A. P.
West Sussex
1. válasz: A vonalkód sötét és világos területekbôl áll. Amikor fénysugár esik rá, a világos sávok visszaverik, a sötétek elnyelik a fényt. A vonalkód-olvasókban rendszerint kis teljesítményû lézer a sugárforrás; az érzékelô a visszavert fényt detektálja. A világos sávokat azért ismeri fel az érzékelô, mert sok fényt vernek vissza, a sötéteket azért, mert keveset. A visszeverôdésbôl kapott minta alapján az olvasó rekonstruálja a vonalkód képét, és megkeresi, hogy a betáplált minták közül melyikkel egyezik. Bár többféle vonalkód-olvasóval találkozunk, ezek valójában csak a lézerfény mozgatásának módjában különböznek egymástól.
N. A.
Wokingham
Berkshire
2. válasz: A New Scientistet és a többi kiadványt egy nemzetközi számozási rendszer, az EAN (European article numbering) alapján azonosítják. A vonalkód az EAN-számot adja meg a gép számára értelmezhetô formában. Az EAN-t 1976-ban hozták létre, és beleolvasztották a korábbi számozási rendszert, az ISSN-t (international standard serial numbering). Az EAN az összes ISSN-szám elé 977-et ír (az ISSN-bôl a nyolcadik, ellenôrzésre szolgáló digitet hagyja csak el). A következô két digit rendszerint az árváltozást jelzi, az utolsó pedig az ellenôrzô digit. Ez a 13 digites szám egyértelmûen azonosítja a kiadványt, de a megjelenés hetét nem adja meg. Az egyes lapszámokat a két digites kiegészítô kóddal azonosítják.
J. P.
Article Number Association (UK)
London
3. válasz: Azért nem tudjuk megfejteni a vonalkódot, mert a kódolás nem olyan, mint amilyet az ember vár. Minden digit kódja négy sávból áll: két, egymással váltakozó feketébôl és fehérbôl. A digit értéke és a sáv szélessége között tehát nincs összefüggés. Minden digit kódja hét egység széles, bár a fekete és fehér sávok szélessége változó. A vonalkód-olvasóknak azt is tudniuk kell, hogy milyen sorrendben következnek a kódok, tehát "merre áll" a vonalkód. Ezért a vonalkódot két részre osztják. A bal felén páratlan számú elem van (a paritás páros), a jobb felén páratlan (a paritás páratlan). A hosszabb vonalak, amelyek a kód számunkra is olvasható részéig nyúlnak le, irányító vonalak. Ezek segítségével állapítja meg a berendezés, hol kezdôdik, hol végzôdik a kód, és hol van a közepe.
D R W.
Camberley
Surrey