William Hyde Wollaston
(1766 – 1828)

A kémiai ekvivalensek átfogó skálája

Felolvasva 1813. november 4-én

Phil. Trans., 1814, 104. 1–23

in: David M. Knight, ed., Classical scientific papers—Chemistry (New York: American Elsevier, 1968)


... Azt a skálát, amelyet ismertetni fogok, úgy terveztem, hogy egyetlen pillantásra megválaszolja mindezeket a kérdéseket a táblázatban található sók többségét tekintve, és ne csak numerikusan fejezze ki azokat az arányokat, amelyekkel a kívánt válaszok kiszámíthatók, hanem közvetlenül jelezze a különbözõ komponensek aktuális súlyait, akármilyen mennyiségû sóban legyenek is jelen ezek a komponensek, s nem különben jelezze a számos használható reagens aktuális mennyiségeit, valamint az egyes reagensekkel kapott csapadékok mennyiségeit.

A skála elkészítésekor elõször is meg kell határozni azokat az arányokat, amelyekben a különbözõ ismert kémiai anyagok egymással egyesülnek, és ezeket az arányokat olyan módon kell kifejezni, hogy ugyanazok az anyagokat mindig ugyanaz a szám reprezentálja.

Eredetileg Richternek tartozunk hálával ezért a kifejezési módért, mert õ ismerte fel elsõként az állandó arányok törvényét, amelyen ez a numerikus reprezentáció alapszik.


 


Wollaston logarléchez hasonló skálája alapállapotban (Fig.1) és használat közben (Fig. 2)

...

Dalton úr elmélete szerint, amellyel ezek az eredmények a legjobban magyarázhatók, a semlegesítéskor a kombinálódó anyagok atomjai egyesével egyesülnek, és amikor valamelyik komponensbõl több van, ennek két vagy több atomja egyesül a másik egyetlen atomjával.

Amikor az ekvivalensek relatív súlyát számoljuk ki, a fentiek alapján Dalton úr úgy gondolja, hogy adott számú atom aggregátumának súlyát számítjuk ki, és ennek következményeként azt az arányt kapjuk meg, amelyben végsõ soron az egyes atomok állnak egymással. De mert sok esetben, amikor ugyanazoknak a komponenseknek csak két kombinációja ismert, nem tudhatjuk, melyik vegyületet tekintsük úgy, hogy az egyes atomokból párt tartalmaz, és mivel ezek a kérdések pusztán elméleti úton dönthetõk el, és a döntés semmiképpen sem szükséges a gyakorlati célokra tervezett táblázat elkészítéséhez, a számaimat nem kívántam az atomelmélettel befolyásolni, hanem csak a praktikumot tartottam szem elõtt, és az egyszerû többszörösök tanát, amelyen az atomok tana alapszik, csak értékes segítségnek tekintettem ahhoz, hogy egyszerû osztással meghatározzam azokat a mennyiségeket, amelyek Richter eredeti törvényétõl határozott eltérést mutatnak.

Miután magánhasználatra azóta számos feltételezett atomnak a sorozatát kiszámoltam, az oxigént tekintettem skálám decimális egységének, hogy megkönnyítsem annak a számos kombinációnak a becslését, amelyet más anyagokkal képez. ...
 
 

Bal oldal:  alapállapot. Jobb oldal: a csúszka el van tolva. Leolvasható, hogy 100 egység konyhasó (M. Soda) 60,2 egység klórt (Chlorine) és 39,8 egység nátriumot (Sodium) tartalmaz


Vissza http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.chemonet.hu/