Tudomány- és technikatörténeti érdekességek a Scientific American nyomán
1846-1847
A világot ámulatba ejtõ új találmányok és felfedezések közül egyrõl sem hallottunk, amely -- különösen a hölgyek számára -- hasznosabbnak és elfogadhatóbbnak ígérkezne, mint a "kávé-esszencia", amelyet most ajánlanak ezen ital kedvelõinek. Ez az eredeti anyag, palackozva, alacsony áron. Mindössze egy teáskanálnyit kell belõle egy csésze vízbe tenni, amely a szokásos mennyiségû tejet és cukrot tartalmazza, és máris nagyszerû kávét nyerünk, minden további veszõdség nélkül.
Egy kiváló angol fogorvos a kaucsukot (indiai gumit), amely hõ hatására lággyá és viszkózussá válik, a fogak lyukainak betömésére, és az e lyukak okozta fájdalom enyhítésére alkalmas kitûnõ gyógyszerként ajánlja. Egy kaucsukdarabot gyertya lángjánál meg kell olvasztani, s még melegen a fog lyukába tömni. A kaucsuk viszkozitása és tapadóképessége miatt a csupasz ideg teljesen el lesz zárva a levegõvel való érintkezéstõl.
A beszélõ automata. Metszetünkön látható, amint Faber professzor Angliában bemutatja a beszélõgépet. Ez az automata egy életnagyságú török figura. (A magyar tudománytörténet adatai szerint [Kempelen - Ganz, Mûszaki Könyvkiadó, 1997] Fáber József mechanikusról lehet szó, aki Kempelen Farkas 1790-ben bemutatott beszélõgépét fejlesztette tovább. Ez annál is inkább valószinû, mert Kempelen másik, tudományos szempontból kevésbé jelentõs, ám sokkal híresebb találmánya, a sakkozógép szintén egy török figurát formázott. Ford.) A gép billentyûkkel, vagy inkább pedálokkal van összekapcsolva, ezeket különbözõ kombinációkban lenyomva artikulált hangok keletkeznek. A gépet az alábbi szavakkal próbáltuk ki, melyeket Fáber úr késedelem nélkül produkált a gép segítségével: "Philadelphia", "tres bien", és "God bless the Queen", ez utóbbi mondatot a gép egy hurrával és hangos nevetéssel toldotta meg. A fotosabb beszédszerveket indiai gumiból (az elõbb idézett forrás szerint guttapercsából, Ford.) alakították ki, a tüdõt pedig egy pár fujtató pótolja.
1847. március
Újabb hírek az éhínségrõl.
Egy liverpooli újság szerint a kikötõbe érkezõ
éhezõ írek száma eléri a napi ezret
(nagyrészt asszonyokról és gyerekekrõl van
szó). Írországban a "Szegénytörvény"
arra kényszeríti a dologházak (szegényházak)
gondnokait, hogy becsukják a kapukat, s így saját
szavaikkal : "kizárják a bebocsátásra
váró nyomorultak és éhezõk százait".
Egyetlen házban kétszázhatvanan haltak meg három
hónap alatt. Lehetelennek látszik a koporsók biztosítása
az elhunytak számára, s ezért a nyomorultakat minden
egyéb takaró nélkül azokban a rongyokban lökik
be a gödörbe, melyeket viseltek. 400 000 ember örömmel
fogad el napi 10 pennyt fizetõ munkát is, amelybõl
sokan még a családjukat is támogatják tekintet
nélkül az élelmiszerek magas árára.
1847. február
Urbain Levellier új bolygója (a Neptun) kétszázharmincszor
nagyobb a Földnél, s így a Naprendszer legnagyobb bolygója.
Ez a felfedezés alighanem a tudomány legnagyobb gyõzelme,
amit valaha is feljegyeztek. Egy fiatal francia csillagász arra
szánta el magát, hogy feltárja a Herschel által
felfedezett bolygó (az Uránusz) pálya-rendellenességeinek
okát. Azt találta, hogy egy adott méretû, a
Herschel-félénél a Naptól csaknem kétszeres
távolságban keringõ bolygó pontosan az észlelt
rendellenességeket okozhatja. Kiszámította e bolygó
helyét az égbolton, oly pontosan, hogy valamennyi csillagász,
aki távcsövét az adott estére a bolygó
helyeként megadott pontra irányította, sikerrel meg
is pillantotta azt.
