A világ vezetô gyógyszergyárai hatalmas gazdasági potenciált képviselnek (1. táblázat) [2]. Becslés szerint a világ gyógyszerforgalma 1998-ban 308 milliárd USD lesz [3].

Összehasonlításul nézzük meg, mekkora volt 1996-ban és 1997-ben a középkelet-európai térség vezetô gyógyszergyárainak forgalma! Nem szabad elfelejteni, hogy a 2. táblázat még nem mutatja az oroszországi válság 1998 második félévétôl érezhetô hatását a térségben mûködô, pontosan arra a piacra exportáló gyógyszerágazatra. Jól utal azonban az adott években bekövetkezó privatizációra, pl. Lengyelországban. Milyen tényezôknek tulajdonítható e nyilvánvaló nagyságrendi eltérés az 1. és 2. táblázat adataiban?

Bizonyára számosat fel lehet lehetne sorolni, de közelitésünk szempontjából elôször nézzük meg a világ vezetô gyógyszerkészítményeinek forgalmát (3. táblázat) [6].

A 3. táblázat adatai közül csak néhányra hívom fel a figyelmet.
A világ 25 legnagyobb forgalmú készítménye közül csak egy nincs forgalomban Magyarországon, és a forgalomban lévôket – kettô kivételével – a készítmény eredeti gyártója (is) forgalmazza.
11 készítményt más – zömmel – hazai gyártó is forgalmaz.
A + jelölésû készítmények forgalmát össze lehet adni, mivel mindkettônek pravasztatin a hatóanyaga. A 2,02 milliárd USD-os összforgalmukkal holtversenyben az 5. helyen lennének.

Mindössze két olyan egyenértékû készítmény van forgalomban Magyarországon, melynek a hatóanyagát is hazai cég gyártja: az enalapril (Ednyt^®, Richter) és a famotidin (Quamatel^®, Richter). A Richter Gedeon Rt. eredményes mûködése jelentôs részben ezeknek a készítményeknek köszönhetõ. A többi hazai cég vásárolt hatóanyagból készültet vagy licencként forgalmaz. A teljesség kedvéért még két kisebb forgalmú, de hazai gyártású hatóanyagot is megemlitek: a lizinoprilt (LisopressR, Richter a Merck cég Privinil^®-je mellett) és a cimetidint (Histodyl, Richter a Pharmavit és Hexal készítményei mellett).

Felmerül a kérdés, mi lehet a titka annak, hogy a fenti, jelentôs extraprofitot eredményezô készítmények forgalomba kerültek. S most ne csak a tudományos és terápiás szempontokat vegyük figyelembe, hanem elsôsorban a gazdaságiakat. Nézzük meg a világ legnagyobb gyógyszergyártóit a kutatási és fejlesztési ráfordításuk függvényében (4. táblázat)[7].

A 3. táblázatban felsorolt készítmények eredeti kidolgozói (originátorai) között alig van olyan, mely hiányozna az 1. és 4. táblázatból, bár a nagyok között akad több olyan is, melynek nincs eredeti készítménye a legnagyobb forgalmúak között.

Az elmúlt évtizedben több paradigmaváltásra került sor a gyógyszeriparban. Az ugrásszerûen bekövetkezett és hamarosan hatóságilag megkövetelt minôségi, környezet(védelm)i, informatikai és kutatási változásoknak jelentõs következményei lettek. Az alkalmazkodni képesek közül is csak a legjobbak marad(hat)tak talpon. A globalizálódó gyógyszerpiac résztvevõi a tevékenységek kiegészítése, az erõk koncentrálása, a költségek csökkentése és a hatékonyság javítása céljából cégfelvásárlásokkal/egyesítésekkel igyekeznek válaszolni. Ennek egyik elsõ példáját szolgáltatta a 1991-ben Merck és Du Pont de Nemours cég, amikor közös vállalkozást hoztak létre. A cél az volt, hogy a Merck tapasztalataival hatékonyabbá tegye a másik cégnél felfedezett és kifejlesztett elsô angiotenzin II receptor antagonista hatású, tehát ismert biológiai hatásmechanizmusú vérnyomáscsökkentõ loszartan klinikai vizsgálatát és piacravitelét, mivel a fejlesztô cégnél hiányoztak az ehhez szükséges ismeretek (Magyarországon Cozaar^® néven van forgalomban). Érdekes módon a készítmény piacra vitelét követôen 1998-ban a Merck cég felszámolta érdekeltségét a közös cégben.

