Szag: általában valamely anyagból párolgás vagy kiválás útján a levegôbe jutó és a szaglóidegekre ható illó részecskék, illetve gáznemû anyagok által keltett érzet.
Illat: rendszerint illóolajokból eredô jó, kellemes szag. Régen jelzôvel általában jellegzetes szag leírására is használták, pl. "fojtó, kellemetlen, kesernyés illat".
A szaglás szerve a felsô orrjáratban kb. 5 cm2-es területen elhelyezkedô szaglóhám. Ebben találhatók a szaglóreceptorok, melyeknek száma 15-20 millió lehet. A szaglórégióhoz a szaganyagok fôként a belélegzett levegôvel jutnak. Tekintettel arra, hogy a felsô orrjárat ventillációja rossz és a levegô normális légzés során fôleg az alsó orrjáratokon áramlik át - bár örvényáramlás és felmelegedés okozta cirkuláció révén a felsô orrjáratba is eljut - a felsô orrjárat átszellôzése és ezáltal a szagfelismerô képesség szippantással, szimatolással erôsen fokozható. A szaganyagok egyébként csak akkor keltenek szagérzetet, ha mozgásban vannak. Ezzel magyarázható, hogy nem érezzük erôs szaganyagok szagát akkor sem, amikor az orrüregben vannak, ha nem veszünk lélegzetet, vagy ha nyitott szájon keresztül lélegzünk.