GEORGIUS AGRICOLA (1494-1555) – eredeti nevén Georg Bauer – az ôsi német bányavidék, az Erzgebirge szülötte. Ifjú korában a lipcsei és bolognai egyetemen tanult filológiát, filozófiát és orvostudományt. 1524–26-ban Velencében az antik orvosklasszikusok (Galenus, Hippokratész) kritikai kiadásán dolgozott, kiváló latin és görög nyelvismeretét is kamatoztatva. Ezután haláláig Szászorszgában élt: Joachimsthalban [most Jáchymov], majd pedig a vidék központjában, Chemnitzben jómódú orvos, gyógyszerész, bányatulajdonos, a város polgármestere, az uralkodó bizalmasa, titkos diplomatája.

Széleskörû irodalmi tevékenységébôl elsôsorban a bányászat-kohászat gazdag témakörében megjelent alkotásai bizonyultak idôtállónak. Fô mûvének – De re metallica, Basel, 1556 – elsô kiadását napjainkig tizenkét nyelven több tucat újabb követte, s követi ma is. Magyarul 1985-ben jelent meg. Bermannusát, amely elôször 1530-ban látott napvilágot, elôtanulmányként foghatjuk föl nagy mûvéhez: itt még – hasonlóan irodalmi elôzményéhez, az elsô nyomtatott bányászati könyvként ismert Rülein von Calw-féle Bergbüchleinhez – nem jut el a kohászatig, s a bányatechnika területét sem uralja még kellôen. A népszerûvé vált kis könyv 16-17. századi hatszor megismételt közreadásának, majd késôbbi német és cseh nyelvû fordításának sikerét elsôsorban nem a szigorúan vett szakmai értékben, hanem – a mi mostani kiadásunkat is megalapozó – magasszintû és élvezetes irodalmi-gondolati gazdságában lehet keresnünk. Kisebb földtudományi tanulmányai – többször a Bermannusszal együtt – 1546-tól számos latin, német és olasz kiadásban jelentek meg. A maguk korában elterjedtek voltak a római mértékekrôl és súlyokról, a török vész elleni összefogásról és a pestisrôl megjelentetett írásai is.