1. válasz: Valószínûleg Önnek van igaza. Igen sok kísérlet bizonyítja, hogy a láz adaptív válasz, amely elõsegíti a gazdaszervezet ellenállását és lassítja a kórokozók szaporodását. A láz több százmillió év alatt fejlõdött ki (a gerincesek és sok gerinctelen állat szervezete lázzal válaszol a fertõzésre).
Matthew Kluger elegáns vizsgálatai, amelyeket 25 évvel ezelõtt folytatott a gyíkokkal, azt mutatták, hogy a láz csökkentette a halandóságot és növelte a túlélési arányt.
A lázcsillapítók valószínûleg nem a testhõmérséklet csökkentése miatt javítják a közérzetünket, hanem fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentõ hatásuk révén. Ha a testhõmérséklet növekedése miatt betegnek éreznénk magunkat, miért szeretnék az emberek a szaunát, ahol a hõmérsékletük több fokkal is emelkedhet?
Alexander Gourine
University College Medical School
London
2. válasz: A lázas test hõmérsékletének csökkentése inkább káros lehet, mint hasznos. Ezt olyan kísérletek támasztják alá, amelyekben a halakat két, egymással összeköttetésben álló, de különbözõ hõmérsékletû vízzel töltött tartályban helyezték el. Az egészséges halak egy bizonyos vízhõmérsékletet kedveltek, míg a fertõzött állatok a magasabb hõmérsékletû vizet választották. Ha a kísérleti állatok nem mozoghattak a tartályok között, nõtt a halálozási arány. A történetet Kluger könyvében olvastam (Fever: Its Biology, Evolution, and Function, Princeton University Press, 1979).
John Forrester
3. válasz: A szervezetünk enzimeinek aktivitása nagyban függ a hõmérséklettõl. Mindennek van egy hõmérsékleti optimuma, amikor is a legnagyobb aktivitással dolgozik. De nagy részük magasabb hõmérsékleteken aktívabb! Kóros helyzetben szükség van a magasabb hõmérsékletre, hogy gyorsabb legyen az anyagcserénk (a lebontó utak is), és így gyorsabban, könnyebben el tudjunk bánni a bejutott idegen anyagokkal (kórokozókkal).
Másrészrõl a hemoglobin nagyobb hõmérsékleten jobban le tudja adni az oxigént, így helyi gyulladás esetén a gyulladt terület oxigénellátottsága is jobb lesz.
Hátulütõ viszont, hogy fehérjéink nagy része nem bírja a magas hõmérsékletet, és kicsapódik. Ez a folyamat már 40 oC körül megkezdõdik. Így az e fölötti lázat már mindenképpen csillapítani kell. Hozzáteszem még, hogy a lázcsillapítóknak is idõ kell, hogy hassanak, s nem is mind dolgozik túl jól. Így ha csak 40,5 oC körül veszünk be egy gyenge hatásút, akkor lehet, hogy nagy bajban leszünk, mire hatni kezd, ha egyáltalán jut valamire!