A Clay és Rosenborg-féle szedõgép gyorsan alkalmazható mindenféle egyszerû szöveg, próza, vagy vers kiszedésére. A meghajtást egy forgattyú szolgáltatja, melyet gõzzel lehet mozgatni, s ekként egy gõz-szedõgép áll elõttünk! A gép egy két billentyûsorral ellátott zongorára hasonlít. Az ilyen gépen való munkához egy emberre és négy fiúra van szükség, és teljes üzemben nyolc szedõ munkája végezhetõ el vele.
1846. december
Ha van olyan bûntény, amely általános
felháborodást vált ki, a mágneses távíró
vezetékeinek alattomos gonoszsággal történõ
elvágása bizonyosan ilyen. Ez az aljasság, ha a közösség
ébersége nem akadályozza meg, megfoszthatja a nyilvánosságot
azon elõnyök élvezetétõl, melyek korunk
legnagyobb találmányából fakadnak. Vannak,
akik feltételezik, hogy ez a rossz tréfa puszta irigység
következménye, amelyet egyesekbõl országunk egyre
növekvõ megbecsülése és virágzó
fejlõdése vált ki, ami a szabad intézmények
és a korlátlan vállalkozás rendszerének
köszönhetõ.
A vajat állati eredetû anyagnak vélnénk, de a legújabb vizsgálatok bebizonyították, hogy szénából vagy fûbõl is lehet vajat késziteni, tehén közremûködése nélkül. Egy gyakorlott vegyész száz font szénából tizenöt font növényi vajat tud elõállítani, amely csaknem kétszerese annak a mennyiségnek, amelyet egy uganennyi takarmánnyal táplált tehén tejébõl lehet nyerni. Várható, hogy a megalapítandó tejgyárak versenyezni fognak a hagyományos tejgazdaságokkal.
Egy loweville-i (New York állam) levelezõnk írja, hogy a valaha is észlelt legjelentõsebb meteor volt itt látható november 11-én. Nagyobbnak tûnt a Napnál is, és csaknem nappali fénnyel árasztotta el az égboltot. Csaknem öt percig látszott, s végül egy szomszédos földre zuhant. A lakosok egy nagy csoportja azonnal a helyszínre sietett, s ott egy négy láb átmérõjû kocsonyás anyagú testet talált.
1846. november
Úgy tûnik, hogy a bostoni Dr. William T. G. Morton új
felfedezése helyettesítheti az állati magnetizmus
azon ismert elõnyét, hogy az emberek a fájdalomra
érzéketlenné tehetõk vele. Ez nem más,
mint egy gáz, illetve gõz, melyet belélegezve a paciens
azonnal öntudatlanná, s a fájdalomra érzéketlenné
válik, s igy kényelmesen elvégezhetõk rajta
a legbonyolultabb, másképpn igen fájdalmas sebészeti
beavatkozások is.
Jean-Baptiste Fourier francia filozófus megállapította, hogy az anyagi testek háromféle állapotban létezhetnek. Bebizonyította azt is, hogy amikor egy szilárd test vagy egy folyadék (pl. az olvadt vas) felizzik, a kibocsátott fény polarizált, míg az izzó gázok, pl. a láng fénye nem az. Újabban M. François Arago nagyszerû módon megállapította, hogy a napfény nem polarizált; ebbõl kikerülhetetlenül következik, hogy a Nap láng-atmoszférával van borítva. (A plazmát, az anyag negyedik állapotát csak 1952-ben ismerték fel. A Nap felülete csakugyan polarizálatlan fényt sugároz ki, de valójában plazmából áll. Sci. Am. szerk.)
