Kérdés: Miért pattog a pattogatott kukorica?

BEN WILKINS
Kingston upon Thames
Surrey


1. válasz: A jellegzetes pattogó hang két okra vezethetô vissza: részben arra, hogy a kukoricaszem belsejébe gyorsan áramlik be a hô, részben pedig arra, hogy a szem külsô, összefüggô rétege nagy mechanikai szilárdságot mutat.

Az erôs hevítés hatására elpárolog a víz a szem belsejében, és a gôz nagy nyomást hoz létre. A külsô réteg egy bizonyos nyomásig nem reped szét. Ha a belsô nyomás meghaladja ezt az értéket, a mag pattogó hangot hallatva szétrobban. Ekkor a keményítôtartalmú belsô rész kiterjed (a keményítôszemcsék megduzzadnak) – és készen áll az ehetô, puhán dudorodó pattogatott kukorica.

Nem minden kukoricfajtából lesz "popcorn". Csak akkor pattog jól a kukorica, ha a szem héja erôs és a belseje jól vezeti a hôt.

JULIAN SOUTH
Burton upon Trent
Staffordshire


2. válasz: A kukorica csak akkor pattog jól, ha nedvességtartalma 11 és 14 százalék között van. A jobb fajtákat légmentesen csomagolják, mert nedvességtartalmukat már beállították a kívánt szintre.

Ha a mag száraz, nem nô a belsejében akkorára a nyomás, hogy szétpattantsa a héjat. Ha túl nedves, a nyomás azelôtt repeszti szét, hogy a keményítô megfône: a héj megpuhul és idô elôtt felhasad.

Akkor sem járunk sikerrel, ha a kukoricát lassan, kis tûzön pattogtatjuk a gyors, erôs hevítés helyett. A kukorica a gyors nyomásnövekedés hatására "pattan ki", mert a szemnek nincs ideje az alkalmazkodásra. Lassú melegítéskor a szem megpuhul, ezért kisebb nyomás hatására is szétreped, és a maradék víz túl korán szabadul ki.

DAVID HILLS
Pasadena
Kalifornia


3. válasz: Érdemes megjegyezni, hogy a legrégebbi amerikai sírokban, sôt Mexikóban és Argentínában is találtak pattogatott kukoricát. Mintha "pattogatott kukorica korszak" uralkodott volna valamikor ezer évvel ezelôtt A fôzhetô, lisztté ôrölhetô kukoricát csak újabban termesztik.

ULRICH THIMM
Giessen
Németország


Vissza a kérdésekhez


The Last Word Archive
Copyright New Scientist, RBI Limited 1998
For more science news and views, check out New Scientist Planet Science