Pfeifer Ignác 1868. szeptember 30-án Szentgálon született. A Mûegyetemen tanult, majd Wartha Vince mellé került a Kémiai Technológiai Tanszékre. A Mûegyetemre azután is bejárt, hogy 1894-ben a MÁV Anyagvizsgáló Intézetében vállalt állást. 1904-ben magántanári képesítést szerzett. 1904-1912 között magánlaboratóriumot tartott fenn, ahol ipari elemzéseket végzett. 1912-ben Wartha utódjának nevezték ki a Mûegyetem Kémiai Technológiai Tanszékének élére.

Az elsõ világháborúban mint mérnökkari tiszt vett részt, egyetlen fia pedig elesett. E csapás és saját tapasztalatai a háború éles és aktív ellenzõi közé állították.

1922-ben az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetését vette át, és nagy szerepe volt e gyár termékeinek fejlesztésében. Pfeifernek úttörõ szerepe volt a magyar ipari kutatás megindításában. Tudományos munkássága során víztechnológiai, gázgyártási, szénkémiai problémákkal foglalkozott. A nemesgázok és vákuumtechnika területén elért eredményei nagyban hozzájárultak a magyar izzólámpaipar nemzetközi hírnevének megalapozásához.

1941. szeptember 7-én hunyt el Budapesten.

Vissza a tartalomjegyzékhez