Christiaan Eijkman
(1858–1930)
A holland orvos az első, aki a jávai beriberi nevű hiánybetegség gyógyítása közben felfedezi, hogy a táplálékban a zsírok, szénhidrátok mellett egészen apró mennyiségű, de az egészséghez elengedhetetlen anyagok is vannak. Kiderítette ugyanis, hogy a rosszindulatú börtönparancsnok volt a jótevő, mikor hántolatlanul adta a raboknak a rizst, és ezzel akaratlanul is hozzájuttatta őket a szükséges kis „pluszhoz”. Az első világháború kirobbanásának tájékán vonta ki ezt az anyagot a rizsből a lengyel születésű amerikai C. Funk és nevezte el vitaminnak. (Később a B1 „keresztnevet” kapta.) Eijkkman 1929-ben orvosi Nobel-díjat kapott.
Forrás: Kórház
a tananyag szélén