elsõ lépéseinek fejlesztése. 1990 körül kapcsolódott be a SZEVIKI az androszténdion-fermentáció fejlesztésébe: oldószercsere megoldása, habzásgátlás, extrakciók optimalizálása volt a feladata.

1994-tõl újra elõtérbe került a norszteroid totálszintézis és néhány termék (allil-ösztrenol, retabolil, nerobolil) fejlesztése. Ez az áttelepítéshez szükséges és ezáltal lehetõvé vált eljárásfejlesztéseket, környezeti vizsgálatokat és végül is a hatóság számára szükséges környezeti hatástanulmány sikeres elkészítését tartalmazta.

A SZEVIKI Rt. eljárásfejlesztési tapasztalatainak széles területét hasznosította a '60-as évek végétõl kezdõdõ és közel 20 évig tartó ergot-alkaloid termékcsalád-fejlesztés. Itt a munka a fermentáció és az extrakciós kinyerés optimalizálásától az egyes termékek szétválasztásán keresztül a hidrogénezés megoldásáig és a sóképzésig terjedt.

Igen gyorsan megvalósult Dorogon a '60-as évek végén indult, monoklór-ecetsavból kiinduló cián-acetamid gyártásfejlesztés. A butil-észter bevezetése jelentõs etil-alkohol megtakarítást eredményezett, másrészt ezt követõen a Phenylbutazon-eljárásban a butil-malonészter intermedier etil-észter–butil-észter váltásával termékminõség-javulást is hozott.

A '70-es években a Rigenicid-gyártásban egyrészt az elõzõek szerinti cián-acetamidot használták, másrészt új, igen egyszerûen megvalósítható hidroklorid sóképzési technológiát fejlesztett ki a SZEVIKI, mely a porampullázásra alkalmas Rigenicid, illetve Tebeform hidroklorid termék elõállításra szolgált.

A Heparinnak extraktumokból való kinyerésére új, szelektív lecsapószert talált az intézet és ennek elõállítására technológiát fejlesztett ki és üzemesített a 70-es évek elejétõl kezdve.

Ugyanebben az idõszakban indult a Vincamin, illetve a Cavinton totálszintézisben való SZEVIKI-részvétel. Ennek sikeres pontjait a piroszõlõsav–metil-észter–enol-acetát megvalósult fejlesztés, a triptofán triptaminná való dekarboxilezésére kidolgozott eljárás, valamint az akrolamin-perklorát fázistranszfer hidrogénezése jelentette.

Az intézet részt vett a Zixorin technológiai fejlesztési munkáiban a 80-as években.

Bár végül nem a Richternél valósult meg, de a gyár finanszírozta a SZEVIKI-nél a prosztaglandin és a juvenil hormonhatású növényvédõszerek fejlesztési munkáit.
 

Berendezésfejlesztések, telepítések
A fent felsorolt munkák közül több esetben a kémiai fejlesztõ munka szorosan kapcsolódott valamilyen mûveleti megoldáshoz. Az ösztron esetén folyamatos gõzfázisú reaktort üzemelt be az intézet, a piroszõlõsav–metil-észter–enolacetáthoz rektifikáló kolonnát épített a Kémia V üzemben, de a tetrahidrofurán regenerálására is üzemelt be kolonnát. A hidrogénezési technológiákhoz saját fejlesztésû Rotoiject keverõt épített be több készülékbe. Ugyanezt használta a szulfidtartalmú vizek levegõs oxidációs kezeléséhez. A hõérzékeny Elyon desztillációjához saját filmdesztillálót épített be.
A SZEVIKI adszorpciós berendezést épített a szennyvízben elfolyó kis mennyiségû diklór-metán visszanyerésére.
 

Környezetvédelem
Az intézet környezetvédelmi tevékenysége több párhuzamos szálon futott. A SZEVIKI Rt. alapvetõ küldetésének megfelelõen minden eljárásfejlesztési tevékenység célja a fajlagosok javításával a környezet védelme. Ezen túlmenõen igen nagy számú technológiában foglalkozott többféle oldószer visszanyerésével. Ezek közül a legsikeresebb a már említett tetrahidrofurán-program volt. A másik terület a Dorogi Gyáregység szennyvíz-helyzetének komplex felmérésével indult a 90-es évek elején egy, a hatósággal történt ötéves fejlesztési megállapodás teljesítéseként. Ennek logikus folytatása volt a technológiák Dorogra való telepítésében végzett fejlesztési, illetve hatástanulmány-készítõ munka. A harmadik terület egy-egy speciális környezetvédelmi probléma megoldása volt: dimetil-formamid-, szulfidion-, tiofenoltartalmú vizek kezelése.