Tallózás

---

Pezsgõzés. 2001 végéhez közeledve francia kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy a gombák kikezdhetik a pezsgõ habzását. Azt tapasztalták, hogy ha a pezsgõ a Botrytis cinerea fungusszal fertõzött szõlõbõl készült, jelentõsen csökken a pezsgése.

Egy "robotpincér" segítségével ismételhetõ módon töltötték ki a pezsgõt a vizsgálatokhoz. Az italok három klasszikus szõlõfajta, a Chardonnay, a Pinot noir és a Pinot meunier nedvébõl készültek. A szõlõ 20–40 százalékát B. cinereával fertõzték meg. Bár a 40 százalékos fertõzés ritka, rossz években a fertõzés elérheti a 15–20 százalékot.

A pezsgõnél részben azt értékeljük, hogy a buborékos "gallér" lassan simul bele a folyadékba. A gomba jelentõsen befolyásolja ezt a gallért. A 20 százalékosan fertõzõtt  Pinot noir pezsgõk esetében hatszor, a Chardonnay pezsgõk esetében 43 százalékkal gyorsabban tûnt el a gallér a vizsgálatok során, mint a nem fertõzött változatoknál.

A hab magasságát is erõsen befolyásolja a fertõzöttség. 20 százalékos szennyezettség esetén a Pinot noir pezsgõk habjának magassága 83 százalékkal kisebb volt a nem fertõzöttnél a kiöntés után 80 másodperccel. A Chardonnay pezsgõkre ebbõl a szempontból kevésbé hatottak a gombák, mint a Pinot fajtákra. A kutatók nem tudják a jelenség okát, de megfigyelték, hogy a "fertõzött" pezsgõben kevesebb a borkõsav és több a kálium.

A B. cinerea nemcsak a habzást gátolja, hanem gomba-, sõt rothadás szagúvá teheti a pezsgõt. Néhány bornál azonban hasznosnak tartják, mert a szõlõszemek aszalásával koncentrálja az ízt.
 

Euro. A belga eurót pörgetve nem azonos eséllyel kapunk fejet vagy írást – mondja két lengyel matematikus, Tomasz Gliszczynski és Waclaw Zawadowski. A két tanár Belgiumból hazatérve megkérte tanítványait, hogy sima felületen pörgetve teszteljék az érméket.

A hallgatók több mint tízezer próba után azt állítják, hogy a lengyel 2 zlotys sem azonos eséllyel mutat fejet vagy írást. Az euróval eddig 250 kísérletet végeztek. Ebbõl 140 – 56% – fej volt. Glyszczynski szerint ez annak tulajdonítható, hogy az érme egyik oldalán nehezebb a minta. Minden országban az euro "fején" más kép van, míg az "írás" közös. A belga érmén Albert király képe látható.

Howard Grubb, a Birminghami Egyetem statisztikusa azonban azt mondja, hogy 250 minta esetén 43,8 és 56,2% között egyetlen értéket sem tekinthetünk torzítottnak. De ha az eredmény a 6,2%-os hibahatáron belül van, akkor is csak annyit mondhatunk, hogy az érme az esetek 95%-ában "jó". A pontos eredményhez sokat kell még pörgetni... A lengyel statisztikusok közben a német eurót is vizsgálják, ennek sas van a "fején".
 

Placebohatás. Amerikai kutatók megállapítása szerint azoknál a depressziós betegeknél, akik az antidepresszánsokra reagálnak, az agy egy fontos tartománya kisebb aktivitást mutat, míg azoknál, akik a placebóra reagálnak, az aktivitás fokozódik. A felfedezés a depresszió alternatív kezelési módjaihoz vezethet.

A kísérlet során 51 erõsen depressziós személyt vizsgáltak kvantitatív elektroenkefalográfiával (QEEG). A betegeknek kilenc héten át vagy placebót, vagy két általánosan használt antidepressszáns egyikét adták. A gyógyszert szedõk 52 százaléka, a placebót szedõk 38 százaléka érezte magát jobban a kezelés hatására.

Azoknál a betegeknél, akiknél a gyógyszer hatásos volt, a QEEG-felvétel szerint jelentõsen csökkent a homlok elülsõ részéhez tartozó kéregállomány aktivitása (ehhez a területhez kötõdik a memória, az információfeldolgozás és a figyelem). A placebóra jól reagáló betegek esetében ugyanennek a tartománynak nõtt az aktivitása. A gyógyszerrel kezelt betegeknél a hatás szinte azonnal jelentkezett, míg a placebo hatására csak körülbelül két hét múlva változott meg az agymûködés.
 

Ujjlenyomat. Az elsõ intelligens kártyát, amely az ujjlenyomat azonosítására saját érzékelõjét és mikrochipjét használja, tavasszal mutatják be Németországban. Az új eszköz helyettesítheti vagy kiegészítheti a bankkártyákon használt PIN-kódot.

Az intelligens kártya nem vastagabb a közönséges hitelkártyánál. Az ujjlenyomatot a szilíciumszenzor felületi elektromos tulajdonságainak megváltozása nyomán érzékeli. Az azonosításhoz néhány kulcsfontosságú jellemzõt használnak csak fel, hogy a folyamatot meggyorsítsák.

A kártya egyik elõnye, hogy csökkenti az ujjlenyomat-adatok ellopásának és hamis felhasználásának veszélyét, hiszen a lenyomatot a kártya tárolja, nem külsõ számítógépes rendszer, tehát a kártyát is el kell lopni és "fel kell törni" az ujjlenyomat megszerzéséhez.

A Siemens és az Infineon által kifejlesztett kártyának természetesen olcsónak kell lennie ahhoz, hogy hitelkártyaként is használhassák. És persze annak a terminálnak is védettnek kell lennie a hamisítás ellen, amelybe a kártyát bedugják.
 

Hazugságfotók. Minnesotai kutatók olyan "fényképzõgépet" fejlesztettek ki, amely a hazug embereket arcuk hõmérsékletének feltérképezésével leplezi le. Az eszközt például a repülõterek biztonságának fokozására ajánlják.

Megfigyelték, hogy a hazugság kimondásakor hirtelen vér áramlik az ember szeme körüli területre (ez feltehetõen a menekülési módok keresésével kapcsolatos). A szem környékének hõmérséklete több fokkal is változhat. A "hõkamera" ennél sokkal kisebb változásokat is észlel, hogy ne csak közvetlen közelrõl leplezhesse le a hazugságot. A tervezõk azt remélik, hogy ha valakit megkérdeznek a repülõtéren, van-e nála fegyver, az új eszköz azonnal megadja a választ.

A kamera 0,025 ^oC-os hõmérséklet-változásokat is detektálhat a 29–38  ^oC-os tartományban. Egy vizsgálat során helyesen azonosította a "hazugok" 79 és az igazmondók 90%-át. A hagyományos poligráf berendezés ugyanebben a kísérletben 70%-os pontosságot ért el; a két eljárást azonos pontosságúnak tekintik.

Nem minden szakértõ lelkes azonban az új eszköz láttán. Egyesek szerint veszélyt rejt magában, ha túlságosan megbíznak a berendezésben, ráadásul a reakció eltérõ lehet a különbözõ emberek esetén, és talán a hõkamerát is be lehet csapni, ha valaki tudatosan megváltoztatja az érzelmi állapotát.
 

A  New Scientist  nyomán
2002. január