Kémiatörténeti naptár
Január 1–31.
Rudolf
Clausius (szül.1882. január 6.): alapvető szerepet játszott a termodinamika
és a kinetikus gázelmélet kidolgozásában;
tőle származik az entrópia szó.
Eilhard
Mitscherlich (szül.1794. január 7.): kristályszerkezet; izomorfizmus.
Sören Sörensen (szül. 1868. január 9.) bevezette
a pH fogalmát a hidrogénion-koncentráció mérésére.
Jan
Baptista van Helmont (szül. 1579. január 12.) tőle származik a "gáz"
szó; kísérlettel
vizsgálta, hogy a növényi élet egyetlen "elemtől" (a víztől) származik-e.
Idézet
írásaiból..
William
Prout (szül.1785. január 15.) Prout-hipotézis
(minden atom tömege a hidrogén atomtömegének többszöröse).
Henry
Bessemer (szül. 1813. január 19.) Bessemer-féle
acélgyártás.
Otto
Diels (szül. 1876. január 23.): a diénszintézis felfedezése (Kurt Alderrel);
kémiai Nobel-díj, 1950.
John
Charles Polanyi (szül. 1929. január 23.): kémiai reakciók dinamikájának
kutatása; kémiai Nobel-díj, 1986.
Joseph-Achille Le Bel (szül.1847. január 24.): szerkezeti
szerves kémia (tetraéderes szén-vegyértékek).
Robert
Boyle (szül.1627. január 25.) elemek definiálása; Boyle-törvény
felfedezése; kísérletek
vákuummal; A
kétkedő kémikus.
Ilya
Prigogine (szül. 1917. január 25.) irreverzibilis folyamatok termodinamikája;
"disszipatív" struktúrák; kémiai Nobel-díj, 1977.
Edward
Morley (szül. 1838:. január 29.): Michelson-Morley
kísérlet; relatív atomtömegek meghatározása.
Peter
Agre (szül. 1949 január 30.) vízcsatornák a sejtmembránokban; kémiai
Nobel-díj, 2003.
Irving
Langmuir (szül. 1881. január 31.) felületi kémia (Langmuir-izoterma,
Langmuir-Blodgett
filmtechnika); kémiai Nobel-díj, 1932.
Kezdőlap