Természettudományi Közlöny, 1905. októberLENGYEL BÉLA
A chemia mint a kulturális fejlõdés egyik tényezõje.*
A természettudományok, és így a chemia hatását a kultura fejlôdésére helyesen és híven általános és hangzatos frázisokkal nem rajzolhatjuk meg. Be kell hatolnunk a részletekbe és vizsgálnunk, hogy egyes tudományos fölfedezések voltak-e és minô hatással a közfelfogásra, az iparra, a mûvészetre stb. Hû képet akkor kapunk, ha a természettudományok egyes ágainak fejlôdéstörténetét a különbözô népek akkori mûvelôdési állapotával párvonalosan tanulmányozzuk és vizsgáljuk, hogy a természettudományi fölfedezések milyen hatással voltak a mindenkori filozofiai nézetekre, a közfelfogásra stb.
E feladatnak abban a keretben, melyben az értekezések mozoghatnak, természetesen nem felelhetünk meg; mégis, ha a haladásra csupán a chemia hatását veszszük szemügyre és mellôzzük a természéttudomány többi ágainak nem kevésbbé fontos hatását, reámutathatunk néhány mozzanatra, melyek alkalmasak, hogy a természettudományok átalakító hatalmáról sejtelmünk legyen.
Nem kívánok visszapillantani a régen mult idôkre. Az egyiptomiak, görögök, rómaiak idejében, valamint a középkorban, sôt még az újkorban is egészen a XVIII. század végéig alig lehet a chemiáról mint önálló tudományról szólani.
A XVIII. század vége nagyjelentôségû korszak a természettudományok, különösen a fizika és chemia fejlôdésére. Ezt az idôszakot méltán nevezhetjük a tudományos chemia megszületése, vagy legalábbis újraszületése idôszakának. Ekkor honosult meg az a buvárlati irány, melyet egészben véve, csakhogy sokkal tökéletesebb eszközökkel, ma is követünk. Ekkor vált ismeretessé az oxigén, melynek alapján a víz addig nem ismert chemiai alkata elénk tárult; e fölfedezés révén ismerkedtünk meg az égés folyamatával és a lélekzés folyamatával, a levegô chemiai alkatával. E korszakba esnek Volta fölfedezései, melyek az elektromosság tanának alapját vetették meg, különösen pedig nagy jelentôségûekké váltak a tudományos és technikai chemia, az elektrochemia szempontjából.
Kell-e bizonyítanom, hogy e nagy jelentôségû fölfedezések forradalmat idéztek elô az akkor uralkodó nézetek, theoriák támogatói között. Különösen az égés elméletérôl nagy viták indultak meg, melyekben a konzervativ felfogásúak igyekeztek nézeteiket az újítók ellenében megvédelmezni; de a mindinkább szaporodó, megdönthetetlen tapasztalati tényekkel szemben lehetetlenné vált álláspontjok, s az oly kitartással védelmezett elméletet el kellett ejteniök.
A XIX. század legelején Dalton fölfedezte a chemia egyik alaptörvényét, a sokszoros súlyviszonyok törvényét. E kivételt nem ismerô törvényre támaszkodva, kidolgozta az atómelméletet, s ezen az elméleten épült fel a mai chemia. Az atómelmélet egészen más szempontokat nyújtott a testek chemiai átalakulásának tanulmányozására, mint a régebbi, gyakran misztikus nézetek. A már ismert chemiai jelenségek könnyen és erôszakosság nélkül megmagyarázhatókká váltak; sôt ez elmélet alapján új, még ismeretlen chemiai átalakulások mikénti lefolyása elôre láthatóvá, vagy legalább sejthetôvé vált. E megtermékenyítô elmélet alapján nagyobbnál nagyobb buvárok támadtak, a kik lángelméjökkel és szívós, kitartó munkásságukkal csodálatos gyorsasággal fejlesztették a tudományt. A tudományos vívmányokat a különbözô iparágak értékesítették, sôt e vívmányok nyomán újabb és újabb iparágak keletkeztek. Az orvostudomány sem hagyhatta ezeket figyelmen kivül s az orvosszerkincs tetemesen megszaporodott.
...
A mi munkálkodásunk nem zajos, hanem olyan, a mely természeténél fogva nem teremhet napról napra szenzácziós eseményeket. Ez az oka, hogy a mai zajló politikai viszonyok között e csendes, de folytonos munkásságról elterelôdik a figyelem s a látszat az, mintha e téren stagnállás állott volna be; sôt némelyek hajlandók visszaesést, dekadencziát megállapítani. Én, és velem együtt bizonyára sokan, más véleményben vagyunk. Mi most a hullámvölgyben dolgozunk s azok, a kik a kész, a felkorbácsolt politikai hullámok taraján állanak, a tajtékzó elemtôl elvakítva nem látják a mi munkálkodásunkat, a melynek gyümölcse akkor válik mérlegelhetôvé, használhátóvá és becsessé, ha majd a hullámok elsimultak és a háborgó elem ismét csendes és sima lesz.
* Elôadta a szerzô a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Szegeden tartott nagygyûlésén; 1905. augusztus 29-ikén.
| Vissza a Teázóba | http://www.kfki.hu/chemonet/ |