A rézben az elektronok elég lassan haladnak, noha az "elektromosság" majdnem a fény sebességével terjed. A rézben (és minden más vezetõben) olyan sok mozgékony elektron van, hogy ezek az elektronok akkor is nagy elektromos áramot  jelentenek, ha csak egy-két centimétert tesznek meg másodpercenként. Helyettesítsük az elektronokat képzeletben olyan vízzel, amely egy csövön vagy egy folyómederben áramlik, és most gondoljunk a Mississippire. Ha a Mississippi csak néhány centit tesz is meg másodpercenként, minden másodpercben rengeteg vizet szállít el St. Loiusnál.

Az, hogy az elektromosság majdnem a fény sebességével terjed, mindössze azt jelenti, hogy ha az elektronokat mozgásra késztetjük egy hosszú huzal egyik végén, a huzal másik végén levõ elektronok is szinte azonnal mozgásba jönnek. De ez nem jelenti azt, hogy a tõlünk elinduló elektron ilyen gyorsan jut el a huzal távolabbi végére. Az elektronok inkább úgy viselkednek, mint a hosszú locsolócsõben áramló víz. Amikor kinyitjuk a csapot, a kiáramló víz meglöki az elõtte levõ vizet, az pedig az elõtte levõt és így tovább, és a locsolócsõ végén szinte azonnal kibuggyan a víz. A víz esetében a mozgás hangsebességgel halad elõre. A huzalban a mozgás a huzalbeli fénysebességgel terjed (azzal a sebességgel, amellyel az elektromágneses hullámok terjednek a huzalban), s ez alig kisebb a vákuumbeli fénysebességnél.