Egy új találmány, a tûzpajzs ... hõsies hivatásuk teljesítése közben megvédi a tûzoltókat a lángok túlzott melegétõl. Mivel a fej a test legérzékenyebb része, arcuk megvédése gyakorta kényszeríti a tûzoltókat arra, hogy a lángoktól távolabb álljanak, míg ha fejük védett, jobban megközelíthetik a tûz fészkét; ez talán az értékek megmentését eredményezheti. Ebbõl a célból egy erõs bõrmaszkot konstruáltak, amelybe tiszta csillámpalából készített szemnyílásokat, a száj közelében pedig lélegzõnyílásokat helyeztek el.
1846. október
"Robbanó gyapot - kiszorítja a puskaport".
Egy humbugnak tûnõ cikk kezdte meg vándorútját
az újságok között. Állítólag
a Bázeli Természettudományi Társaságban
Schonbien (sic!) bemutatott egy gyapotcsomót, melyet akként
preparáltak, hogy robbanékonyabb lett a puskapornál.
A cikk szerint egy drachma ilyen gyapotot egy ágyúcsõbe
helyezve a robbanás 600 lábnyira röpített egy
ágyúgolyót, amely háromhüvelyknyi mélyen
behatolt egy fenyõdeszkába. Egy ilyen különös
természetû gyapotból sodrott fonal képes a legnagyobb
sziklát is széthasítani, ha körbetekerik vele,
vagy csupán ráhelyezik, majd rácsapnak egy kis kalapáccsal.
(Christian F. Schönbein német kémikus a következõ
két évtizedben stabil formára hozta a lõgyapot
e korai változatát, amely azután csakugyan kiszorította
a puskaport. Sci. Am. szerk.)
A grönlandiak felfedezték, hogy az országukat borító hatalmas mennyiségû jég jól eladható árucikk Európában. Legutóbb egy 110 tonnás szállítmányt indítottak útnak London felé.
1846. szeptember
Egy nagyszerû és erõs teleszkóp segítségével,
melyet az írországi Lord Ross épített, a Holdat
minden eddiginél alaposabb vizsgálatnak vetették alá.
Megállapítható volt, hogy a Holdon nyoma sincs olyan
építészeti maradványoknak, amelyek arra utalnának,
hogy ott valaha is hozzánk hasonló halandók éltek
volna. Semmi jele sem mutatkozott annak az üdén zöldellõ
vegetációnak, amely oly varázslatossá teszi
földi világunkat. Nem volt víz látható
-- sem tenger, sem folyó, de még egy gyári célokra
szolgáló víztartály sem --, minden sivárnak
látszik.
Jól ismert tény, hogy a különbözõ anyagok bomlása során állandóan hidrogén szabadul fel; ez az illékony gáz a földfelszínrõl az atmoszférába emelkedik. Egyes nézetek szerint kétségtelen, hogy ebbõl a gyúlékony gázból hatalmas mennyiség található a felsõbb régiókban, s egy elektromos szikra lángtengerbe boríthatja világunkat. Az egyetlen körülmény, ami ettõl a tûzvésztõl megóv minket, az, hogy az "izgékony" elektromosság régiója néhány mérfölddel lejjebb van, mint a "gyúlékony légköré" .
Homeopatikus leves: függesszünk két kiéheztetett galambot zsineggel a konyhaablakba akként, hogy a nap árnyékukat egy, a tûzhelyen lévõ vasedénybe vetítse, amelyben tíz gallon víz van. Lassú tûzön fõzzük az árnyékot tíz órán keresztül, majd adjunk a páciensnek ebbõl egy cseppet egy pohár vízben tíz napon keresztül.
1846. augusztus
A Nagy-Britannia nevû gõzhajó-mamut 20 napi
út után szombaton Liverpoolból New Yorkba érkezett.
Bár propellerjeit átalakították, úgy
tûnik sebessége nem lett nagyobb. Valóban furcsa, hogy
Anglia fõvárosának lakói közt akadnak,
akik teljesen figyelmen kívül hagyják a mechanika világos
filozófiai alapelveit, hogy a csavar elven alapuló propeller
valaha is versenyképes lesz az egyszerû Fulton-féle
lapátkerékkel. (A lapátkerék elvileg valóban
jó hatásfokú, de nehezen kontrollálható,
és a viharos tengeren könnyen megsérül, ezért
mára visszaszorult a folyókra és tavakra. Sci.
Am. szerk.)
1846. június