Kis sebességek esetén a tömeg és az energia két különbözõ mennyiségnek tûnik. A tömeg a tehetetlenség mértéke. Az energia a munkavégzõ-képesség mértéke. Nagyon kényelmes, hogy a tárgy súlya – a rá ható gravitációs erõ – pontosan arányos a tárgy tömegével; az emberek ezért kevereik a "tömeg" és a "súly" szót, noha más-mást jelentenek.

Ha azonban egy tárgy sebessége megközelíti a fénysebességet, a tömeg és a mozgási energia nem választható könnyen szét. A  relativisztikus mozgásegyenletek bonyolultabbak, mint a lassú tárgyak mozgását leíró egyenletek, és a gravitáció hatása sem intézhetõ el egyszerûen azzal, hogy "súlyt" rendelünk a tárgyakhoz.

A fény pályájának gravitáció hatására bekövetkezõ elhajlását kétféle nézõpontból szemlélhetjük. Tekinthetjük úgy, hogy a gravitáció nem a tömegre, hanem az energiára hat, és a fény azért "esik", mert energiája olyasmivel ruházza fel, ami a "súly" megfelelõje. De azt is mondhatjuk, hogy a fény pályájának elhajlását a nehézségi erõ hatása alatt álló tárgy körüli téridõ alakjának változása okozza. A tér görbült, ezért a fény nem haladhat egyenes pályán a nehézségi erõ hatása alatt álló tárgyak mellett – a tér görbületét követi. A második kép helyesebb, de ez is furcsa egy kicsit. Ezért telt egy kis idõbe, amíg az általános relativitáselméletet elfogadták.