Hatalmas multinacionális vállalatbirodalmak születtek az elmúlt években, így 1989-ben a Bristol-Myers és a Squibb, 1990-ben Roche Holding a Genentechkel, 1994-ben az American Home Products és az American Cyanamid, a Ciba és Chiron, valamint a Roche Holding a Syntexszel. 1995 az egyesülések éve volt. Ekkor történt a Glaxo és Wellcome, a Pharmacia és Upjohn, a Fison és a Rhone-Poulenc Rorer, a Boots Pharm és BASF, valamint a Hoechst és Marion Merrel Dow összeolvadása.

1996-ban a Hoechst egyesült a Roussel Uclaf céggel, és létrejött a Ciba és Sandoz egyesüléséból a Novartis. 1998. november végén jelentették be, hogy Aventis néven a német Hoechts AG és a francia Rhone-Poulenc SA gyógyszer- és agrokémiai üzletága egyesül, és a szakértôk véleménye szerint pár év múlva összeolvadhat a két anyavállalat is. 1998. december elején vált ismertté, hogy az Astra "összeáll" a Zenecával, valamint a Chinoin tulajdonosa, a Sanofi egyesül a Synthelabo céggel, s így létrejön egy francia óriáscég, mely a világ 15 legnagyobb gyógyszergyára közé kerülhet. Az utóbbi néhány év óriásfúziói eddig nem mindig hozták meg a várt eredményeket.

A Richter Gedeon Rt. a legjobb úton halad afelé, hogy a kelet-európai térség legnagyobb gyógyszergyára legyen. Többségi érdekeltsége van már Oroszországban, Ukrajnában, Romániában [8].

Az elmúlt években egy másik tendenciát is meg lehetett figyelni. A hatalmas cégek felvásároltak rugalmas, innovatív és értékes know-how-val rendelkezô, kicsi – gyakran megtévesztõen biotechnológiainak nevezett – cégeket. Míg a 80-as években a géntechnológiával foglalkozó cégek voltak kapósak, ebben az évtizedben a robottechnikát alkalmazó kombinatorikus kémiai tapasztalataikért került a Marion Merrell Dow tulajdonába a Selectide, a Glaxoéba az Affymax, a Proctor&Gamble-höz a Houghten, az Astrához az Alonex, a Pfizerhez az Oxford Argonaut és a Cibához a Chiron.

Becslések szerint egy gyógyszer piacra viteléhez már 10–12 évre és 500–600 millió USD-os ráfordításra van szükség [9]. Az utóbbi magában foglalja a sikertelen kutatások költségét ís. A gyógyszerkutatásban és -fejlesztésben egyre nagyobb jelentôsége lesz az alapkutatási eredmények gyors hasznosításának, a résztvevôk stratégiai szövetségének és a hatóságokkal való együttmûködésnek. A gyógyszerinnovációnak különbözô fokozatai vannak, s természetesen a nagy kockázatú célkitûzések a legköltségesebbek (1. ábra).

Az elmúlt hét esztendôben a 4. táblázatban felsorolt gyógyszergyárak kutatásfejlesztési ráfordítása megkétszerezôdött [10]. Elôrejelzés szerint 2005-re már csak 13 gyógyszeróriás lesz, teljesen átalakított és ésszerûsített kutatás-fejlesztéssel. Az elmúlt fél évszázadban a gyógyszeripar kutatási erôfeszítései alig 500 támadáspont megcélzására törekedtek az emberi szervezetben. Az emberi genom feltérképezésével akár 25 ezer új célpont jelölhetõ ki új lehetôségeket tárva ki az elôrejelzés, megelôzés és utókezelés területén. A kombikémia, a nagy áteresztôképességû biológiai tesztelôrendszerek, a számítógépes modellezés és az infomációtechnológia alkalmazása meggyorsíthatja és olcsóbbá teheti vezérmolekulák kiválasztását a klinikai vizsgálatokra. Jelenleg a klinikai vizsgálatok elsõ és második szakaszában öt vezérmolekulából csak egy veszi az akadályt, a harmadik szakaszban alig van elhullás. A kutatás-fejlesztési folyamat paradigmaváltásával remény nyílik e hatékonyság jelentôs javítására.

