D. BOOTHROYD
Harpenden
Hertfordshire
1. válasz: A fotonok felmásznak az orrukba!
STEVE JOSEPH
Sussex
2. válasz: Azt hiszem, nagyon egyszerû a felelet: ha a nap egy adott – fõleg szélárnyékos vagy üveggel körülvett – helyet ér, a hõmérséklet nagyon megemelkedik. Emiatt a levegõ felmelegszik, felfelé áramlik, és sok millió porszemet, hajszálat visz magával. Ezek a részecskék valóban felmásznak az ember orrába a légárammal – ezért kell tüsszenteni.
ALAN BESWICK
Birkenhead
3. válasz: A mamám, az egyik nõvérem és én is így vagyok a tüsszentéssel. Azt hiszem, ez a jelenség genetikai okokra vezethetõ vissza, és eddig fel nem ismert elvolúciós elõnyökkel jár. Sok embert megkérdeztem, és úgy tûnik, hogy mi, a "nap-tüsszentõk" kisebbségben vagyunk. Az ózonlyuk elvékonyodása miatt azonban egyre több ultraibolya fény hatol a légkörbe, ezért egyre veszélyesebbé válik, ha a napfény közvetlenül a szembe jut. Azt a néhány szerencsés embert, aki "nap-tüsszentõ" génnel van felszerelve, nem fenyegeti ez a veszély, mert a szeme automatikusan becsukódik tüsszentéskor! A többiek majd fokozatosan megvakulnak, pedig a természetes kiválasztódás rendszerint nem az ilyen folyamatoknak kedvez...
ALEX HALLATT
Newbury
Berkshire
4. válasz: Az éles fénnyel kiváltott tüsszentési hajlam öröklõdik, egyik generációról a másikra száll. A népesség 18–35 százalékát érinti. A tüsszentésnek az az oka, hogy a szem és az orr védekezõ reflexei szoros kapcsolatban állnak. Ezt példázza az is, hogy tüsszentéskor a szemünk becsukódik és könnyezik. Jól ismert, hogy a "fénytüsszentés" komoly veszélybe sodorhatja a vadászpilótákat, ha a nap felé fordulnak.
R ECCLES, igazgató
Cardiffi Egyetem
Megfázás- és Szaglószerv-kutatási
Központ
5. válasz: A fénnyel kiváltott tüsszentésrõl Francis Bacon is írt a Sylva Sylvarumban. [Az angol szöveg 1635-ben jelent meg, az idézett részlet magyarul nagyjából a következõképpen hangzik.] A Nap nézése tüsszentést vált ki. Ennek oka nem az orrlyuk melegítése, mert ha valaki az orrlyukait tartja a Nap felé, hiába hunyorog, tüsszentenie kell. Az agyból lefelé áramlik a nedvesség. Ettõl a szem megtelik könnyel; de ha a nedvesség lefolyik a szembe, az összehangolt mozgás miatt az orrlyukba is jut, és tüsszentés következik be; s fordítva, az orrlyuk belsõ csiklandása az összehangolás miatt nemcsak az orrlyukba vezeti a nedvességet, hanem a szembe is; és a szem is könnyezik. De azt is megfigyelték, hogy ha valakinek tüsszentenie kell, és addig dörzsöli a szemét, amíg meg nem telik könnyel, megelõzi a tüsszentést. Ennek az az oka, hogy az orrlyukba leereszkedõ nedvesség eltérül a szembe.
C W HART
Washington
Smithsonian Intézet