1. válasz: Ezt a kérdést akkor tudjuk hitelesen megválaszolni, ha tisztában vagyunk azzal, mi a földrengés oka. Errõl Bertalanffi Pál a nagyszombati egyetem tanára a Világnak két rendbéli rövid ismérete címû 1757-ben megjelent, s korához képest is kissé ósdi felfogású (Kopernikusz világképét tagadó) mûvében a következõket mondta:
A föld gyomrának különféle hasadéki, rései, üregei, melyeken által a tengernek vize és gõze a forrásoknak és kutaknak formálására szüntelen béhat és melyekben az altüzek és szelek is foglaltatnak: ezek szelek és tüzek pedig három kiváltképpen való míveléssel vannak; elõször a föld alatt való vizeket a különféle réseken által felhajtják, hogy azok valahol a föld színén kiforrjanak; másodszor a tûz az érceket és drága köveket csodás módon összeforrasztja és annak idejében megérleli; harmadszor az alszelek a tûzzel egyetemben néha a földet szörnyen megindítják, mert midõn azok a tengerbõl béható bõvebb vizektõl összeszoríttatván nagyobb tért keresnek, arra mind addig futkosnak a földnek üregeiben, valamíg annak indításával és meghasításával valahol iszonyú bõgve ki nem szakadnak. Ebbõl már könnyû annak okát látni, hogy a tenger mellett oly gyakor és oly rettenetes a földnek indulása, mert ott tudniillik a tenger nagyobb erõvel béfoly a földnek üregeibe, következendõképpen könnyebben szorítja össze az azokban lévõ tüzeket és szeleket, hogy azután azok valahol szabad kimenést keresvén, erejek szerint a földet megremegtessék
A fentiek ismeretében világos, hogy a földrengések ellen akkor véd a birkavese, ha az alszelekre és az altüzekre hatással van, azokat gyengíti, megszünteti. Ez pedig könnyen ellenõrizhetõ kísérletileg is, amit a kérdezõnk remélem megtesz, s eredményérõl beszámol.
Horányi Gábor, Budapest, 2001.
2. válasz: Hogy a birkavese megelõzi a földrengést? E csupa lehetetlenség Azért az illyeneket senki sem hiheti, hanemha erõszakot akar tenni a józan okosságon Egy közönséges és esmeretes babonaság a nép között Babonaságnak nevezem pedig mind azt, valami az okosságnak és a Vallásnak szentséges törvényeivel egyenesen ellenkezik; azokat a hijábavaló értelmeket, és azokból folyó képtelen tselekedeteket, a mellyeknek semmi igaz okok, és fundamentomok nintsen, még is mindazáltal bévétetnek, tápláltatnak, és a köznéptõl széltére gyakoroltatnak. A Babonaságnál nintsen nagyobb ostora, és veszedelmesebb pestise az emberi nemzettségnek, melly miatt jószágok, egésségek, sõt sokszor életek is veszedelemre tétetik ki az embereknek. Ennek szülõ-annya a természeti dolgokban való méjséges tudatlanság, és azoknak visgálásokban való tetemes tunyaság. A melly ember tsak valamennyire esméri is a természetet: az ollyan nem egy könnyen engedi magát akármelly babona által is eltsalatni; ellenben a ki itt tudatlan, két kézzel fogja sokszor, és gyakorolja még az ollyan képtelenségeket is, a mellyek az Istennek bántására, magának és embertársának rontására vagynak.
Fábián József, Veszprém, 1803.
3. válasz: A Gyaloggalopp c. nagy sikerû filmben ígérte meg a tudós lovag Arthur királynak, hogy egyszer elmondja: hogyan lehet birkavesével földrengést megelõzni. A válaszadók, úgy látszik, nem látták a filmet.
Barsy Szabolcs