Tudomány- és technikatörténeti érdekességek a Scientific American nyomán

1846-1847

A világot ámulatba ejtõ új találmányok és felfedezések közül egyrõl sem hallottunk, amely -- különösen a hölgyek számára -- hasznosabbnak és elfogadhatóbbnak ígérkezne, mint a "kávé-esszencia", amelyet most ajánlanak ezen ital kedvelõinek. Ez az eredeti anyag, palackozva, alacsony áron. Mindössze egy teáskanálnyit kell belõle egy csésze vízbe tenni, amely a szokásos mennyiségû tejet és cukrot tartalmazza, és máris nagyszerû kávét nyerünk, minden további veszõdség nélkül.

Egy kiváló angol fogorvos a kaucsukot (indiai gumit), amely hõ hatására lággyá és viszkózussá válik, a fogak lyukainak betömésére, és az e lyukak okozta fájdalom enyhítésére alkalmas kitûnõ gyógyszerként ajánlja. Egy kaucsukdarabot gyertya lángjánál meg kell olvasztani, s még melegen a fog lyukába tömni. A kaucsuk viszkozitása és tapadóképessége miatt a csupasz ideg teljesen el lesz zárva a levegõvel való érintkezéstõl.

A beszélõ automata. Metszetünkön látható, amint Faber professzor Angliában bemutatja a beszélõgépet. Ez az automata egy életnagyságú török figura. (A magyar tudománytörténet adatai szerint [Kempelen - Ganz, Mûszaki Könyvkiadó, 1997] Fáber József mechanikusról lehet szó, aki Kempelen Farkas 1790-ben bemutatott beszélõgépét fejlesztette tovább. Ez annál is inkább valószinû, mert Kempelen másik, tudományos szempontból kevésbé jelentõs, ám sokkal híresebb találmánya, a sakkozógép szintén egy török figurát formázott. Ford.) A gép billentyûkkel, vagy inkább pedálokkal van összekapcsolva, ezeket különbözõ kombinációkban lenyomva artikulált hangok keletkeznek. A gépet az alábbi szavakkal próbáltuk ki, melyeket Fáber úr késedelem nélkül produkált a gép segítségével: "Philadelphia", "tres bien", és "God bless the Queen", ez utóbbi mondatot a gép egy hurrával és hangos nevetéssel toldotta meg. A fotosabb beszédszerveket indiai gumiból (az elõbb idézett forrás szerint guttapercsából, Ford.) alakították ki, a tüdõt pedig egy pár fujtató pótolja.

1847. március



Újabb hírek az éhínségrõl. Egy liverpooli újság szerint a kikötõbe érkezõ éhezõ írek száma eléri a napi ezret (nagyrészt asszonyokról és gyerekekrõl van szó). Írországban a "Szegénytörvény" arra kényszeríti a dologházak (szegényházak) gondnokait, hogy becsukják a kapukat, s így saját szavaikkal : "kizárják a bebocsátásra váró nyomorultak és éhezõk százait". Egyetlen házban kétszázhatvanan haltak meg három hónap alatt. Lehetelennek látszik a koporsók biztosítása az elhunytak számára, s ezért a nyomorultakat minden egyéb takaró nélkül azokban a rongyokban lökik be a gödörbe, melyeket viseltek. 400 000 ember örömmel fogad el napi 10 pennyt fizetõ munkát is, amelybõl sokan még a családjukat is támogatják tekintet nélkül az élelmiszerek magas árára.

1847. február



Urbain Levellier új bolygója (a Neptun) kétszázharmincszor nagyobb a Földnél, s így a Naprendszer legnagyobb bolygója. Ez a felfedezés alighanem a tudomány legnagyobb gyõzelme, amit valaha is feljegyeztek. Egy fiatal francia csillagász arra szánta el magát, hogy feltárja a Herschel által felfedezett bolygó (az Uránusz) pálya-rendellenességeinek okát. Azt találta, hogy egy adott méretû, a Herschel-félénél a Naptól csaknem kétszeres távolságban keringõ bolygó pontosan az észlelt rendellenességeket okozhatja. Kiszámította e bolygó helyét az égbolton, oly pontosan, hogy valamennyi csillagász, aki távcsövét az adott estére a bolygó helyeként megadott pontra irányította, sikerrel meg is pillantotta azt.

