Kérdés: Valamelyik nap, novemberben, körülbelül egy órával napfelkelte elõtt, esõben vezettem az autómat. Hátam mögött egy rövid idõre szétoszlottak a felhõk. Telihold volt. Elõttem feltûnt valami, amit "holdszivárvány"-nak neveznék. Sokkal halványabb volt a szokásos szivárványnál és úgy tûnt, mintha barna festékkel mosták volna át. Ritka jelenséggel volt dolgom? Más is látta már? Miért pont ilyen volt?

Alan Buchanan
Scunthorpe, North Lincolnshire


Válasz: Bár a telihold elég fényes ahhoz, hogy szivárványt keltsen, a holdfénytõl eredõ szivárvány ritka látvány, mert a körülmények csak néha felelnek meg hozzá.

A Holdnak alacsonyan kell lennie az égen. Ha 42 fok fölött áll, a szivárvány a horizont alá esik. A levélíró "idõzítése" a lehetõ legjobb volt: a Hold 10 fokkal lehetett a horizont fölött. A sötét ég is fontos, mert a szivárvány gyakran csak sötét felhõk elõtt látszik jól. A napfelkeltéhez közeledve a holdfény szivárványa kelet felé jelenik meg, ahol a Nap feljön, de egy órával napfelkelte elõtt novemberben még sötét az ég Angliában.

A Hold szivárványa két ok miatt is szürkés. Ha a megvilágítás gyenge, mindent fekete-fehérben látunk – gondoljunk arra, hogy csak a legfényesebb csillagok színesek egy kicsit. De az is ugyanilyen fontos, hogy a holdfény nem színes. A Hold nagyon sötét (a ráesõ napfény 7 százalékát veri csak vissza), jórészt barna, és a szivárvány csak olyan színeket mutathat, amilyenek a beérkezõ fényben is jelen vannak. Napnyugtakor a szivárvány néha vörösbe fordul a napfény megváltozott színe miatt. Ha a "földfény" hatására képzõdõ szivárványt láthatnánk a Holdon, hihetetlenül szép lenne, mert a Föld színes. De a Holdon sajnos nincs szivárvány, mert a légkörében nincs vízgõz.

Albert Zijlstra
Manchesteri Egyetem
Tudományos és Mûszaki Intézet
Fizika Tanszék



Vissza a kérdésekhez
The Last Word Archive
Copyright New Scientist, RBI Limited 1998
For more science news and views, check out New Scientist Planet Science