Talán furcsa, de a levegõ hõvezetõ képessége nem változik sokat nyomásának és sûrûségének csökkentésekor, ha a nyomást és a sûrûségt nem csökkentjük a szokásos érték egyezrede alá. Ennek az az oka, hogy a levegõ sûrûségének csökkentése nyomán kevesebb részecske szállíthat ugyan hõt, de ezek messzebbre juthatnak, mielõtt másik molekulával ütköznének. A molekulák számának csökkenését csaknem teljesen kompenzálja annak az átlagos szabad úthossznak a növekedése, amelyet a molekulák az ütközések között megtehetnek – tehát kevesebben szállíthatnak hõt, de könnyebben mozoghatnak. A levegõ hõvezetõ képessége csak akkor kezd csökkenni a kis légnyomás és sûrûség hatására, ha a nyomás és a sûrûség olyan kicsi, hogy az átlagos szabad úthossz kezdi megközelíteni a gázt tartalmazó edény méretét. Ez az oka annak, hogy a termosz hõszigetelése már egy kis gáz beszivárgásától is leromlik. A "levegõ" hõvezetõ képességét a molekulák tömegének növelésével is csökkenthetjük – a nehezebb részecskék, például a szén-dioxid és a kripton, lassabban mozgnak, mint a levegõben levõ többi molekula, ezért kevésbé jó "hõszállítók".