Vajon tud-e alkalmazkodni a hazai gyógyszeripar a gyorsan változó és egyre szigorúbb követelmémyekhez? Meg tud-e felelni a nemzetközi és hazai kihívásoknak? A hazai gyógyszergyártók mindegyike – önállóan vagy külföldi tulajdonosa segítségével – jól vette a minôségi és környezeti paradigmaváltás akadályait. Míg a minôségi változásokat a hazai gyártók külföldi tulajdonosai, az exportorientáltság, a külföldi együttmûködések és a külföldi hatósági elôírások által támasztott követelmények kényszerítik ki, a környezetvédelem területén a helyi hatóságok szigorodó elõírásai és a nemzetközi szerzôdések betartására irányuló törekvés a hajtóerô. Az informatikai paradigmaváltás kihívásának már csak néhányan tettek eleget, míg a kutatási szemléletváltásnak még csak a kezdetén tartanak azok, akik meg akarnak felelni a XXI. század követelményeinek. Magyarországon 1997-ben a hazai bruttó termék 0,7%-át fordították kutatás-fejlesztésre. A hazai gyógyszergyárak forgalomarányos kutatás-fejlesztési ráfordítása viszont nem éri el a 4. táblázatban felsorolt multinacionális cégek átlagos ráfordításának felét. Jól tükrözádik ez a hazai találmányi bejelentések számában is. Míg 1988-ban 3200 hazai bejelentést regisztráltak, a külföldiek csak 2500-at jelentettek be. 1997-re a hazai feltalálók bejelentése 800-ra csökkent, míg a külföldieké megtízszerezõdött. Hasonló tendencia figyelhetó meg a gyógyszerbejelentések területén is.

Felvetôdik a kérdés, a hazai ráfordítások elegendôek-e egy originális gyógyszer önálló piacraviteléhez, s ha nem, mire futja belôle [11]? S egyáltalán milyen lehetôsége van a magyar gyógyszerkutatásnak? A külföldi szakmai befektetôk tulajdonában lévõ cégek csak abban reménykedhetnek, hogy kutatási és fejlesztési részlegük csatlakozhat az anyavállalatnál folyó tevékenységekhez, esetleg kiegészítheti azokat. Ez az integráció, bár alapvetõen korlátozza mozgásterüket és szabadságukat, ugyanakkor nagyobb védelmet is jelenthet számukra.

Szakmai befektetõ tulajdonostól mentes cégek két út között választhatnak, ha meg kívánják ôrizni viszonylagos függetlenségüket, és fenn akarják tartani kutatási tevékenységüket originális gyógyszerek kifejlesztésére. A gyógyszerkutatás támogatására bevonhatnak kockázati tôkét (pl. a Biorex 1998 elôtt) [12), vagy saját erejükre támaszkodnak (Richter Gedeon Rt.). Az utóbbi saját kutatás-fejlesztést kíván fenntartani, elsôsorban a terápiás fehér foltok felszámolását célzó hiánypótló készítmények kifejlesztésére [13].

A sokkal nagyobb ráfordítást igénylõ klinikai vizsgálatokhoz – legalábbis azok második szakaszától kezdve – azonban egyetlen hazai cég sem nélkülözheti a fentiekben említett stratégiai szövetségeket, melyekben a gyengébb hazai fél jelentôsen ki van szolgáltatva erôsebb partnerének.

A Pharmaprojects 1998. májusi adatai szerint Magyarországon kívül az összes többi volt szocialista országban mindössze egyetlen anyagnak folyik az elsô fázisú klinikai vizsgálata: Oroszországban a novoszibirszki Vektor Állami Virológiai és Biotechnológiai Kutatóintézet utoljára 1997 januárjában frissített adata szerint egy polipeptid szerkezetû, alnorinnak nevezett, emberi tumornekrózis faktor-a analógé. A forrásban nincs más, klinikai fejlesztés szakaszába vitt új originális anyag a hajdan jelentõs kutatással rendelkezô cseh, lengyel, horvát és szlovén gyógyszergyárak palettáján.

Ennek tükrében különösen értékes eredménynek kell tekinteni, hogy a hazai originális gyógyszerkutatás és -fejlesztés valószínûleg túljutott a néhány évvel ezelõtti kritikus helyzetén. A hazai gyógyszerágazatban csak négy cégnél foglalkoznak originális gyógyszerek kutatásával:

– A cukorbetegségben alkalmazható bimoklomol klinikai vizsgálatát a Biorex közösen végzi az Abbott céggel, s preklinikai szakaszban további hôsokkfehérje agonista hatású molekuláik is vannak [12].

–- A Chinoin már a szakmai befektetô Sanofi integrált részévé vált. Ezért a fejlesztésben lévõ vegyületeikrôl nem közölnek önálló jelentést. A Chinoinban dolgozó kutatók szellemi teljesítménye is megtestesül azonban a Sanofi új termékeiben (14].

– Az Egis a szorongásoldó deramciklan közös klinikai vizsgálatáról most tárgyal egy újabb partnerrel, egy további hasonló hatású molekula és egy antiaritmiás szer preklinikai fejlesztését szoros együttmûködésben végzik a szakmai befektetô Servier céggel [15].

