Válasz: A Richter-skála a földrengések méretét, ún. magnitudóját határozza meg. A fogalmat Richter 1935-ben vezette be. A földrengés magnitudóját megkapjuk, ha a földrengés epicentrumától 100 km-re lévõ szabvány szeizmográfon felvett szeizmogramban megmérjük a mûszer által jelzett legnagyobb kitérést mikronban (10–6 m), s annak tízes lapú logaritmusát vesszük.
Egy 4-es magnitudójú rengés tehát 1 cm-es
kitéréseket eredményez az elõbb említett
szabvány szeizmográfon, míg a 3-as magnitudójú
rengés esetében a kitérés 1 mm. Ezek alapján
kiszámítható, hogy a vizsgált kitérés
egy feles magnitudó esetén az alatta lévõ egész
magnitudó 
-szerese,
azaz durván 3,2-szeres. Mivel a rezgések magnitudója
közelítõleg egyenesen arányos a rengésben
felszabaduló energia tízes alapú logaritmusával,
a feles rengésekben durván 3,2-szer annyi energia szabadul
fel, mint a Richter-skálán alattuk lévõ legközelebbi
egész magnitudójú rengésben.
Aki az ilyen fajta elvont matematikai számításoktól irtózik, annak rendelkezésére áll a földrengések külsõ hatása alapján felállított Mercalli–Cancani–Sieberg-skála, melynek a következõ fokozatai vannak.
I. Nem érzékelhetõ. Csak mûszerekkel érzékelhetõ.
II. Nagyon gyenge. Csak egyesek észlelik a házon belül, fõképp az emeleteken.
III. Gyenge. A házon belül lévõknek kisebb része észleli. Legtöbbször továbbhaladó jármû hatásához hasonló.
IV. Mérsékelt. Nappal házon belül sokan, házon kívül kevesen érzékelik. Éjszaka egyesek felébrednek rá. A tányérok, ajtók, ablakok megzörrennek. A falak recsegnek. A nehezebb autók épületrázásához hasonló a hatásuk. Az álló autókat meghimbálja.
V. Elég erõs. Csaknem mindenki észreveszi. Sokan felébrednek. Az ablakok betörnek. Egyes tárgyak felborulnak, a függõ tárgyak lengésbe jönnek. Az ingaóra megállhat. A fák lengésbe jöhetnek.
VI. Erõs. Mindenki észreveszi. Sokan megijednek s a lakásból kiszaladnak. Egyik-másik nehéz bútor elcsúszik a helyérõl. Néhány kémény ledõlhet.
VII. Nagyon erõs. Mindenki ijedtében kiszalad a házból. A jól megépített épületekben kevés, a kevésbé jól megépített házakban komolyabb károk keletkeznek. Sok kémény lehull. Az autóvezetõk vezetés közben észreveszik.
VIII. Eléggé romboló. A házaknak mintegy negyedrésze súlyos kárt szenved. Egyesek összeomlanak, sok lakhatatlanná válik. A lakóházak kéményei beomlanak, gyárkémények összedõlnek, emlékmûvek, szobrok leomlanak, elmozdulnak. A nedves földbõl iszapos víz nyomódik ki. Az autóvezetést nagymértékben akadályozza.
IX. Romboló. A lakóházak fele súlyosan megsérül. Viszonylag sok összeomlik, a legtöbb lakhatatlanná válik. A földben repedések keletkeznek, az elásott távvezetékek elszakadnak.
X. Erõsen romboló. Az épületek ¾ részében súlyos sérülések keletkeznek. A legtöbb összeomlik. A jól megépített házak is súlyos sérüléseket szenvednek. Tekintélyes földcsuszamlások lépnek fel, a földben hatalmas repedések keletkeznek.
XI. Katasztrofális. Minden kõépület összeomlik, a hidak leszakadnak a távvezetékek használhatatlanná válnak, a sínek meggörbülnek.
XII. Teljesen katasztrofális. Minden emberi létesítmény tönkremegy. A rengéshullámok a felszínen is láthatók lesznek, egyes tárgyak a földrõl a levegõbe dobódnak fel.