Kérdés: Gyakran kapom meg úgy leveleimet, hogy a borítékra kék pontsort pecsétel a Királyi Posta (Royal Mail). A pontokra valószínûleg a szortírozáshoz van szükség. Megzavarná-e a szortírozógépet, ha újra felhasználnánk a borítékokat?

VASSILI PAPASTAVROU
Bristol


Válasz: A kék pontok valóban a levelek automatikus szortírozásához szükségesek. A pontokat most cseréljük ki piros vonalakra, ezeknek ugyanaz lesz a szerepük.

A jelek egy vagy két sort foglalnak el. A boríték aljára bélyegzett pontsor a cím kódja, amelyet a gép el tud olvasni. A boríték közepén vagy felsô részén látható sor egy számot jelöl; ez a Királyi Posta szortírozórendszerében azonosítja egyértelmûen a levelet.

A jeleket, amelyek foszforeszkálnak, tintasugaras nyomtatók pecsételik a levélre. A foszforeszkáló tinta azért jobb más anyagoknál, mert kitûnô jel/zaj aránnyal érzékelhetô, ha ultraibolya fénnyel világítják meg és a másodperc töredékének eltelte után detektálják.

A levélíró azt kérdezi, hogy a jelekkel ellátott boríték újbóli felhasználása megzavarná-e a szortírozógép mûködését. A válasz: nem. A Királyi Posta új, automatikus kódoló- és szortírozógépeiben az olvasóberendezések megkeresik és értelmezik a kódsorokat. Ha egy újrahasznált boríték kerül a szortírozórendszerbe, a gép felismeri a jeleket, és a levél útja a kézi szortírozóba vezet. Így azonban a Királyi Postának drágább a levél szortírozása, mintha új borítékot használtak volna.

PAUL BARTON
Head of Technology
Royal Mail
Swindon
Wiltshire


The Last Word Archive
Copyright New Scientist, RBI Limited 1998
For more science news and views, check out New Scientist Planet Science

A ChemoNet olvasói írják:

Úgy érzem, mintha a válaszadó keverné a fluoreszkálás jelenségét a foszforeszkálással.

1. Foszforeszkálás: A foszforeszkáló anyag a megvilágítás megszûnése után maga is fényt bocsát ki. Ebben az esetben nem kell ultraibolya fénynek lennie, közönséges megvilágítás után, ha mondjuk lekapcsoljuk a villanyt, a sötétben láthatjuk, ahogy a foszforeszkáló anyag "világít".

2. Fluoreszkálás: Ez a jelenség a megvilágítással egyidôben törtenik. Itt van jelentôsége az ultraibolya fénynek, hiszen azt szemünk nem fogja fel. A fluoreszkáló anyagoknak éppen az a jelentôségük, hogy a megvilágítással egyidôben, de más (meghatározott) hullámhosszú fényt bocsátanak ki. Ha ez a hullámhossz a látható tartományba esik, akkor megint csak úgy érzékeljük, mintha "vilagítana".

A két jelenséget közös néven kemilumineszcenciának, rövidebben lumineszkálásnak nevezik.

Ezek szerint az a gyanúm, hogy a levelekre nem foszforeszkáló, hanem fluoreszkáló festéket nyomtatnak.

Petô Zoltán


Ha az atomok vagy molekulák alapállapotukból magasabb energiájú (gerjesztett) állapotba kerülnek, elõbb-utóbb visszatérnek egy alacsonyabb energiájú állapotba, és eközben fényt sugározhatnak ki. Bár a különféle jelenségek elnevezése a fotofizikai és fotokémiai szakirodalomban sem teljesen következetes, a foszforeszcencia és a fluoreszcencia között általában a következõ különbséget teszik.

Foszforeszcenciáról általában nagy, szerves molekulák esetében beszélnek akkor, ha a két állapot közötti átmenethez legalább egy elektron perdületének (spinjének) meg kell fordulnia. Ez "magától" nem megy, ezért az ilyen átmenetet tiltottnak nevezik. Idõbe telik, míg a molekula – külsõ segítséggel – mégiscsak kijátssza a tilalmat. Fluoreszcens átmenetnél ilyen akadály nincs, ezért ez valóban gyorsabb.

Egyazon anyag – attól függõen, milyen állapotai között történik a sugárzó átmenet – foszforenciára és fluoreszcenciára egyaránt képes lehet. Nem biztos támpont a gerjesztett állapot élettartama sem, hiszen például a higanygõz egyfajta (fluoreszcens) sugárzásánál a másodperc millárdod részével, egy másik (foszforeszcens) sugárzásánál pedig tízmilliomod részével mérhetõ. Utóbbi valóban százszor hosszabb az elõbbinél, de számunkra mindkettõ pillanatszerûnek tûnik.

A gerjesztésre nemcsak fényt, de például kémiai reakciót is használhatunk – ilyen elven mûködnek a kémiai lézerek. A kémiai reakció energiájával gerjesztett állapotból való fénykibocsátást nevezik kemilumineszcenciának – az elnevezés tehát a gerjesztés módjára, nem az állapotok közötti átmenet megjelölésére szolgál.

Az eredeti kérdésre visszatérve: a magyarázatban használt foszforeszcencia kifejezés akár helyes is lehet.

NyL


Vissza a kérdésekhez