A kémia alapjai
Traité élémentaire de chimie, 1789
Részlet
A magyar fordítás alapja: Elements of Chemistry,
ford. Robert Kerr (Edinburgh, 1790), pp. 175-178
in David M. Knight: Classical Scientific Papers--Chemistry,
Second Series, 1970
Az egyszerû anyagok táblázata
Olyan egyszerû anyagok,
amelyek a természet minden birodalmában
megtalálhatók, s a testek elemeinek tekinthetõk
Új név | Megfelelõ régi név |
---|---|
Fény | Fény |
Caloricum | Hõ |
A hõ princípiuma vagy eleme | |
Tûz. Tüzes fluidum | |
A tûz és a hõ anyaga | |
Oxigén | Deflogisztikált levegõ |
Tüzes levegõ | |
Vitális levegõ, vagy | |
A vitális levegõ alapja | |
Azot [nitrogén] | Flogisztikált levegõ vagy gáz |
Fojtógáz, vagy annak alapja | |
Hidrogén | Gyúlékony levegõ vagy gáz, |
vagy a gyúlékony levegõ alapja |
[A következõ három csoportba tartoznak a Nem fémes, oxidálható és savanyítható egyszerû anyagok (kén, foszfor, "faszén" (csak késõbb feleltették meg a szénnek), muriatikus (sósavas), fluoros és bórsavas gyök), az Oxidálható és savanyítható, egyszerû fémes anyagok (antimon, arany, arzén, bizmut, cink, ezüst, higany, kobalt, mangán, molibdén, nikkel, ólom, ón, platina, réz, vas, volfrám) és a Sóvá alakítható egyszerû földszerû anyagok (mész, magnézia (magnézium-oxid), baritok (bárium-oxid és/vagy bárium-szulfát), argilla (agyag), kova.]
Az egyszerû anyagok táblázatának részlete az angol kiadásban |
Amint tehát a kémia a tökéletesség felé halad a felbontások és újbóli felbontások révén, lehetetlen megmondani, hol van a végsô határ; és azok a dolgok, amelyeket most egyszerûnek tartunk, hamarosan egészen másnak tûnhetnek. Mindössze azt a kijelentést kockáztathatjuk meg egy-egy anyagról, hogy tudásunk jelenlegi állása szerint egyszerûnek kell tekintenünk, amennyiben a kémiai elemzés eddig ezt mutatta. Még azt is feltételezhetjük, hogy a földek nem tekinthetôk tovább egyszerû testeknek; mindössze a sóvá alakítható osztály anyagai, amelyek hajlamosak az oxigénnel egyesülni; erôsen hajlok arra a véleményre, hogy ez abból következik, hogy már telítve vannak ezzel az elemmel. Ha igen, akkor olyan vegyületeknek kell ôket tekintenünk, amelyek egyszerû anyagokból állnak, talán olyan fémekbôl, amelyek bizonyos fokig oxidálódtak. Mindezt csak feltevésként kockáztathatjuk meg, és bízom abban, hogy az olvasó nem keveri össze azt, amire a vizsgálatok és kíséreltek szilárd talaján álló igazságként utaltam, a puszta feltevésekkel.
A kötött alkáliak, a hamuzsír és a szóda [kálium- és nátrium-karbonát] nem szerepelnek az elõzõ táblázatban, mert nyilvánvalóan összetett anyagok, bár még nem tudjuk, milyen elemekbõl állnak.
Vissza | http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/ |