"Magyarországon a Richter az egyetlen gyógyszergyártó, amely gyakorlatilag a teljes kutatás-fejlesztési folyamatot házon belül végig tudja vinni – az új molekula felfedezésétôl a preklinikai vizsgálaton át a gyártásig, a fejlesztésig mindent képes megoldani." [16]. A cég stratégiai célja, hogy középtávon forgalomba hozzon egy újabb originális készítményt, továbbá 3 éven belül elérje, hogy évente egy új molekula kerüljön klinikai vizsgálatra [8].

A világ fejlett országainak zömében az állam közvetlenül vagy közvetve jelentõsen hozzájárul az élenjáró ágazatokban – fôként az egészségüggyel kapcsolatos tevékenységek területén – a kutatás, elsõsorban az alapkutatás támogatására. Hazánkban a közvetlen kutatási ráforditások 20%-ával növelt összege számolható el költségként. Van olyan európai ország is, ahol ennél sokkal több, akár a ráfordítások háromszorosa is elszámolható. Egyelõre abban csak reménykedni lehet, hogy a gyógyszerinnováció közvetett vagy közvetlen ösztönzésében és támogatásában a kormányzat is szerepet vállal valamilyen módon. A különbözô kutatást támogató források, beleértve az OMFB-nél rendelkezésre állókat is, szinte elhanyagolhatók, bár kencentráltabb felhasználásukkal még az igen költséges klinikai vizsgálatok támogatására is futná. Pedig ezek a befektetések busásan megtérülnének a felsôoktatás közvetett támogatásában, magas színvonalú nemzetközi programokban és a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel révén, korszerû munkahelyek megteremtésében és fenntartásában, más ágazatokra ható húzóerôn keresztül, az export növelésében stb. Ha a kormányzat tudomány- és iparpolitikája hamarosan nem talál módot a gyógyszerinnováció ösztönzésére és támogatására, elõfordulhat, hogy egy csaknem évszázados múltú virágzó és sok sikert nyújtó tevékenység tûnhet el, s a hazai alapkutatási eredmények haszna – esetleg a kutatókkal együtt – máshová fog vándorolni.

IRODALOM
1. Schõn István: A gyógyszerkutatás új irányai és hazai lehetôségei, Magyar Tudomány, 43, 1077 ( 1998).
2. Merck outs Glaxo Wellcome at top patrade. Scrip. 2348. sz. p. 8 (1998. július 1.).
3. 1998 global drug sales to top 5308 billion. Scrip. 2372. sz. p. 15. (1998. szeptember 23.); World pharma market to hit 5308 bill for 1998, Pharma Marketletter, 25. k. 38. sz. p. 24. (1998. szeptember 28.).
4. Pace of change steps up in Central and Eastern Europe, Scrip Magazine, p. 17. (1998. január).
5. Crisis hits Central and Eastern Europe. Scrip Magazine, p.12. (1999. január).
6. Leading International Products. IMS A.G.. 1998.
7. Glaxo Wellcome heads R&D spending league, Scrip, 2349. sz. p. 6. (1998. július 3).
8. Keményebb verseny, nagyobb feladatok, Richter Hírek, XL. évf. 1. sz. (1999. január 13).
9. Dauid Hughes: Predicting the future for R&D – science or art? Drug Development Today. 3. k. p. 487. (1998).
10. Sean Milmo: Spiralling R&D costs are not sustainable. Pharm. Marketing. 10. k. p. 28 ( 1998); Pharma firms must change or disappear. Scrip, p. I1. (1998. november 18.: Pharma Cos Must Change course To survive, Says PwC. Pharma Marketletter, 25. k. 46. sz. p. 24. (1998. november 23.).
11. Greiner István: A magyar gyógyszeripar és az innováció. Magyar Kémikusok Lapja, 54, 80 (1999).
12. Szilbereky Jenõ: A cukorbetegség okozta kompllkációk elleni új gyógyszerhatóanyag kutatás-fejlesztése a Biorex Rt.-nél. Koncepcionális és gyakorlati kérdések. Magyar Tudomány, 43, 1095 (1998).
13. Avila MacInnes: Turning the tide at Gedeon Richter. Scrip Magazine, p. 46. (1998. december).
14. Arányi Péter K+F igazgató szémélyes közlése.
15. Hajós Anna: 1998 és 1999 a kutatás tükrében. EGIS Hírlap. XXXII. évf. 2. sz. (1999. január 20.).
16. Nyomárkay Kázmér–Regõs Zsuzsa: Magyar pirula. Figyelõ, XLIII. évf. 7. sz. (1999. február 18.).