A mikrohullámok ugyanúgy kiáramlanának a sütõbõl, mint a fény egy jól megvilágított, tükrös dobozból. Ha a közelében lennénk, a mikrohullámok áthatolnának rajtunk, és a testünk egy részüket elnyelné. Ennek hatására felmelegednének a szöveteink, amit persze éreznénk. Azokon a testrészeinken, ahol a vérkeringés gyors, a hõ gyorsan eljutna a távolabbi részekre, és valószínûleg nem szenvednénk gyors sérülést. De ott, ahol nem túl jó a véráramlás, például a szem szaruhártyájában, a szövet elég gyorsan felmelegedhet és tartósan károsodhat. A meleget érezve azonban hamarabb rájönnénk, hogy valami nincs rendben, és valószínûleg semmilyen tartós sérülést nem szenvednénk.