S. B.
Eden
North Carolina
1. válasz: Az elsõ órák közé tartozott a napóra, amelyen az idõ múlását az álló kar (gnomon) árnyéka mutatta a karra merõleges lapon vagy felületen.
Az északi féltekén, ahol a Nap keleten kel és nyugaton nyugszik, az árnyék a nap folyamán olyan irányban mozog, amelyet az óramutató járásával egyezõ iránynak nevezünk. Amikor elkezdték a mechanikus órák gyártását, az látszott logikusnak, hogy az óramutatók ebben az irányban mozogjanak.
Ha a napórát a déli féltekén találták volna fel, azt hiszem, az óramutatók az ellenkezõ irányban mozognának, és akkor azt neveznénk az óramutató járásával egyezõ iránynak.
M. T.
Cardiff
2. válasz: A napórára vezethetõ vissza, hogy az óramutatók egy-egy állása két különbözõ idõpontnak felel meg a nap folyamán. Az egyik a napkeltétõl napnyugtáig tartó idõszakra esik, a másik (amely nem jelenhetett meg a napóra számlapján), a napnyugtától napkeltéig esõ idõre.
M. B.
Ash Vale, Surrey
3. válasz: Annak nincs köze a napórához, hogy a 12-es a számlap tetején van, mert délben a napóra árnyéka északra (vagy majdnem északra) mutat.
P. S.
Cardiff
4. válasz: Az elsõ mechanikus óráknak csak egy mutatójuk, mert ez is elég pontosan mutatta az idõt, és hasonlított a napóra árnyékára.
T. P.
Tring, Hertfordshire
5. válasz: Az egyik levélíró, aki az északi féltekén lakik, azt írta, hogy a déli féltekén a Nap nyugatról keletre mozog. Biztosíthatom, hogy ez nincs így. A Nap még Ausztráliában is keleten kel és nyugaton nyugszik, és nagyon szép naplementék láthatók a tengeren Perthtõl nyugatra.
C. A.
Belmont
Nyugat-Ausztrália
Segesdy Gábor, Budapest (északi félteke)