Az az alkémista, aki tudományát mise formában örökítette meg, a szebeni születésû MELCHIOR MIKLÓS volt. [A XV. sz. második és a XVI sz. elsô felében élt.]

LIBAVIUS (1546–1616) rottenburgi orvos és késôbb hallei tanár egyik munkájában idézi MELCHIOR-t (Synt. Arc. chymicorium. 1613). Ebbôl és a bécsi kéziratból (National Bibliothek. Bécs. 11.347. Rec. 1387. XVI. 171. 4^o) összeállítható a mise, amelynek egyik része latinból fordítva a következô:

A misének introitusa; a "Gaudeamus" dalIama szerint énekelendô.

"A mûvészet alapja a testek oldása, nem tiszta felhô vizében (esô), hanem mercurialis vízben, amelybôl a valódi bölcsek köve fejlôdik."

Az introitus verse: "A vitriolnak és a salétromnak egyenlô részei adják az oldásnak bizonyságát."

Az atyának és fiúnak és Szentléleknek.

Kyrie: "Jóságnak forrása, a szent mûvészetnek sugallója, melybôl minden jó jön elô a te hiveid számára; könyörülj! Krisztus! Az áldott mûvészetnek szent köve, ki a világ üdvéért a tudománynak fényét lehelted szét a törökök kipusz títására. Könyörülj! Urunk (Szent Lélek) isteni tûz, segítsd a mi kebleinket, hogy a te dicsôségecdért hasonlóképen legyünk képesek a mûvészet szentségeit szétterjeszteni".

A "dicsôség a magasságban" a "Deo forti" kétszeres dallamában énekeltetik. Collecta.

"O mélysége az isteni bölcsesség és tudomány gazdagságainak."

Lépcsôima: "Kelj fel északi szél és jöjj déli szél fujdogáld végig az én kertemet és áradozni fognak az ô illatai".

Versus: "Leszállt, miként az esô a gyapjúra és miként az esôcsepp a földre, Alleluja! földjére. O földnek boldog teremtôje, hófehér, édesen kellemes, illatos, miként a balzsam az edény fenekén gyûl össze. Kiváló gyógyszer, mely rövid idô alatt kigyógyít minden testi gyengeséget, hosszú életet ad, az ember szervezetét felfrissíti, a szegénységet eltörli, a könyeket eloszlatja, a bánatot enyhíti, s az élet sérthetetlenségét biztosítja."

Ez a mise elsô részlete, az "Alleluja". Az "Ave Praeclara" így hangzik: "Üdvöz légy ragyogó égi sugár, a világnak áradó fénye, amely egybekel a holddal és meg lesz a házassági frigy, hasonlókép a mercuriussal. E háromból leginkább a folyó medre táján, születik meg ama hatalmas gigász, akit ezernyi ezren keresnek a tudomány útmutatása szerint. Ha ezek így a felhô vízében szét nem válnak, nem javíthatni meg már a mi pépünket, ha nem a mercuriusi vízbe oldódik a mi pépünk, vagyis az oldódó test. Ez a mi áldott pépünk, azaz anyagunk, amely magától vált ki, miként mondatott, már a "filozófusok spermája" nevet viseli, vagyis a sók a gyökerei a mi mûvünknek. Most már csak arra vár, hogy összeadassék egy szûzzel, hogy eljegyeztessék jegyesével és hogy azt a fürdôben megtermékenyítse az ötödik esszentia hômérsékletén. De a szûz nem termékenyül meg rögtön, hacsak sûrû ölelések között meg nem csókoltatik. Akkor aztán fogan méhében s így megy végbe a természet rendje szerint a szerencsés szülés: akkor az edény mélyén megjelenik a bátor erôs aethiops összeégetve, elmeszesítve, színétôl megfosztva egészen holtan, élettelenül: már óhajtja, hogy eltemettessék és saját nedvességében megáztassék, vagyis saját folyadékában magát kinyujtsa, hogy tûzzel enyhén kalcináltassék, míg a tûz ereje által ragyogó fehéren meg nem jelenik: de elôbb magától italt vészen magához, hogy magától mosassék meg a tûz állhatatosságában. Most azután megszépül, megfiatalodik saját izzadságában és az imént még sötét test megfehérül. Íme ez az aethiops csodás megújulása. Ezért az ujjászületés vize által új nevet követel magának, s a bölcsek "sulfur naturae"-nek hívják és az ô fiúknak, azaz a bölcsek kövének. Azután megerôsödni vágyik a mi kövünk s a saját élesztôjétôl áthatódni, és saját nedvességétôl átitatódni, így mérsékelten megpermeteztetni, míg eleget nem ivott. Akkor elkezd uralkodni és a tûz ereje ellen keményen harcolni, felszállván az égbe sétálni, míg a királyok királyaként meg nem koronáztatik a diadémmal. Azután saját erejébôl leteríti valamennyi lázongó ellenségét és mindörökre engedelmessé teszi ôket birodalmában. Ez a kincsek kincse, a bölcsek legfôbb orvossága, a régiek mennyei titka. Boldog, aki azt megtalálta. Ki ilyeneket valóságban lát, leír és elmond, és tudom, hogy igaz az ô bizonysága. Áldott legyen az Úr örökkön örökké Jézus Krisztus Urunkkal. Amen".

