A Chemical News szerkesztõjének

Uram,

Engedélyével ismét felhívnám a figyelmet a Chemical News 1864. augusztus 20-iki számában megjelent közleményem egyik pontjára.

Ha az elemeket növekvô egyenértékeik szerint rendezzük el, néhány kisebb átcsoportosítás után megfigyelhetô – amint a következô táblázatból is kitûnik –, hogy az azonos csoporthoz tartozó elemek ugyanabban a vízszintes sorban jelennek meg.
 

Látható, hogy az analóg elemek száma vagy héttel, vagy hét valamelyik többszörösével különbözik, vagyis ugyanannak a csoportnak a tagjai ugyanolyan kapcsolatban állnak egymással, mint a zenében egy vagy több oktáv szélsô hangjai. Tehát a nitrogéncsoportban a nitrogén és a foszfor között 7 elem, a foszfor és az arzén között 14, az arzén és az antimon között 14, végül az antimon és a bizmut között szintén 14 elem van.

Javaslom, hogy ezt a különös összefüggést egyelôre nevezzük "az oktávok törvényének".

Maradok stb.

John A. R. Newlands, F.C.S.
Laboratory, 19, Great St. Helens, E. C., August 8.

(Az oktávok törvényét tárgyaló Newlands-közleményrôl a Chemical News 1866. évi 13. évfolyamának március 9-i számában, a 113. oldalon az alábbi ismertetés jelent meg. Az ismertetést egy tudósító írta, akinek a nevét nem tüntették fel.  Carmen Giunta)

John A. R. Newlands úr elôadást olvasott fel "Az oktávok törvénye és az atomsúlyok közötti számszerû összefüggések okai" címmel. A szerzõ egy törvény felfedezését jelenti be, mely szerint a tulajdonságaikban analóg elemek olyan sajátos összefüggéseket mutatnak, amelyek hasonlítanak a zenében egy hang és annak oktávja között fennállókhoz. Támaszkodva az atomsúlyok Cannizzaro-rendszerére, a szerzõ az ismert elemeket sorba rendezi, kezdve a legkisebb atomsúllyal (hidrogén) és befejezve a tóriummal (231,5). A nikkelt és a kobaltot, a platinát és az irídiumot, a cériumot és a lantánt stb. azonban abszolút megegyezõ helyre, vagyis ugyanabba a sorba helyezi. Az így elrendezett ötvenhat elemrôl állíttatik, hogy nyolc oktávot alkotnak. A szerzõ szerint ezáltal a klór, a bróm, a jód és a fluor ugyanabba a sorba kerülnek, vagyis a megfelelõ helyet foglalják el ezen a skálán. A nitrogén és a foszfor, az oxigén és a kén is valódi oktávot alkotóknak tekinthetõk. A szerzõ feltevését az ülésen bemutatott és ide mellékelt II. táblázat szemlélteti.

Dr. Gladstone megjegyzése szerint a tárgyalás feltételezi, hogy nincsenek már felfedezetlen elemek. Az utóbbi évek meghozták a talliumot, az indiumot, a céziumot és a rubídiumot, és most már egyetlen továbbinak a felfedezése is borítaná az egész rendszert. A felszólaló úgy hiszi, hogy az utolsó függõleges oszlopban felsorolt fémek között ugyanolyan szoros analógia áll fenn, mint az azonos vízszintes sorban elhelyezkedõ bármely elem között.

G.F. Foster professzor humorosan megkérdezte Newlands urat, megvizsgálta-e egyszer az elemeket kezdõbetûik sorrendjében? Azt gondolja ugyanis, hogy bármiféle elrendezés felszínre hozna esetleges egybeeséseket. Elutasítja azonban az olyat, amely távolra helyezi a mangánt a krómtól vagy a vasat a nikkeltôl és a kobalttól.

Newlands úr elmondta, hogy a most elõterjesztett rendszer elõtt számos másfélét is kipróbált. Az egyik, amely az elemek fajsúlyán alapult, mindenestõl csõdöt mondott és a Cannizzaróét kivéve semmilyen más atomsúlyrendszerbôl nem lehetett összefüggéseket megállapítani.