A Clay és Rosenborg-féle szedõgép gyorsan alkalmazható mindenféle egyszerû szöveg, próza, vagy vers kiszedésére. A meghajtást egy forgattyú szolgáltatja, melyet gõzzel lehet mozgatni, s ekként egy gõz-szedõgép áll elõttünk! A gép egy két billentyûsorral ellátott zongorára hasonlít. Az ilyen gépen való munkához egy emberre és négy fiúra van szükség, és teljes üzemben nyolc szedõ munkája végezhetõ el vele.

1846. december



Ha van olyan bûntény, amely általános felháborodást vált ki, a mágneses távíró vezetékeinek alattomos gonoszsággal történõ elvágása bizonyosan ilyen. Ez az aljasság, ha a közösség ébersége nem akadályozza meg, megfoszthatja a nyilvánosságot azon elõnyök élvezetétõl, melyek korunk legnagyobb találmányából fakadnak. Vannak, akik feltételezik, hogy ez a rossz tréfa puszta irigység következménye, amelyet egyesekbõl országunk egyre növekvõ megbecsülése és virágzó fejlõdése vált ki, ami a szabad intézmények és a korlátlan vállalkozás rendszerének köszönhetõ.

A vajat állati eredetû anyagnak vélnénk, de a legújabb vizsgálatok bebizonyították, hogy szénából vagy fûbõl is lehet vajat késziteni, tehén közremûködése nélkül. Egy gyakorlott vegyész száz font szénából tizenöt font növényi vajat tud elõállítani, amely csaknem kétszerese annak a mennyiségnek, amelyet egy uganennyi takarmánnyal táplált tehén tejébõl lehet nyerni. Várható, hogy a megalapítandó tejgyárak versenyezni fognak a hagyományos tejgazdaságokkal.

Egy loweville-i (New York állam) levelezõnk írja, hogy a valaha is észlelt legjelentõsebb meteor volt itt látható november 11-én. Nagyobbnak tûnt a Napnál is, és csaknem nappali fénnyel árasztotta el az égboltot. Csaknem öt percig látszott, s végül egy szomszédos földre zuhant. A lakosok egy nagy csoportja azonnal a helyszínre sietett, s ott egy négy láb átmérõjû kocsonyás anyagú testet talált.

1846. november



Úgy tûnik, hogy a bostoni Dr. William T. G. Morton új felfedezése helyettesítheti az állati magnetizmus azon ismert elõnyét, hogy az emberek a fájdalomra érzéketlenné tehetõk vele. Ez nem más, mint egy gáz, illetve gõz, melyet belélegezve a paciens azonnal öntudatlanná, s a fájdalomra érzéketlenné válik, s igy kényelmesen elvégezhetõk rajta a legbonyolultabb, másképpn igen fájdalmas sebészeti beavatkozások is.

Jean-Baptiste Fourier francia filozófus megállapította, hogy az anyagi testek háromféle állapotban létezhetnek. Bebizonyította azt is, hogy amikor egy szilárd test vagy egy folyadék (pl. az olvadt vas) felizzik, a kibocsátott fény polarizált, míg az izzó gázok, pl. a láng fénye nem az. Újabban M. François Arago nagyszerû módon megállapította, hogy a napfény nem polarizált; ebbõl kikerülhetetlenül következik, hogy a Nap láng-atmoszférával van borítva. (A plazmát, az anyag negyedik állapotát csak 1952-ben ismerték fel. A Nap felülete csakugyan polarizálatlan fényt sugároz ki, de valójában plazmából áll. Sci. Am. szerk.)

