Beck Mihály

Parajelenségek és paratudományok

A könyv sajátos, a hiteles tudományok határain kívül álló kutatásokkal foglalkozik. A parapszichológiai jelenségek, a jövő eseményeinek megjóslása, a végtelen mennyiségű energiaforrások feltárása, a legsúlyosabb betegségek gyógyításának ígérete csábítóan hat mindenkire, és tág teret nyit a hiszékenység vámszedőinek.

http://www.vincekiado.hu/titles/beck.html#infotop

Bencze Gyula recenziója a Természet Világa 2005. májusi számában

HÁT PARANORMÁLISAK VAGYUNK?

Majd három évtizede annak, hogy Beck Mihály akadémikus, a kiváló vegyészprofesszor e témában – magyar nyelven – kis könyvecskét jelentetett meg a tudomány és az áltudományok viszonyáról. A könyv sikerét jelzi, hogy hamarosan sor került a második kiadásra is (Beck Mihály, Tudomány – áltudomány, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977, 2. átdolgozott kiadás 1978.)
  Sajnos a helyzet azóta sem változott, az irracionalizmus továbbra is jelen van társadalmunkban, és helyzete a (korántsem intellektuális) média jóvoltából tovább erősödik. Időszerű volt tehát, hogy Beck professzor egy újabb, terjedelmesebb könyvet adjon az érdeklődő és önállóan gondolkodó olvasó kezébe a Vince Kiadó gondozásában (Beck Mihály, Parajelenségek és paratudományok, Vince Kiadó, Budapest, 2004.)
 A könyvben a szerző egy tudós kötelező igényességével közelíti meg a témát. Először vázolja a természettudomány alapvetően fontos és jellemző tulajdonságait, így pl. a tudományos közlés és vita ma már kötelezővé vált szabályait és formáit. Különösen megszívlelendő, hogy „A tudomány számára csak az a felismerés értékelhető, amely nyilvánosságot kap. Az új eredmények közlésének két, egymást éppen nem kizáró, hanem az esetek többségében együtt járó módja van: a tudományos közlemény és az előadás.” Következésképpen bulvármagazinokban és kereskedelmi TV adásokban világgá kürtölt „szenzációs eredmény” egyértelműen minősíti a „felfedezőt”, aki valamilyen okból nem kívánja magát és felfedezését szakmai fórumok előtt megmérettetni.
 A könyv korlátozott terjedelme ellenére a teljességre törekszik, így szinte minden témát érint a parapszichológiától az „ufológiáig” és az alternatív gyógyászatig. A tárgyalásmód  olvasmányos, számos konkrét eset szerepel a szövegben, amelyek között több kémiai példa is található, mivel Beck professzor szakterülete a fizikai kémia. Sok igen érdekes tény is megtudható, így például az, hogy nagy költőnk, Arany János hogyan vélekedett a spiritizmusról Petőfi Sándor megidézése és az asztaltáncoltatás kapcsán: „A szellemekkel való korrespondencziát illetőleg én a szkeptikusok közé tartozom. Se igent, se nemet nem mondhatok, Szegény Sándor oly körülményes leírása meghatott, s levelét eltettem a többihez… Mondám, a kétkedők közé tartozom. Nem a tényt illetőleg: mechanikai erőnél többet hiszek a dologban,és értelmes, becsületes embereket csalással nem vádolok. Tegnap saját nőm is megkísérté, mert taval ő is megmozgatta az asztalt. A szellem nem akart írni, de nem tudott, csak holmi krix-kraxokat firkált fel s alá a papíron. Meglehet, mert nem tud írni az istenadta.”
 A tudomány és vallás kapcsolatáról Beck Mihály úgy vélekedik, hogy e két külön magisztérium között közvetlen kapcsolat nincs, nem fedik át egymást.  A könyv idézi II. János Pál pápát, aki 1991-es budapesti látogatása alkalmával a következőket mondta: „Mert két megismerési rend létezik: az ész és a hit rendje. A különböző szaktudományok a természet jelenségeit és azok kölcsönhatását vizsgálják. De a jelenségeken túl a filozófiai ész eljuthat Isten  bizonyos fajta ismeretére, aki a világmindenség alapja. Ám csak az isteni kinyilatkoztatás, a hit tárgya vezet el bennünket Isten létének a misztériumába. Ész és hit ugyanarra az őseredeti igazságra törekszenek, amely nem mondhat ellent önmagának. Ezért amikor az ész és a hit látszólag szembekerül egymással, akkor minden bizonnyal vagy a kulturális tevékenység, vagy a hitből származó reflexió túllépte saját illetékességi körét, nem vette figyelembe saját módszeres követelményeit.”
 A sok közismert téma közül érdemes kiemelni a „modern alkémia” (pl. a hírhedt hideg fúzió) és az örökmozgók és alternatív energiaforrások témájával foglalkozó fejezetet. Ez utóbbi témával különösen sokat foglalkozott a hazai média Egely Györgynek köszönhetően. Különösen mulatságosak a vízzel hajtott autókkal kapcsolatos találmányok, amelyek közül egynek hazai szakmai vonatkozásai vannak. Amint az a könyvben olvasható, Horváth István ausztráliai feltaláló autóját termonukleáris reakción alapuló motor hajtja, amely állítólag Amerikában 1976-ban szabadalmat is kapott. Ha szabad itt egy kis kitérőt tenni, e sorok írója ezzel kapcsolatban személyes élményekről is beszámolhat.
