1. válasz: Az emlõsök többségében – az embert leszámítva – a szemlencse úgy töri a fényt, hogy csaknem tökéletes látás jön létre. A szemtengelyferdülés is ritkábban fordul elõ és kisebb mértékû, mint az emberek esetében. Ezeket a jelenségeket három kollégámmal figyeltük meg, szokásos szemészeti vizsgálatok során. Az is igaz azonban, hogy jóval kevesebb állatot vizsgáltunk meg, mint ahány embert. Sokféle állattal kísérleteztünk azonban, például birkával, lámával, jegesmedvével, lajhárral. A rövidlátás valószínûleg "természetes" hátrányt jelentene az emlõsök számára.

David Piggins, Bangor, Gwynedd

2. válasz: A rövidlátásban valószínûleg genetikai tényezõ is szerepet játszik, de ez nem magyarázza meg, hogy ez az elváltozás miért olyan gyakori a mai világban. Azok, akik rendszeresen messzire fókuszláják a szemüket, például a tengerészek és a hegymászók, kevésbé hajlamosak a rövidlátásra. Valószínû, hogy a szem két oldalán levõ izmok begyakorolják a szem összehúzását, ami megelõzi a rövidlátást. Ha valaki elkezd szemüveget viselni, nincs szükség az "állítgatásra".
 
Brynjolfur Thorvardarson, Southampton
 

3. válasz: Abból, hogy az emberek körülbelül 40%-a szemüveges, nem következik, hogy az emberi faj szeme hibás. A primitív népek között nem ritka az olyan éles látás, amilyen nekünk szinte emberfelettinek tûnik.

Kevin Wooding, Oxford
 

4. válasz: A rövidlátásnak genetikai okai is vannak, de nem foghatunk mindent az öröklõdésre. Azok között, akik a szemükhöz közeli tárgyakkal dolgoznak (például a szabók), gyakran akadnak rövidlátók. Régebben úgy gondolták, hogy ezek az emberek a rövidlátás miatt választottak ilyen munkát. Néhány évtizede azonban kiderült, hogy az átlagosnál jobb eredményeket elérõ egyetemisták (akik feltehetõen az átlagosnál többet olvasnak) inkább hajlamosak a rövidlátásra, mint a társaik. Hasonló tendenciát figyeltek meg a zárt környezetben nevelt kísérleti állatok esetében is.
 
C.r. Cavonius, Dortmundi Egyetem, Németország

5. válasz: A fogságban nevelt emlõsök hajlamosak a rövidlátásra. A rövidlátást a szem tengelyirányú méretének kedvezõtlen változása okozza, és a szaruhártya változása is befolyásolja a látást. A legtöbb módosulás a születés utáni néhány évben zajlik le általában, de a következõ három évtizedben is folytatódhat, bár kisebb mértékben.
 
A csirkéknél 10 dioptriás rövidlátás is elõidézhetõ és visszafordítható kontkatlencsével, néhány hét alatt. A szem hátsó részében rendkívül nagy változások játszódnak le, és ezt annak a változásnak tulajdonítják, amely a növekvõ csirke szemének növekedési sebeségében következik be.

Matt Cooper, Brighton, Sussex
                    

6. válasz: Az idõsebb emberek körében az örökletes rövidlátásnál gyakoribb az öregedés miatti szemhiba. A vadonban várható életkoron túl az emberi szövetek rongálódnak és elveszítik rugalmasságukat, ami szemtengelyferdülést és öregkori távollátást okoz. A lencse átlátszatlanná válhat a hályog miatt, vagy  elsötétedhet, ezért több fényre van szüksége.

A háziállatok is hasonló bajokban szenvedhetnek, ha meghaladják a vadonban várható élettartamot. Az öreg kutyák és macskák szemén gyakran képzõdik hályog. A kutyák szemlencse-cseréje ma már rutin mûtét. A kutyának mégsem kell szemüveg – amíg látja az ételt a tányérján. Végül is a dobozon nem kell elolvasnia a márkanevet...

Jon Richfield, Dennesig, Dél-Afrika
 

7. válasz: A legegyszerûbb magyarázat az, hogy azok az állatok, amelyek rövidlátónak születnek vagy azzá válnak, hamar elpusztulnak, ezért nem örökítik át ezt a rendellenességet. Az ember sok "természetes" hibát korrigálhat, ezért nem vonatkozik rá számos olyan természtes kiválasztódási szabály, amely a többi élõlényre hatással van. Sok olyan nehézségen úrrá tudunk lenni, amelyben más emlõsök elpusztulnak. Ezért a viszonylag jelentéktelen genetikai hatások felszaporodhatnak a génjeinkben.
 
 Mark Farmer

8. válasz: Vannak, akik a rövidlátást nem tulajdonítják környezeti hatásnak. Pedig ez az elváltozás gyakoribbá vált azoknál az eszkimóknál, akik Grönlanról Dániába költöztek, és az utóbbi évtizedekben Tajvanban is elterjedt. Mindkét eset arra utal, hogy a környezet és a tanulás hatással van a látásra. Ez adhat magyarázatot arra is, hogy az iskolások látása javul a nyári szünet után.
 
Roger Hitchings, London
 

9. válasz: Az a levélíró, aki a természetes kiválasztódás hiányának tudja be a rövidlátást, téved. Az antropológusok megfigyelték, hogy az eszkimók csaknem tökéletesen láttak, amíg nem váltak közülük sokan írástudóvá.
 
A szem a gyerekkorban állandóan változik, és a lencse természetes fókusza olyan helyre kerül, hogy a legélesebb  kép jelenjen meg a retinán. Ha mindig távoli tárgyakat nézünk, a fókusztávolság úgy áll be, hogy a távoli tárgyakat lássuk tisztán. Ha sokat olvasunk, a szem megnyúlik, ami azt jelenti, hogy a közelebbi tárgyakra könnyen tudunk fókuszálni. Valószínû, hogy a távoli és közeli dolgok közötti állandó váltás okozza a rövidlátást.

Patrick Draper

10. válasz: Az Amerikai Limnológiai és Oceanográfiai Társaság 1993-as konferenciáján minden kétségem eloszlott afelõl, hogy a rövidlátást az olvasás okozza. Amint sorba álltam a rostonsültemért, megrökönyödve vettem észre, hogy az elõttem várakozó mintegy ötven ember szemüveges (én is az vagyok). Feltételezve, hogy a rövidlátásra adott 40%-os becslés helyes, annak a valószínûsége, hogy az 50 ember véletlenszerû kiválasztással jött össze, 1,3 · 10^–20.
 
 
Simon Wright, Hobart, Tasmania