R. C.
Bridport
Tasmania

1. válasz: A földrengésekhez használt Richter-skála önkényes skála, amely a földrengéshullámok mérésének logaritmikus skáláján alapszik. Ezenkívül más skálákat is használunk: a szélerõsség jellemzésére a Beaufort-skálát, amely a földön a tárgyak szél hatására végzett mozgásának, a tengeren a hullámjellemzõknek az észlelésén alapszik, a keménység mérésére pedig a Mohs-skála szolgál, amely önkényesen kiválasztott anyagokra épül (a legpuhább a talk, a legkeményebb a gyémánt).

A volt és a kelvin abszolút mértékegység, és a többi mértékegységgel is szoros kapcsolatban áll. A kelvin az a hõmérséklet-emelkedés, amely akkor jön létre, ha 1 gramm víz 1 kalóriát nyel el. Mivel ezek a mértékegységek "valódi dolgokra" vonatkoznak, például tömegre és energiára, a rövidítéseiket is használják. A Celsius-fok "középütt" helyezkedik el, mert 1 Celsius-fok 1 kelvinnek felel meg, de a Celsius-skála kezdõpontja – 273,15 kelvin – önkényes. A skálákat abszolút mértékegységek is felválthatják, mint ahogy a Beaufort-ról áttértek a kilométer/órára.

J. G.
London
 

2. válasz: Könnyebb dolgunk lenne, ha a földrengések nagyságát egyszerûen richterben adhatnánk meg. Sok skála (például a Beaufort-skála is) csak egész számokból áll, és azt is gyakran kérdik tõlünk, hogy a földrengés nagysága 10-es skálára vonatkozik-e.

A földrengések nagyságát rendszerint 0 (nem érezhetõ) és 12 (teljes pusztulás) között adják meg. A földrengés erõssége azonban energiakibocsátással kapcsolatos, ezért tetszés szerinti pontossággal megadható. Nem korlátozódik egész számokra, és a skála nem szabhat felsõ határt. De minthogy a skála logaritmikus, a 10-esnél sokkal erõsebb rengés az egész Földet romba döntené.
 
R. A.
Nemzetközi Szeizmológiai Központ
Newbury
Berkshire