Válasz: A marsi meteoritok kérdése évek óta folyamatos tudományos viták tárgyát képezi. Mára mindenki elfogadja, hogy az így emlegetett kõzetdarabok valóban a Marsról dobódtak ki egykori becsapódások hatására s ezt követõen érkeztek a Földre. Ennek megkérdõjelezhetetlen bizonyítékát a kõzetek gázzárványaira jellemzõ és a marsi légkörben ûrszondák által mért összetevõ-arányok egyezése jelenti.
Az ALH84001-es meteoritról szóló, nagy szenzációt keltett publikációban (1996) leírták a kb. 4,5 milliárd éves kõzetdarabban található szerves vegyületeket (többgyûrûs aromás szénhidrogének, röviden PAH-vegyületek), valamint apró magnetit-kristályokat, és különös, a nanométeres mérettartományba esõ hosszúkás testeket mutattak ki. A szerzõk következtetése az volt, hogy mindezek együttes jelenlétének legvalószínûbb magyarázata valamilyen õsi életfolyamat lehet, illetve a hosszúkás testek nanobaktériumok fosszilizálódott maradványai.
A cáfolatok legnépszerûbbje szerint a fenti leletek csupán földi eredetû szennyezõdések, illetve sokat hallható ellenérv az is, hogy egy kõzetdarabban semmi nem élheti túl a bolygóközi utazás megpróbáltatásait (mechanikai hatás, gyorsulás, felhevülés, rendkívül alacsony hõmérséklet, vákuum, intenzív sugárzás). Ám fontos megjegyezni, hogy mindezen hatások csak a kõzetek felszínét érintik, belsõ részeiket szinte egyáltalán nem.
Számos kutatócsoport vizsgálja ma is e különös meteoritot, újabb és újabb mozaikokat illesztve az összképhez. A legfrissebb eredmény szerint az említett magnetit-kristályok finom elrendezõdése szabályos, láncszerû mintázatot követ, amely csak élõ szervezetben alakulhatott ki (mivel a szerves folyamatoktól független magnetitszemcsék elrendezõdését a mágneses tér határozza meg s ennek hatására a lineáris alakzat nem jöhet létre).
Végezetül, két másik marsi meteorit, a Nakhla, illetve a Shergotty tanulmányozása során olyan karbonát-gömböket mutattak ki, amelyekhez hasonlókat a Földrõl is ismerünk, a Columbia-fennsík trappbazaltjából. A felfedezést az teszi izgalmassá, hogy ezekben az analógiaként használt földi bazaltokban a gömbök mellett baktériumok is találhatók, így – mai tudásunk alapján – nem zárható ki, hogy az élet ehhez hasonló formája még néhány százmillió éve is jelen volt a vörös bolygón.
Sík András