Offertorium: "A követ, melyet elvetettek az építôk, az lett a szeglet köve, az Úrtól készíttetett és csodálatos a mi szemeink elôtt".

Csendes ima: "Üdvözítô mûved áldozatát ajánljuk fel vidáman a te felségednek, O istenünk, és könyörögve kérjük kegyességedet, hogy ezt a mi mûvészetünknek, a te nevednek és az áldott Alchimia mûvészetének tiszteletére legyen mindig a te dicsô nevednek ajánlva és az üdvözítô Egyháznak ujjáalakítására hatékony. Urunk Jézus Krisztus által. Amen".

Complenda: "Magunkhoz vettük azt a mi üdvösségünk és egészségünk segítségére és hálát adva a te felségednek, kérünk, hogy váljék testünknek és lelkünknek üdvére és legyen a törökök kiirtására".

És így folytatódik tovább.

A leírás az aranycsinálás módja, jelképekkeI telítve, amelyek felette nehezen érthetôk. Kíséreljük meg feltárni a rejtélyes szavak értelmét. Az alkémisták mindig azt hitték, hogy az aranycsináláshoz legfontosabb az általános oldószer, amelyet sokféle néven neveztek (alkahest, menstruum); erre vonatkozik ez a kitétel: "a mûvészet alapja a testek oldása". Aqua mercurialis, mercuriális víz egyenlô értelmû a lac virginissel, a materia primával.

Amateria prima a jelen esetben rézszulfát és káliumnitrát. Az anyagot hevíteni kell, akkor "felrepül a sas", a fejlôdô kéntrioxid. E gôz a desztillálásnál lefolyik, "mint esô a gyapjun". A "sperma philosophorum" a fémek alkotórésze. Minden fém kétféle spermát tartalmaz: férfit és nôit. Az elsô a sulfur, a másik a mercurius principium. Minél jobban hevítem, annál feketébb lesz, "bátor, erôs aethiops", mert cuprioxid keletkezik. "Magától italt vesz magához", magára hagyva elfolyósodik, mert a káliumoxid higroszkópikus és lassan káliumkarbonáttá alakul. Káliumkarbonát és cuprioxid némi fehéredést eredményezhet, "az aethiops csodás módon megfiatalodik, ami az aranycsinálás második fázisa, az elsô a feketedés."

Íme ez a magyarázata az allegórikus képnek. Naiv kísérletezés, kritikátlan következtetés az egész, amely azonban kora természettudományi ismeretén nyugszik.

Erre a leírásra jegyzi meg WESZPRÉMI (Succ. Med. Hung. et Tran. Biog. Wiennae, 1778. 133. l. ): "Hát itt van ez a siralmas aranycsináló! a hermetikus bölcseség hólyag szofisztája, aki még Nesztornak is megtoldja életét és Krôzusnak mérhetetlen vagyonokat osztogat, maga pedig szegénységgel küzködik, hányódik, mint egy úszó fazék; a hamarosan elpusztuló ember".