H. C.
Oakham
Rutland

1. válasz: A növények magjai sokféle módon szóródhatnak szét. Nem biztos, hogy a nedvdús növények az állatoknak "készülnek". A feketeribizli és a szilva például a mag "elkészültéig" keserû. Sok trópusi gyümölcs viszont felkínálja magát a madaraknak, amelyek azután szétszórják a magokat. A füge magjai az egéren és az elefánton is változás nélkül vándorolnak át  – de így is az állatok terjesztik el a növényt.

Vannak gyümölcsök, amelyeket nem kedvelnek az állatok, de a hullott, rothadt gyümölcs magjait széthurcolják. A citrom ebbe a kategóriába tartozik, bár lehet, hogy a majmok szeretik, és még szét is köpködik a magját.

R. P. P-W.
Mauroux
Franciaország

2. válasz:  A száraz vidékeken honos citrusfélék gyümölcse azért savanyú, hogy ne szeressék az állatok. A citrom húsa három fõ ok miatt alakul ki:
hogy nehezebb legyen a gyümölcs, és messzire elguruljon, ha leesik a fáról,
hogy az állatok ne egyék meg a magokat,
és hogy a rothadó gyümölcshús vízzel és tápanyaggal lássa el a csírázó magvakat.
A magok célja a faj elterjesztése és nem az állatok etetése. Az állatok jóllakatása csak kellemes mellékhatás olyankor, amikor a növények az állatokat használják a magok elszállítására.

J. B.
Northampton

3. válasz: A citrusféléket olyan régóta termesztik, hogy már nem is tudjuk, eredetileg hogyan terjedtek el a magjaik. A termesztett citromot szeretik a majmok. Talán jobban kedvelik a savanyú ízt, mint az emberek.

Sok trópusi gyümölcs úgy terjed el, hogy a fáról lehulló, túlérett termést eszik meg az állatok, például a sertések vagy a tapírok. A savnak talán az a funkciója, hogy elriassza az állatokat, és a magok ott sarjadjanak ki, ahová lehullottak.

K. T.
Sheffieldi Egyetem
Éghajlat-változások hatását kutató laboratórium

4. válasz: A fönti válaszok azt sugallják, a citrom azért savanyú, hogy ne az állatok terjesszék el. Ez lehetséges, de nem feltétlenül igaz, mert nem tudjuk, milyen volt a vadcitrom.

Talán furcsa, de az összes citrusféle eredete homályba vész. A Királyi Kertészeti Társaságtól, a Missouri Botanikus Kerttõl, a kew-i Királyi Botanikus Kerttõl, valamint a New York-i Botanikus kerttõl kapott információink szerint a citromnak, a narancsnak vagy a lime-nak nincs vadon élõ rokona vagy õse. Mindössze annyit tudunk, hogy a citrusfélék olyan nagy területrõl származnak, amely magában foglalja Iránt, Indiát és Kínát is.

Az evolúciós vizsgálatok arra utalnak, hogy az összes citrusféle négy különbözõ faj keresztezésébõl származott, s az eredményt vég nélkül javították. Néhány kedvelt változat egyészen új: a grapefruit például a XVIII. század során jelent meg Barbadosban.

Szerkesztõség (New Scientist)