Egy új találmány, a tûzpajzs ... hõsies hivatásuk teljesítése közben megvédi a tûzoltókat a lángok túlzott melegétõl. Mivel a fej a test legérzékenyebb része, arcuk megvédése gyakorta kényszeríti a tûzoltókat arra, hogy a lángoktól távolabb álljanak, míg ha fejük védett, jobban megközelíthetik a tûz fészkét; ez talán az értékek megmentését eredményezheti. Ebbõl a célból egy erõs bõrmaszkot konstruáltak, amelybe tiszta csillámpalából készített szemnyílásokat, a száj közelében pedig lélegzõnyílásokat helyeztek el.

1846. október



"Robbanó gyapot - kiszorítja a puskaport". Egy humbugnak tûnõ cikk kezdte meg vándorútját az újságok között. Állítólag a Bázeli Természettudományi Társaságban Schonbien (sic!) bemutatott egy gyapotcsomót, melyet akként preparáltak, hogy robbanékonyabb lett a puskapornál. A cikk szerint egy drachma ilyen gyapotot egy ágyúcsõbe helyezve a robbanás 600 lábnyira röpített egy ágyúgolyót, amely háromhüvelyknyi mélyen behatolt egy fenyõdeszkába. Egy ilyen különös természetû gyapotból sodrott fonal képes a legnagyobb sziklát is széthasítani, ha körbetekerik vele, vagy csupán ráhelyezik, majd rácsapnak egy kis kalapáccsal. (Christian F. Schönbein német kémikus a következõ két évtizedben stabil formára hozta a lõgyapot e korai változatát, amely azután csakugyan kiszorította a puskaport. Sci. Am. szerk.)

A grönlandiak felfedezték, hogy az országukat borító hatalmas mennyiségû jég jól eladható árucikk Európában. Legutóbb egy 110 tonnás szállítmányt indítottak útnak London felé.

1846. szeptember



Egy nagyszerû és erõs teleszkóp segítségével, melyet az írországi Lord Ross épített, a Holdat minden eddiginél alaposabb vizsgálatnak vetették alá. Megállapítható volt, hogy a Holdon nyoma sincs olyan építészeti maradványoknak, amelyek arra utalnának, hogy ott valaha is hozzánk hasonló halandók éltek volna. Semmi jele sem mutatkozott annak az üdén zöldellõ vegetációnak, amely oly varázslatossá teszi földi világunkat. Nem volt víz látható -- sem tenger, sem folyó, de még egy gyári célokra szolgáló víztartály sem --, minden sivárnak látszik.

Jól ismert tény, hogy a különbözõ anyagok bomlása során állandóan hidrogén szabadul fel; ez az illékony gáz a földfelszínrõl az atmoszférába emelkedik. Egyes nézetek szerint kétségtelen, hogy ebbõl a gyúlékony gázból hatalmas mennyiség található a felsõbb régiókban, s egy elektromos szikra lángtengerbe boríthatja világunkat. Az egyetlen körülmény, ami ettõl a tûzvésztõl megóv minket, az, hogy az "izgékony" elektromosság régiója néhány mérfölddel lejjebb van, mint a "gyúlékony légköré" .

Homeopatikus leves: függesszünk két kiéheztetett galambot zsineggel a konyhaablakba akként, hogy a nap árnyékukat egy, a tûzhelyen lévõ vasedénybe vetítse, amelyben tíz gallon víz van. Lassú tûzön fõzzük az árnyékot tíz órán keresztül, majd adjunk a páciensnek ebbõl egy cseppet egy pohár vízben tíz napon keresztül.

1846. augusztus



A Nagy-Britannia nevû gõzhajó-mamut 20 napi út után szombaton Liverpoolból New Yorkba érkezett. Bár propellerjeit átalakították, úgy tûnik sebessége nem lett nagyobb. Valóban furcsa, hogy Anglia fõvárosának lakói közt akadnak, akik teljesen figyelmen kívül hagyják a mechanika világos filozófiai alapelveit, hogy a csavar elven alapuló propeller valaha is versenyképes lesz az egyszerû Fulton-féle lapátkerékkel. (A lapátkerék elvileg valóban jó hatásfokú, de nehezen kontrollálható, és a viharos tengeren könnyen megsérül, ezért mára visszaszorult a folyókra és tavakra. Sci. Am. szerk.)

1846. június


Vissza