Válasz:
A madarak háromféle módon járhatnak. Lépdeléskor
a jobb és a bal láb váltakozva mozog, fél periódusnyi
eltolással. Az idõnek több mint a felében a jobb
és a bal láb is a földön van, ezért létezik
olyan idõszak, amikor mindkét láb a földön
van. Futáskor az egyik láb szintén fél periódusnyival
siet/késik a másikhoz képest, de a lábak az
idõnek kevesebb mint a felében vannak a földön,
ezért létezik olyan idõszak, amikor egyik láb
sincs a földön. Ugráskor a lábak többé-kevésbé
egyszerre mozognak. Ez kétségtelenül azt jelenti, hogy
az idõ nagyobbik részében egyik láb sincs a
földön. A hóban ugráló madarak lábnyomai
azt mutatják, hogy a jobb és a bal láb nyoma egymás
mellett van, vagy egy kicsit el van tolódva egymáshoz képest.
Azért ezzel a definícióval kezdtem, mert a kérdés
egy kissé félrevezetõ: nem az ugrálás
és a lépkedés a két alternatíva, hanem
az ugrálás és a futás. Mi, emberek, lépkedünk,
ha lassan akarunk járni, és futunk, ha sietünk; ilyenkor
a sebességünk kb. 2 méter/másodperccel változik.
A pintyek, verebek, cinkék, varjak az ugráló madarak közé tartoznak. A barázdabillegetõk és a gázlómadarak futnak. Úgy tûnik, az a szabály, hogy minél többet van egy madár a fán, annál valószínûbb, hogy ugrál.
Az elõbb azt mondtam, hogy az ugráló madarak többé-kevésbé egyszerre mozgatják a lábaikat. A madarak rendszerint egyszerre teszik le a lábukat, amikor ugranak, de a varjak és a szarkák egy kicsit elõbb teszik le az egyik lábukat. Soha nem láttam még erre logikus magyarázatot.
R. McNeill Alexander