Válasz: A bumeráng mozgását a körülötte áramló levegõ nyomásviszonyai határozzák meg. Az áramló levegõ mozgását egy szabálytalan test körül leírni felettébb nehéz. (Az áramvonalas autókarosszériák tervezésénél is inkább modelleznek).
A bumerángot Ausztráliában és India egyes területein használták. A harcra vagy vadászatra alkalmazott bumeráng nem tér vissza, a visszatérõ bumeráng ezeken a vidékeken is inkább játékszer volt.
A bumeráng repülésében nem a jellegzetes bumeráng alak, hanem a bumeráng keresztmetszete és az elhajítás módja játszik döntõ szerepet. (S, T, Y, X, V alakú “bumerángok” is visszajönnek, ha a keresztmetszetük megfelelõ, s megfelelõen dobják el õket.)
A bumerángok keresztmetszete a repülõgépek szárnykeresztmetszetéhez hasonlít, vagyis az egyik oldaluk domború, a másik homorú vagy egyenes. A domború oldal mentén gyorsabban áramlik a levegõ (mert nagyobb utat tesz meg a bumeráng mentén), mint a másik oldalon. Ahol a levegõ gyorsabban áramlik, ott a Bernoulli-törvény értelmében nyomása kisebb, s így a nyomáskülönbség miatt a homorú oldal felõl a domború oldal felé ható erõ ébred. A bumerángot függõleges síkban hozzák forgásba úgy, hogy a felsõ vége a haladás irányába forogjon. Az elõbb leírt erõ magyarázza a bumeráng pályájának domború oldal irányába történõ elcsavarodását, ugyanakkor nem következik belõle a bumeráng síkjának kezdeti függõleges helyzetbõl való elfordulása. Ennek az elfordulásnak magyarázata a következõ:
A bumeráng nemcsak halad, hanem forog is. Így az alsó
végének és a felsõ végének más
a levegõhöz viszonyított sebessége. Mivel a felsõ
vég sebességének iránya egybeesik a bumeráng
haladási irányával, ezért a felsõ véghez
képest a levegõ gyorsabban áramlik. Így a nyomáskülönbségbõl
fakadó (domború oldal felé térítõ)
erõ itt nagyobb lesz, mint az alsó végnél (itt
ellentétes a forgás haladás iránya). Tehát
a bumeráng felsõ és alsó ágában
is a bumeráng pályát domború oldal felé
elcsavaró erõ ébred, csakhogy ez az erõ fent
nagyobb, mint lent, s így miközben a bumeráng pályája
a domború oldal felé fordul, a bumeráng síkja
(az erõk forgatónyomatéka miatt) a kezdeti függõleges
helyzetbõl, fölülrõl lefelé kibillen.