Tudomány- és technikatörténeti érdekességek a Scientific American nyomán
1946-1947
Az urániumfém felhasználható lenne a nemzetközi monetáris rendszer alapjául, helyettesítve az aranyat és az ezüstöt, amelyek hagyományosan a világ valuta-standardjának szerepét töltik be. Az atombomlás az urán tömegének legalábbis egy részét közvetlenül energiává tudja alakítani, s az energia, azaz a munkavégzõképesség a gazdasági érték sokkal logikusabb alapjának tûnik, mint a nemesfémek bármely adottsága. Az urán keménysége és könnyû oxidálhatósága kizárja, hogy pénzérméket készítsenek belõle. A hasadóanyagok nemzetközi ellenõrzésére vonatkozó javaslatok azonban elvezethetnek egy nemzetközi papírpénz létrejöttéhez, amelynek hátterében a központilag ellenõrzött urániumfém áll.
A kémikusok végre eljutottak a "legrakoncátlanabb" elem, a fluor megszelidítéséhez. Az elsõ közönséges fluor alapú mûanyag egy tetrafluor-etilén polimer -- egy áttetszõ, viaszfehér anyag, amely 250 oC-ig stabil. A Teflonnak elnevezett anyag kiváló kémiai ellenállóképességgel rendelkezik. Magas ára azonban behatárolja felhasználhatóságát. Elektromos készülékekben való alkalmazásán túlmenõen kézenfekvõnek látszik vegyipari felhasználása is tömítések, illetve kémiailag ellenálló csövek céljára.
1947. február
A közelmúltban olyan "szemeket" mutattak be,
amelyek meglátják az emberi test melegét a sötétben,
hajókat tudnak lokalizálni az éjszakában, és
hõsugárzásuk alapján megtalálják
a gyárak kéményeit, s ezért jelentõs
alkalmazásra találhatnak az iparban. Ezek a berendezések
a "fekete fényt" tükrök segítségével
termisztoroknak nevezett apró eszközökre fókuszálják,
amelyek szokatlan elektromos hõérzékenységgel
rendelkeznek, és érzékelni tudnak akár egymilliomod
foknyi hõmérsékletváltozást is. A termisztorok
egy félvezetõnek nevezett anyagcsoportból épülnek
fel, amelyek azért igen érdekesek, mert a hõmérséklet-változásra
elektromosan éppen fordítva reagálnak, mint a normális
vezetõk, ugyanis a hõmérséklet emelkedésével
ellenállásuk gyorsan csökken.
Az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala kész szabadalmat adni gyógyszerekre, bár még nyitott kérdés a hivatásos etikusok elõtt, vajon egy orvos szabadalmaztathat-e egy gyógyszert? A szintetikus medicínák -- melyeket a kémiai folyamatok segítségével állítanak elõ, igen gyakran a kõszénkátrány származékai -- betörnek a természetes gyógynövény alapú gyógyszerek közé, s lehetséges, hogy számos szabadalmaztatható gyógyhatású vegyületet fognak feltalálni, helyettesítendõ a kinint, s az egyéb növényi alkaloidokat és kivonatokat.
1946. szeptember
Van olyan vélekedés, mely szerint a magnézium
végül is helyettesíteni fogja a vasat a legfontosabb
konstrukciós nyersanyag szerepében. Így lehetséges,
hogy az emberiség következõ korszakát "magnézium-kornak"
fogják nevezni. A magnézium az egyetlen olyan "alap"
elem, melynek készletei kimeríthetetlenek: a tengervíz
egyetlen köbmérfölje 9,2 milliárd font magnéziumot
tartalmaz, magnézium-klorid formájában. Ez a legkönnyebb
a szerkezeti fémek közül, s meg kell említeni,
hogy a magnézium "tûzveszélyessége"
csak akkor jelentkezik, ha finom porral, illetve olvadt fémmel dolgozunk.
Nem valószínû azonban, hogy a magnézium váljék
a következô évszázadokban az elsõ számú
nyersanyaggá; ehhez az kellene, hogy versenytársai -- a vas
és acél, az alumínium, a szerkezeti mûanyagok
-- készletei kimerüljenek, és áruk magasba szökjön.
1946. augusztus
Olyan bonyolult tudományos problémák megoldására,
melyeknél az eddig ismert módszerek csõdöt mondtak,
egy új elektronikus robot, az ún. Eniac -- Elektronikus Numerikus
Integrátor és Komputer -- megalkotását jelentették
be a Hadügyminisztériumban. A gép 1000-szer gyorsabban
számol a leggyorsabb általános célú
számológépnél, és órák
alatt old meg olyan problémákat, melyek leküzdése
mechanikus számológéppel éveket vett volna
igénybe. A harminc tonnás berendezés, amely csaknem
18 000 elektroncsövet tartalmaz, egy 30 X 50 láb méretû
termet foglal el.
1946. június