 A 80-as évek elején a hazafias feltaláló egy Ausztráliában járt magyar ipari delegációt elkápráztatott fantasztikus találmányával, amelyet ingyen Magyarországnak ajándékozott volna olyan feltételekkel, hogy a legyártott motorok után előre kapjon jutalékot, a találmány műszaki leírását valamint működésének elveit a szerződés aláírásáig nem fedi fel. A hazai vezetést izgalomba hozta a „nagy üzlet” lehetősége, azonban „zsákbamacska” vásárlása meglehetősen kockázatos. A legfelsőbb vezetők láncolatán (miniszterelnök, ipari miniszter, stb.) keresztül eljutott a probléma a KFKI Kutatóközpontba, amelynek feladata volt szakvéleményt nyilvánítani a nagy találmányról. Bár középiskolai fizikai ismeretek alapján is nyilvánvaló volt a következtetés, a politikus számára is „meggyőző” formában kellett véleményt nyilvánítani. A szakma tehát különféle nukleáris mérések működés közbeni elvégzését javasolta, hogy meggyőződjön arról, hogy valóban termonukleáris reakciók játszódnak le az autó motorjában, mielőtt a szerződés megkötésre kerül A feltételek kidolgozásában Gyimesy Zoltán, a KFKI Atomenergia Kutató Intézet akkori igazgatója, valamint e sorok írója, mint a Részecske és Magfizikai Kutató Intézet tudományos igazgatóhelyettese, vett részt. Természetesen a feltalálóról a feltételek ismertetése után többet nem lehetett hallani, őt és találmányát elborította a jótékony feledés homálya. Ha szabad kissé profánul fogalmazni, mint ahogy a népi bölcsesség is teszi, sok szenzációs találmány legalább annyira praktikus, mint a szellentéssel működő tojásfestő berendezés!
 Beck Mihály könyve szakavatottan vezeti végig az olvasót valamennyi témakörön, amelyet a média fel-felkapott – bár a kudarcot vallott feltalálókról, vagy a leleplezett sarlatánokról a médiában érdekes módon soha nem esik szó, erről már feltehetően „nem kötelessége tájékoztatni a közönséget”.  Ez a kis „szkeptikus biblia” igen hasznos és érdekes olvasmány; mindenkinek ajánlom elolvasását, mielőtt különféle bajait mágneses karkötővel, életkristállyal és sok egyéb hangzatos csodaszerrel szándékozik orvosolni. (Emlékezzünk egy mostani divatos reklám szövegére: „mert hülye azért nem vagyok!”)
 Az irracionalizmus azonban tör előre feltartóztathatatlanul. Ennek bizonyítéka például az év elején szenzációt keltett, „semleges árammal működő” szuper találmány, amely lényegében áramátalakító berendezés. A semleges áram nem ráz, mert semleges, mondja az egyik feltaláló, sőt azt is hozzáteszi a könnyebb érthetőség kedvéért: „a készülék igen erős, 1-2 másodperc időtartamú, trapéz alakú gravitációs impulzusokat bocsát ki magából, a beállítástól és terheléstől függően.”(!!)
 Egy másik, egészen friss, de elborzasztó példa az egyik kereskedelmi TV csatornán főidőben bemutatott ördögűzés, amelynek során a két (feltehetően keleti) egyház papjaként is kvalifikált mester sok évtizedes tapasztalataival kiűzi a szerencsétlen páciensből a benne randalírozó „rossz szellemet”.
 Sajnos ezek az események nem szerepelhettek Beck professzor könyvében. Biztos azonban, hogy a következő kiadásban már benne lesznek, hacsak addigra nem válnak lerágott csonttá a sok új „úri huncutság” között.
 A könyv záró gondolatait a szerző Máté evangéliumából vett idézetekkel teszi közérthetőbbé: „Őrizkedjetek a hamis prófétáktól, kik a juhoknak ruhájában jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.
Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vajjon a tövisről szednek-e szőlőt, vagy bojtorjánról fügét?
Ekképpen minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem” (Máté evangéliuma, 7: 15-17, Károli Gáspár fordítása)
 A konklúziót Beck professzor a következőképpen fogalmazza meg: „A természettudományi megismerések igaz voltát bizonyítják a csodálatos elektronikus eszközök; a nagyszerű gyógyszerek, melyek segítségével rémületes betegségek tucatjait tették leküzdhetővé; az átlagos életkort évtizedekkel meghosszabbították; a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését lehetővé tevő biológiai felfedezések és kémiai szerek, melyek nélkül a fejlett államokban is éhínséggel kellene számolnunk.. Ha a paratudományok eddigi tanításai helyesek lennének, az emberiség az eddigieknél sokkal jelentősebb, a mindennapi életünket meghatározó felfedezésekkel gazdagodna. A paratudományok csak akkor számíthatnak egyértelmű elismerésre, ha reprodukálható kísérleti eredményeket szolgáltatnak.”
(Beck Mihály, Parajelenségek és paratudományok, Vince Kiadó, Budapest, 2004.)
 


Könyvlista